The little werewolf;; Astrid
Ne viselkedj úgy, mintha soha semmi nem bántana. Olyan, mintha egyáltalán nem éreznél semmit.





 



Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Vezetőségünk
Fordulj hozzánk

Clary Fray
Alapító adminisztrátor
pmprofil
cissy, katherine, cornelia, raven
Simon Lewis
Admin
pmprofil
curtis, daimon, victor
Sebastian Verlac
Admin
pmprofil
Dylan, Caleb
Csicseregj valamit
Mondj el bármit

Az előforduló hiba vagy észrevétel bejelentése e-mailben vagy privát üzenetben esedékes!!!
Ha írtál, jelezd a chatben, ha nem kapsz választ két napon belül, jelezd ismét a chatben :)


Utolsó bejegyzéseink
Gyorspostával firkálva
Silvius Septimus Hildenborough
firkálta:  Sebastian Verlac
Today at 2:11 pm-kor

Boxok
firkálta:  Benedict Ericson
Today at 12:45 pm-kor

Drammen, Norvégia
firkálta:  Arne Rikard Torkel
Today at 12:58 am-kor

Tisztás az erdő mélyén
firkálta:  Seymour Foley
Yesterday at 11:48 pm-kor

Daddy's Lil Monster
firkálta:  Venus Cooper
Yesterday at 11:02 pm-kor

Templom
firkálta:  August A. Littlebury
Yesterday at 9:39 pm-kor

Könyvesbolt
firkálta:  River Luna Villalobos
Yesterday at 8:52 pm-kor

Asztalok
firkálta:  Cerviel
Yesterday at 8:31 pm-kor



Jelenlévő fórumozók
Itt rontják a levegőt

Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Arne Rikard Torkel, Sebastian Verlac

A legtöbb felhasználó (45 fő) Szomb. Márc. 04, 2017 12:36 pm-kor volt itt.


Legtöbbet firkáltak
Legszorgosabb tagjaink

Lucifer
 
Simon Lewis
 
Cerviel
 
Bonnie Malone
 
Kara Moon
 
Seymour Foley
 
Gabriel Sinclair
 
Alice Whitley
 
Sebastian Verlac
 
Katherine Wright
 

Share| .
The little werewolf;; Astrid

Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Árnyvadász

Kor :
19

Tartózkodási hely :
✦ New York

Csatlakozás ideje :
2017. Aug. 08.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: The little werewolf;; Astrid ➹ Szomb. Okt. 14, 2017 10:40 pm Sebastian Verlac
Gratulálunk, elfogadva
Ciao Astrid!  love

*istenkémelveszedazetelfogadószövegszűzességemet*
Először is hadd mondjam el, van a szerelemnél rosszabb: én. De ez gondolom kevésbé nyugtat téged. Inkább rátérek az előtörténetedre, amit megjegyzem kíváncsian olvastam végig és sajnáltam, hogy vége lett. :/ Gonosz férfiak ugyebár...  Laughing
Teljesen megértem, hogy mindazért ami veled történt így döntöttél. Ám ahogy a mondás tartja, én meg hiszek is benne: az érzelmek erőt adnak. Úgy a harag, amit most bizonyára Zach iránt érzel és esetleg az a kötödés, vágy amit majd a  lányokhoz fogsz érezni?
Gondolom az elég lesokkoló lehetett, amikor életed szerelmének a barátai az arcodba nyomták szó szerint esetleg azt a videót, amin ketten vagytok. Tehát csak azt tudom mondani, hogy táplálkozz abból a haragból, amit akkor éreztél. Ne hagyd, hogy mások mondják meg neked mit tegyél és hogyan tedd. Légy az aki igazán lenni szeretnél, még ha ezt a saját nemednél találod meg, akkor is. Csak a gyávák bújnak el, te meg nem vagy az. Hiszek benned... Tehát sipirc foglalózni! Üdv nálunk! Legyen sok szép és jó játékod! Nem is tartalak fel, Zach bizonyára várja, hogy megkeserítsd az életét és talán a lány is, akinél szerencsét próbálsz?













Az őrület olyan, mint a gravitáció. Csak egy kis lökés kell hozzá.


Vissza az elejére Go down
Online
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vérfarkas

Tartózkodási hely :
L.A.

Csatlakozás ideje :
2017. Sep. 30.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ The little werewolf;; Astrid ➹ Szomb. Okt. 14, 2017 7:37 pm Astrid Biersack
Astrid Rose Biersack
Álmodd meg a jövőt!


faj: Vérfarkas

kor: 19

születési idő/hely: Los Angeles;; 1997. Aug. 10.
becenév: nincs

play by: Maia Mitchell

foglalkozás: Tanuló




Életem lapjai


Mindig a szerelemtől szenvedünk,
még akkor is, amikor azt hisszük,
hogy nem szenvedünk semmitől.


Eme sorokat Christian Bobin írta a szerelemről és arról, hogy igen, a szerelem fájdalmat okoz, még akkor is amikor ezt nem igazán érezzük, és ebben nagyon is igaza van. A szerelemnél pusztítóbb dolog nem igazán létezik a világon. Vágyunk a szerelemre és önként rohanunk a saját vesztünkbe. Oda adjuk a szívünket egy másik ember kezébe, mert azt hisszük, hogy megbízhatunk benne, de a végén megint csak mi fogunk szenvedni.
”Minél jobban szeretünk, annál mélyebben fogunk szenvedni.”
Az idézetek csodákra képesek, szinte leírják azt amit az ember érez és amit ő maga nem tudna szavakba foglalni.

Szerelmes voltam, rettentő módon szerelmes voltam. Megéltem az első igazi szerelmet, az első együttlétet, Zach sok mindenben az elsőm volt és talán pont ezért is volt olyan különleges a mi kettőnk kapcsolata. Mert mindig volt valami újdonság benne és sosem az unalom volt a jellemző ránk. Színt vittünk ketten együtt a másik életébe, élveztük egymás társaságát és boldogok voltunk. Hihetetlen módon boldogok voltunk. Nem is tudtam, hogy létezik ilyen boldogság, ilyen fajta érzelem amíg meg nem ismertem őt. De nem csak ezért volt jó a mi kapcsolatunk. Ő nem volt átlagos, nem volt olyan, mint az összes többi srác akit eddig ismertem. Vérfarkas volt. Amikor ez kiderült, félt attól, hogy nem fogadom őt el, de… Nem is tudom, talán a szerelem teszi, de nem löktem őt el magamtól, nem szakítottam vele, mert túlságosan is szerettem ahhoz, hogy emiatt eldobjak mindent ami eddig tökéletes volt az életemben. Előttem nem kellett szégyellnie a a valódi énjét, nem kellett elrejtenie a farkas énjét, mert azzal együtt is szerettem őt tiszta szívemből.
Szerettem. Igen, múlt időben. Mint minden mesében, így az én történetemben is történt egy végzetes dolog ami tönkretette az idilli és tökéletes képet, ami tönkre tette az életemet. Igazából több dolog is volt ami miatt elkezdett rezegni a léc.
Bíztam abban, hogy tudja irányítani a természetfeletti énjét, egészen addig, amíg egyszer csak meg nem harapott. Éppen csókolóztunk amikor csókokkal áttért a nyakamra és fogalmam sincs, hogy mi zajlott le benne akkor, abban a pillanatban, de megharapott, szinte csak karcolt a fogával, de éppen elég volt ahhoz, hogy megijedjek. Egy ideig nem tudtam, hogy ennek mi lesz a következménye, de az a történet majd máskorra van tartogatva, nem az a lényeg, most inkább csak nagy vonalakban mesélném el azt, hogy még is hogyan sikerült eljutnom oda, ahol most éppen tartok. Ahol az életem jelen pillanatban tart.
A harapás után kellett egy kis távolság tőle, de nem bírtam sokáig nélküle, felkerestem, kellett a társasága. Érezni akartam az illatát, hallani akartam a rekedtes hangját, érezni akartam az érintését, a bőrömön a bőrét. Mindent akartam amit ő maga jelent. Nem lepek meg szerintem senkit sem azzal, hogy az éjszaka kibékültünk. De bár ne tettük volna meg, bár ne kerestem volna fel, hanem hallgattam volna az agyamra, hogy hagyjam inkább Zachet és maradjon a múltam része és ne szerepeljen többé a jelenemben, és a jövőmben.
Másnap a haverjai felkerestek azzal a címszóval, hogy nagyon jó volt az éjszakai műsor, meg hogy kaphatnának-e egy kis ízelítőt, aztán amikor látták az arcomon, hogy nagyon nem értem még is miről van szó, akkor röhögve mutattak egy videót. Egy videót amin Zach és én vagyunk.
Faképnél hagytam őket és felkerestem eléggé ingerülten Zachet. Tagadott mindent. Feltudjátok fogni? Mindent tagadott! Még is hogy lehet valaki ekkora féreg? Legalább lenne elég vér a pucájában ahhoz, hogy bevallja a dolgokat. Nah, ekkor lett mindenből elegem és eldöntöttem, hogy többet nem kérek belőle, többé nincs szükségem ár és látni sem bírom.
Sosem éreztem akkora fájdalmat, mint akkor. Nem hittem volna, hogy bárki is megtud bántani ennyire, és, hogy pont egy fiú fogja ezt tenni velem…
Aznap este elmentem a Pandemonium klubba. Mi volt a célom? Lerészegedni. Oh, de még hogy lerészegedni. Elegem volt a pasikból és eldöntöttem ott, hogy inkább szerencsét próbálok a másik nemnél és hagyom a pasikat, mert azok eddig csak fájdalmat okoztak nekem.


Shadowhunters FRPG:
 






Vissza az elejére Go down

 
The little werewolf;; Astrid
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: