Alice Whitley
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Utolsó begyejzések
bejegyezte  : Neo Silverblood
Today at 11:34 pm

bejegyezte  : Gabriel Sinclair
Today at 8:49 pm

bejegyezte  : Michael
Yesterday at 11:59 am

bejegyezte  : Hannah Mills
Szomb. Júl. 14, 2018 4:19 pm

bejegyezte  : Belader
Csüt. Júl. 12, 2018 9:55 pm

bejegyezte  : Lucifer Morningstar
Csüt. Júl. 12, 2018 8:58 pm

bejegyezte  : Jennyfer Lucasso
Csüt. Júl. 12, 2018 4:58 pm

bejegyezte  : Iviry Wade
Csüt. Júl. 12, 2018 2:09 pm


erre barangolok


Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 0 vendég :: 1 Bot

Neo Silverblood






A legtöbb felhasználó (45 fő) Szomb. Márc. 04, 2017 12:36 pm-kor volt itt.


legtöbbet író userek

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Share| .


honey, keep my secrets well
avatar
Árnyvadász

Avataralany :
₪ katherine mcnamara
Kor :
20
Tartózkodási hely :
₪ new york
Csatlakozás ideje :
2016. May. 28.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Alice Whitley ₰ Szomb. Okt. 14, 2017 10:25 pm
Gratulálunk, elfogadva
Oh, te lány. Very Happy Mond csak, hogyan lehet valaki annyira tökéletesen gyönyörű, mint a PB alanyod?
Szerelmes lettem belé már akkor amikor megláttam. nyal
A neved pedig... Mindig a Csodaország jut eszembe róla.
Very Happy Bár van olyan érzésem, hogy valakinek te magad leszel A Csoda. Furcsa dolog is a szerelem, nem igaz?... Nah, de erről majd gondolom azért játéktéren többet olvashatok. Rolling Eyes
Mivel tűkön ülve várom a folytatást ezért nem húzom tovább az időt, tudod, hogy mennyire felpörgetted és feldobtad az estémet? Imádlak érte.
Mivel a foglalózás már megtörtént, ezért a játékokon kívül nincs is már más teendőd. *.*










Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Alice Whitley ₰ Szomb. Okt. 14, 2017 10:08 pm
Alice Whitley
You care, I dont.


faj: Vérfarkas

kor: 20

New York, 1997.06.24.
becenév: Als, Lice

play by: Camila Mendes

foglalkozás: diák




Életem lapjai


Az ember mikor vérfarkasokról, boszorkányságról, vámpírokról, angyalokról hall, akkor mindenki mesékre és filmekre gondol, amikben ezek előfordulnak. Még csak eszükbe sem jut, hogy valóban létező dolgokról beszélünk. Nem tagadom, én is ilyen voltam. Egy eléggé vadnak mondható lány, aki hamar egyedül találta magát. Ennek ellenére mindig meg tudtam szerezni amit akartam, mondhatjuk azt, hogy makacs vagyok, vagy csak kitartó, néha vékony a határ a kettő között. De mégsem gondoltam volna, hogy egyszer likantrop lesz belőlem. Közismertebb nevén, vérfarkas. Még most is, két év után. Néha még ma is úgy ébredek reggel, hogy azt hiszem csak álom volt az elmúlt pár év. Aztán rájövök, hogy nem, nem volt az, nagyon nem.
Egy átlagos napnak indult, ahogy a többi. Csak egy szürke hétköznapnak, semmi különös nem volt benne. Egy átlagos 18 éves lány voltam, átlagos élettel. Na jó, annyira talán nem átlagos, habár, nézőpont kérdése. Azt nézzük, hogy hány gyerek él teljesen egyedül, akkor köztük átlagos. Mindenesetre semmi érdekes nem volt a reggelben. Felkeltem, felébredtem, mert a kettő nem mindig jár együtt, majd elindultam a dolgomra. Az többnyire az egyetem, ahová jártam, de aznap szombat volt, így inkább másfelé vettem az irányt.
Lementem az alaksorba, majd a garázsok felé vettem az irányt. Még az is járt a lakáshoz, habár nagyon nincs kihasználva. Nem áll bent autó, csak egy motor. Egy 2002-s Ducati 998-as. Mondhatni a szerelmem, ha szabad így élnem. Imádok motorozni, amióta csak az eszemet tudom, így nem meglepő, hogy nekem is van egy. Fel is pattanok rá és elindulok, minden cél nélkül, csak megyek. Egész nap csak hajtok és élvezem a motorozást. Felszabadít, ellazít és felpörget. Még egy két száguldás is belefért. Estére már haza is értem, de nem sokáig. Belevágtam az éjszakába.
Gyanútlanul jártam keltem, míg a Pandemonium-hoz nem tévedtem. Nem igen ismertem a helyet, még sosem halottam róla. Ám ennek ellenére megtetszett, így első ránézésre. Bementem, mert miért ne. Mit ne mondjak, sok piát szereztem magamnak az este folyamán és elég ködös is. Csak annyi maradt meg benne, hogy éjfél után kimentem a parkolóba könnyíteni magamon, mivel a vacsorám vissza kívánkozott. Akkor láttam egy fura alakot, aki mintha vonaglott volna. Odamentem hozzá, hogy mi a baja, majd a semmiből rám ugrott egy kutya és megmart. Szép kis sebet hagyott a jobb alkaromon, ami valamiért még mindig látszik. Akkor nem igen foglalkoztatott a dolog, elrohantam és mire észbe kaptam hazaértem.
A következő napok összefolytak és mellé pokoliak voltak. Éreztem, hogy valami megváltozott benne, de nem tudtam, hogy mi. Egészen addig, amíg az első telihold nem lett és meg nem esett az első átváltozásom. Semmire nem emlékszem belőle, semmire.
Másnap a Jade Wolf-ban ébredtem fel és jött a szembesítés. Természetesen elsőre nem hittem el. Ki hitte volna el, hogy vérfarkas lett belőle? Ki?! Lassan beletörődtem és elfogadtam, hogy mi lett belőlem. Az, hogy ki miatt lettem az, ami, nem tudni. Az igazság az, hogy talán nem is érdekel. Mára már elfogadom, ami vagyok és együtt élek vele. Viszonylag még tartom a kapcsolatot a jade Wolf-ban lévőkkel, mert azért sokat köszönhetek nekik, de annyira nem tartozom a falkájuk közé. De tudom, ha kell számíthatok rájuk és ez fordítva is igaz.


Shadowhunters FRPG:
 




A hozzászólást Alice Whitley összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Okt. 14, 2017 10:48 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

Alice Whitley
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: