Go to top Go to bottom
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Utolsó begyejzések
bejegyezte  : Iviry Wade
Vas. Szept. 30, 2018 8:27 pm

bejegyezte  : Iviry Wade
Hétf. Szept. 24, 2018 8:09 pm

bejegyezte  : Jennyfer Lucasso
Hétf. Szept. 24, 2018 6:52 pm

bejegyezte  : Benedict Ericson
Vas. Szept. 16, 2018 7:35 pm

bejegyezte  : Jeremiah Blackthorn
Vas. Szept. 16, 2018 6:43 pm

bejegyezte  : Iviry Wade
Szer. Szept. 12, 2018 8:42 pm

bejegyezte  : Rafael
Hétf. Aug. 27, 2018 8:45 pm

bejegyezte  : Nate Heartridge
Hétf. Aug. 20, 2018 6:05 pm


erre barangolok


Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs






A legtöbb felhasználó (45 fő) Szomb. Márc. 04, 2017 12:36 pm-kor volt itt.


legtöbbet író userek


Share| .


honey, keep my secrets well
avatar
Klávé

Avataralany :
Nick Sagar
Kor :
31
Tartózkodási hely :
New York-i Intézet
Csatlakozás ideje :
2017. Apr. 22.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Vas. Május 14, 2017 7:00 am
Aldertree & Borelli



Nem feltétlenül szükséges a fegyvertár heti ellenőrzése, de mióta gyanúm van arra, hogy egyes fiatal árnyvadászok magán akcióikhoz használják fel a fegyvereket, azóta minden héten egyszer összesítem a listát. Szinte rendszerességgel tűnnek el nyilak, pengék, íjak, amik vagy visszatérnek vagy soha nem találni meg őket többé. Hogy bosszant-e ez az egész? Eléggé. Mert ezzel a tekintélyem sározzák be a kölykök és a parancsaimon szórakoznak. Bizonyítékom egyelőre nincs Alec Lightwoodra, Isabelle Lightwoodra, Clary Fairchaldra, de ami késik az ugyebár nem múlik, megfogom találni a módját, hogy lebuktassam a csapatot.
Hallom a lépteket mögöttem, de nem fordulok meg, tudom ki az, a parabatai kötelék bár gyenge közöttünk, akárhányszor a közelemben van a csontomig érzem a jelenlétét.
-Amint látod dolgom van. - Közlöm, amilyen udvariasan csak tudom anélkül, hogy csöpögne a megvetés az irányába. Még mindig nem fordulok szembe vele és inkább a szeráf pengék felé lépek, hogy megnézzem mennyi van most a fegyvertárban és összesíthessem azzal a listával, hogy a mai kiküldött csapatnál mennyi van és akkor összesen hány darabnak kellene lennie.
-Szerintem ez nem állja meg éppen a helyét, nekünk semmit sem kell egyeztetnünk. - Fordulok felé miközben a tollat visszacsippentem a jegyzettömb tetejére, a munka fele megvan, de addig érdemben nem tudok ezzel foglalkozni míg Matteo feltart.
-Nem várhatna, amíg befejezem a dolgomat? Egyesekkel ellentétben van, aki fontosabb dolgokat is csinál, mint, hogy mások után kémkedik abszolút feleslegesen. - Eresztek meg egy afféle rideg mosolyt, amely mögött ott rejlik a megvetésem. A Klávéban maradéktalanul hiszek, a törvényekben bízom és magam is betartatom, de az, hogy ideküldenek, hogy simítsam el a gondokat és újra állítsam vissza a rendet egy dolog, de az már más, hogy a nyakamra küldik a volt tanítványom, a parabatai társam, hogy kémkedjen utánam és kérdőjelezze meg minden abbéli igyekezetem, hogy az Intézet rendeltetése szerint működjön. Matteo igykeszik minden tervemről részletesen érdeklődni, minden kaidott parancsomról értesülni és, ha úgy véli ez nem megfelelő, akkor értesíteni a Klávé belső tanácskörének vezetőjét, azaz az Inkvizítort, egyszerűen pompás. Mintha Morgensternnel nem volna már így is épp elég gond, a nyakamra küldik Őt és egyszerre főhet a fejem két dolog miatt is.
-Felvetem a kérdést, mivel továbbra is itt állsz, hogy a dolog nem tűr halasztást, tessék, hallgatlak. - Karbafont kézzel dőlök neki az egyik fegyvertartó állványnak és várom azt a bizonyos egyeztetésre szükséges megbeszélnivalót. 
music: || coded by elena gilbert


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Hétf. Május 01, 2017 6:02 pm
fall Remélem nem lett túl ratyi *.* @


Mióta a New York-i intézetben vagyok elhatalmasodtak felettem mind a gondok, mind a konfliktusok, önmagában nem szeretem a konfliktusokat ezért nem is provokálok, de valahogy Victor mellett nem vagyok képes megmaradni egy percet sem nyugodtan. De figyelnem kell Őt is, ezért jöttem ide, ez a feladatom, de talán Londonban jobb dolgom lenne. A szabályokat viszont nem hághatom át, pont én.. nem. Eleget vétkeztem a saját fajtámra és ebből elég volt, ideje a sarkamra állnom és megmondani Victornak mi a helyzet, mert ha így haladunk egyikünk kinyírja a másikat és kár lenne. Nekem fontos a kapcsolatunk és az egykori parabatai kötelékünk is. Ugyan rengeteg ideig távol voltunk és a kötelék talán már meg sincs, de mai napig érzem ahogy belemar az oldalamba a fájdalom amint rágondolok. Köt hozzá a rúna ami az évek múltával sem tűnt el, csak elhalványodott, talán ez jelzi azt, hogy még nincs minden veszve, de mindenesetre tudnom kell Ő hogyan vélekedik az egykori kapcsolatunkról. Nem csak ott volt mint társ, de sok évvel később Ő volt az aki kiképzett és visszarángatott ebbe a világba. Szükségem van a segítségére, ha nem adja tudtomra, hogy le akarja zárni én nem fogom lezárni, mert ez ahhoz túl fontos. Különben is már rég késő, hogy új parabatai után nézzek, ő neki talán nem is hiányzik ez a dolog, de ezt akkor tudassa velem is!
Idegesen gyűrögetem a felsőm csücskét, majd elengedve azt markolom meg jobb kezemmel a bal kezemet. Feszülten lépek be a fegyvertárba, éppen a jegyzetfüzetével van elfoglalva, bizonyára számon tartja a fegyvereket, nehogy valaki áthágja a szabályokat a tudta nélkül. Ebben egyet értünk, a szabály hülyeség, de akkor is szabály, amit nem csak be kell tartatnunk, de magunknak is be kell tartanunk, különben semmit sem érnek a parancsaink. - Ráérsz egy pillanatra? - Próbálom minél jobban visszafogni magamat és nem bunkózni, de hangomból tisztán hallatszik a düh és a lenézés, nem tehetek róla, nem tudok úgy gondolni rá, mint főnökömre, pláne mert egykor én is vezető voltam. Voltaképpen a pozícióm arra vár csupán, hogy visszatérjek Londonba, de előtte van még bőven munkám, addig pedig egy egyszerű tanácstag vagyok. Az ő döntéseibe nem sok beleszólásom van. - Lenne pár dolog amit egyeztetnünk kéne. - Na igen, nem az egyéni, személyes dolgom az egyetlen az, hogy itt vagyok, ez nem is keltene ekkora idegességet bennem, dühöm pedig végkép nem emiatt van. Az egyszerű ok, hogy megint a hátam mögött intézkedett és ezt nem tűröm el, ha készül valamire, azt tudassa velem is, mert nem vagyok szülő, hogy kijátsszon, de hülye sem, hogy ne jöjjek rá a turpisságra.



Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Pént. Dec. 16, 2016 9:44 pm
Játék Zárva!


Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Hétf. Okt. 31, 2016 11:08 pm




Dimitri and Isabelle



Elpirulok lányos zavaromba és meg kell mondanom ez nagyon nagyon ritkán fordul elő velem. De ő kihozza belőlem. Szinte érzem, ahogyan tekintete végigpásztázza testemet. Eddig is tudtam, hogy a férfiaknak tetszik, ahogy kinézek, de most először érzem magam boldognak, hogy Dimitrinek tetszem. Fogalmam sincs, már mi óta folyik a viszony köztem és eddigi tündér információ adómmal, de most mintha már el is felejtette volna velem Dimitri. Eddig mindig titkolnom kellett, hogy egy árnyvilágival vagyok, de most, hogy egy „magamfajta” az aki boldogságom forrása mintha csak egy kő esett volna le a szívemről.  Kezem végigfuttatom, a mellkasán miközben elpillantok zavaromban.
Hát ez valóban remekül hangzik és imádnám.

Mi lenne, ha holnap megejtenénk?

Felpillantok a szemébe, de mosolyom letörölhetetlen. Félek, hogy ha holnap felébredek, egyszerűen rájövök ez az egész csak egy álom volt.

És köszönöm a bókokat. De most azt hiszem, ideje lenne mennem mielőtt másnak is fegyvert élezni támadna kedve és itt találna minket.

Nevetem el magam és még búcsúzóul egy csókot nyomok az ajkaira méretes rúzsfoltot hagyva ajkain.


"Can't keep my hands to myself. "


   
 
 






Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Kedd Szept. 06, 2016 4:31 pm










isabelle × dimitri

Egy hosszú pillantás erejéig végig mérem mivel is van dolgom. És hogy kicsit gyerekesen fogalmazzak, de nem tudom elképzelni milyen lehet Izzy csinosan, hiszen jelenleg is gyönyörű és egyszerűen csak csodálni tudom. Hiszen lássuk be, a ruha tára páratlan, szinte már-már rémesen tökéletes az alakja és még a személyisége is csodálatos. És akkor azt a momentumot nem is említettem, miszerint rendkívüli a csókja is. Persze tisztában vagyok jelenleg is a korkülönbséggel, de már nem érdekel. Örülök, hogy megcsókoltam, egy pillanat erejéig ha megbántam és elbizonytalanodtam, de már az is a múlté. Elmosolyodok Izzy mondatán, leli róla, hogy zavarban van, tagadni sem tudná. És nos akaratlanul vagy akarva de elmosolyodok rajta és mire komolyabban feleszmélek a simításából addigra már gyönyörű haját birizgálom finoman és egy fél mosoly keretében szólalok meg. - Ha már itt tartunk, neked sincs okod panaszra, gyönyörűek a szemeid és a hajad.. és öhm minek is sorolom, gyönyörű vagy és kész. - Fejezem ki magamat kissé értetlenül. Bár mélyen tudom a lelkemben, hogy megért. Ő mindig megért. Nem is tudom voltaképpen hogy lehetséges ez. Hiszen tényleg egy semmiségnek indult az életem mikor ide kerültem. Nem reméltem, hogy jó lesz nekem itt, tudtam, hogy nem így lesz.. és most mégis. Nem tudok betelni vele. Bármelyik pontján akad meg szemem mindig ott ragad egy jó darabon. Aztán gondolatomból a kérdése zökkent ki. Mit mondhatnék, még magam sem gondolkoztam ezen. Az ötlet is hihetetlen gyorsasággal jött. De sosem voltam éppen a legrosszabb rögtönzésben. Talán ennek köszönhetem, hogy most itt vagyok. - Mit szólnál egy hosszú sétához, nap végén esetleg egy étteremmel? - Kérdezek rá, mintha ez oly' természetes lenne, hogy két árnyvadász étterembe megy vacsorázni. De mégis miért ne? Mi magunk is emberek vagyunk valahol és szükségünk van pihenésre, illetve kikapcsolódásra is. Akkor pedig hát miért fognám vissza magamat? - Csinosan? Hiszen most is csinos vagy - Lehet ezt udvarlásnak venni, de jó magam ezt tényleg így látom. Izzy.. egyszerűen csodálatos ahogy van. És a ruhadarabjai is páratlanok így tudom, nem fogok csalódni.. bárhogy is döntsön végül.
 
× Let it Kiss *sing* Legközelebb összekaparom magam ;-; × zene: war of hearts × szószám: 336 ×










Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Szer. Aug. 31, 2016 9:11 pm




Dimitri and Isabelle



Látom meglepettségét tekintetében, ahogy elszakadok tőle, de mikor újra megcsókol, megbizonyosodhatok róla ő is épp azt akarja, amit én. Hevesen csókol, szinte táncot járva fedezzük fel egymás ajkait hol hevesen, hol lágyan csókolva egymást. Kezem önálló gondolattal bírva túr a hajába és ő úgy szorít, magához mintha legalábbis azt hinné menekülni, próbálok pedig épp az ellenkezője. Akaratlanul is mosolyra húzódik, a szám mikor a szemébe nézek.

Hát azt én is.

Simítok, végig az arcán miközben tekintetét fürkészem. Annyi minden van, amit szeretnék elmondani de végül csak ennyit nyögök ki, kissé esetlenül úgy mint egy pirulós tini.

Gyönyörű szemeid vannak.

Nyomok ajkaira egy gyors puszi félét és kibontakozok a karijai közül, de kezét nem engedem el, sőt végigsimítok erős karjain.

Szóval… hova megyünk és mikor? Legyek csinos vagy mindennapi?

Nevetem el magam elvégre mi más is lehetne fontosabb, mint, hogyan is nézzen ki az ember… ebben az esetben árnyvadász lánya egy randin. De végül is Dimitri már így ismer és ez így is van jól. Le se lehetne törölni rólam a mosolyt, miközben gondolatban tervezgetem az „eseményt”. Igazából nem is tudom, milyen gondolatok keringenének fejemben. Lássuk be ő az, akit se én nem szégyellek, se a szüleim nem ostoroznak miatta. Mondhatnám azt is a tökéletes „Nagy” Ő.  


"Can't keep my hands to myself. "


   
 
 






Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Szer. Aug. 17, 2016 4:15 pm




     

                                   

Isabelle & Dimitri


Music: Thinking Out Loud || Word: 374
Kitágulnak a pupilláim mikor Izzy-t látom közeledni. Már akkor tudom, ami most következik, visszafordíthatatlan és miattam van. Én voltam az aki mindent elrontott. De mit is beszélek? Hiszen erre vágytam szinte mióta itt vagyok az intézetben. Eddig nem mertem lépni, de akkor most miért is sajnálom. Egy francokat, nem is sajnálom amit tettem, sokkal inkább azt, hogy nem megcsókoltam, hanem a nyakát csókoltam. Gondolataim belém szorulnak mikor érzem Isabelle ajkait a sajátjaimon.  Kicsit még bele is borzongok a csókba és már kapnék utána mikor megszólal. Egyszeriben azt sem tudom mit mondjak, vagy egyáltalán, hogy mit tegyek. Hiszen minden olyan gyorsan és hirtelen történt. Biztos vagyok benne, hogy ha most valaki meglátna minket, nos az rendkívül kínos lenne. De mégis.. ez kit érdekel. Csak mi ketten vagyunk jelenleg és ez a lényeg. Végül szeretetteljesen húzom vissza és ezúttal hevesen támadom ajkait míg tenyerem végig a hátát tartja, hogy ne tudjon menekülni, majd egy elégedett sóhajjal szakadok el tőle és elvigyorodok. - Azt sajnálom csak, hogy nem hamarabb csókoltalak meg. - Mondom teljesen feldobva, szinte lehetetlen lenne most elrontani a kedvemet. A legjobban talán azzal lehetne ha most közölné vele, hogy nem érez semmit és ne tapizzam, vagy egyebek. De míg nem mondja biztos vagyok benne, hogy a szemeit fogom fürkészni, amikben már most is elveszett tekintetem. De lássuk csak hogy is történt minden? Mikor idekerültem senkit nem ismertem és mindenki elfordult. Nem is csoda, nem kívántak még egy emberrel együtt működni, pláne mert vadidegen voltam köztünk. Clary-vel is ez volt és velem is. De Isabelle már akkor is odajött hozzám. Körbevezetett és nem kellett attól félnem, hogy eltévedek, vagy hogy sosem lesz mellettem senki. Hisze ha a többiek nem is, de Izzy ott volt nekem a kezdetektől fogva. Jókat tudtunk mindig is beszélgetni. Szinte bármilyen téma jöhetett, mi elbeszélgettünk róla akár órákat is. Olyan voltam neki mintha csak a legjobb barátnőjével trécselne. És én is élveztem a beszélgetéseket amíg rá nem jöttem, hogy ez számomra már nem csak barátság. Igen, attól a ponttól fogva csak rajta járt az agyam és nem tudtam hogyan feledhetném el amit érzek iránta. Tudtam, hogy egyszer teszek egy olyan lépést ami mindent megváltoztat. De azt sosem tudtam, hogy jó vagy rossz irányba. De talán ezt még most sem tudom biztosan.


Message: Uhuhuhuh aww *-*





Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Kedd Aug. 16, 2016 11:00 pm




Dimitri and Isabelle



Érzem, hogy egyszerűen képtelen vagyok megállni, hogy hozzáérjek. De ez nem csak most esik meg velem. Nap, mint nap együtt töltjük „munkaidőnk” 70%-át. Beszélgettünk már munkáról, barátokról, mondénekről és még sorolhatnám. Ellátott már tanácsokkal, de így ilyen közel még sosem kerültünk. Itt nincs mellettünk más, aki visszatartson itt nincs senki csak mi, és ez megrémít. „Ugyan már Isabelle hogyan rémíthetne meg egy férfi. Ugyan olyan, mint a többi, akit az ujjad köré csavartál.” Aztán közelebb lép érzem teste melegét és elfojtott lélegzete minden rezdülését. Azon kapom magam, hogy egyszer az ajkait aztán a szemeit fürkészem. Meg akarok szólalni, csodálni őket a végtelenségig, de egy hang sem jönne ki most ebben a pillanatban. Kiszakad belőlem egy sóhaj, ahogy keze arcomat érinti, és ekkor döbbenek rá ez nem rémület annál inkább… vágy! Esküdni mernék a szívem is egy ritmusra dobban az övével miközben kezem végigfuttatom a mellkasán és idegeim pattanásig feszülnek, miközben lehunyom a szemem. Édes csalódás ér, csak egy édes ám annál inkább vágykeltőbb csókot lehel nyakamra, amibe beleborzongok testemben, lelkemben. Ám valami megváltozik, izmai megrándulnak, ahogy eltávolodik „miért?” Kérdem, én magamtól miközben legszívesebben utánakapnék. Szabadkozni kezd, és én kifejezéstelenül hallgatom végig. Még sosem hallottam így beszélni, igazából senki sem kért tőlem ezért bocsánatot. Na de mégis mire számítsak, ha minden férfi egy és ugyanazt akarja tőlem, kivéve őt. Egészen mostanáig nyomát sem láttam annak, hogy úgy akarna, mint férfi a nőt. Most igazán bebizonyította az ellenkezőjét. Rémületet látok a tekintetében és miután befejezte közelebb lépek, mit közelebb minden porcikámmal hozzásimulok és mutatóújjam az ajkaira nyomom.

Sssh… most már én jövök.

Aztán ugyan azzal a mozdulattal végig is simítok rajtuk, hogy következő lépésben egy lágy csókkal fejezzem be ki nem mondott „szónoklatom”.

Azt hiszem most már kvittek vagyunk.


"Can't keep my hands to myself. "


   
 
 






Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Kedd Aug. 16, 2016 6:26 pm




     

                                   

Isabelle & Dimitri


Music: All of Me || Word: 354
Ritkán vagyok az a típus aki zavarba jön, hiszen az érzéseimet is mélyre elásom és titkolom, hogy egyáltalán vannak nekem. De most mégis.. nem volt könnyű végig mondanom amit szerettem volna, mert Izzy-ről van szó. Izzy, nos lássuk csak. Egy csodálatos nő. Mind személyiségileg, mind alakra. Talán biztosra mondhatom, hogy az intézetben az egyetlen személy, Izzy, aki képes megmelengetni fagyos szívemet. Mindig eltűnődök rajta mégis hogy csinálja? Hogy lehet egyszerre ennyire elbűvölő és tökéletes. Hiszen találkoztam én már elbűvölő és tökéletes hölgyekkel, de egyikük sem volt elbűvölő és tökéletes egyszerre. Emellett pedig az az alak... minden férfi álma lehet. Arról nem is beszélve, hogy nem is szégyenli az alakját mint sok kora béli hölgyemény. Még ki is hangsúlyozza azt szebbnél szebb ruhákkal. Megpillantom és tényleg őszintén mondhatom, hogy eláll a lélegzetem. Hirtelenjében elfelejtek levegőt venni és a szívverésem is felgyorsul. Minden porcikámmal érzem Őt. A hangját, a mozgását, mindenét. Nem is csoda, hogy mikor a mondatom közepén egy igennel válaszol a még fel nem tett kérdésemre még én magam is belepirulok, ami lássuk be, nem megszokott a férfiaknál. Emellett pedig érzem, hogy egyre nő bennem az az érzés, hogy most veszem a maradék férfiasságomat és megcsókolom. De aztán belegondolok abba, hogy olyan jól alakulnak a dolgaink, csak elrontanék mindent. Nem szeretném elveszíteni. Végül mikor hozzá ér a karomhoz egy mély levegő társaságában érzem, hogy megmozdul a kezem. Érzem amint a jobb kezemet megemelem és végig simítok Izzy arcán. Mit művelek? Jesszusom, ezt nem szabadna... Még mielőtt feleszmélnék azon kapom a fejemet, hogy egészen közel kerültem hozzá és a nyakára leheltem csókomat. Hirtelen távolodok végül el és egy izzadság csepp keretében kezdem el kapkodni a levegőt miközben beszélek. - Bocsánat, bocsánat, bocsánat... nagyon sajnálom. - Mondom már-már lihegve. Abszolút kínos egy jelenet amit legszívesebben elásnék magammal együtt. Csak remélni tudom, hogy most nem fogja magát, pofoz fel és lép le. - Én.. én nem tudom mit mondjak.. - Makogom még mindig kellemetlenül és már a fejemet fogom. - Tényleg sajnálom, nem tudom mi ütött belém. - Végül lehiggadva fejezem be és a falnak dőlve várom a halálos ítéletemet, hiszen idáig nem hagytam szóhoz jutni sem.


Message: Jaj hát nem a leghosszabb de annál esemény dúsabb *-*
Gondolkoztam, hogy szájon csókolja-e, de ez így szaftosabb aww





Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Kedd Aug. 16, 2016 2:13 am




Dimitri and Isabelle



Hihetetlen ez a férfi, a legmélyebb depresszióban szenvedő embert is kihúzná vajon egyetlen mosolyával? De meglehet, csak én vagyok így vele. Olyan ritkán mosolyog, de nekem valahogy mégis mindig tartogat egyet és képtelen vagyok nem visszamosolyogni.  Egyetért velem, ami nem tudom, hogy felvillanyozzon vagy lelombozzon, hogy nem csak én veszem észre Alecen a változásokat. Bocsánatkérésén pedig tényleg felhúzom a szemöldököm és ezzel egyidejűleg elpirulok. Egy randi? Vele? Na, nem azért mintha nem lenne testileg és lelkileg is tökély, na de mi lenne Meliornal. „Ugyan mi… semmi” Szólalna meg Jace a fejemben, mint valami kisördög. Félig meddig el is képzelem, ahogy vörös szarvakkal lóbálja a lábát a bal vállamon ameddig Clary a jobb oldalt mondaná az angyali tanácsokat. Végül is igaz, miután Meliorn visszament egy fájó búcsúval ugyan mért kéne utána szomorkodnom.

Igen …

Vágom rá a kérdésére a választ mielőtt még egyáltalán végigjutott volna rajta. Zavarba jövök talán épp annyira, mint amennyire most ő is zavarban van. Nem sok árnyvadásszal van jóban itt nagyon is tudom, és azt is, hogy a Klávé szemét húzással küldte ide.  Kitör belőlem a nevetés és nem tudom, hogy lendületemben érek hozzá karjához vagy csak mert arra vágytam, de megteszem.

Ez túl gyors válasz volt úgy érzem helyesbítenem, kell. Igen ezer örömmel randizom veled



"Somebody to die for"


   
 
 








A hozzászólást Isabelle Lightwood összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Aug. 16, 2016 10:25 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Kedd Aug. 02, 2016 2:44 pm


Valahogy van valami Izzy viselkedésében, cselekedeteiben is valami vonzó, ami a külsején kívül megfogott. Egyszerűen mellette elvarázsoltnak érzem magam. Mintha csak bűbájt használna. De tekintve, hogy árnyvadász, ez nem túlságosan lehetséges, hacsak egy boszorkánymestert kért meg a bűbájra. De miken is kattogok, Izzy egy csodálatos hölgy. Csinos, kedves, jó fej és megtud nevettetni. Na meg bátor is. Kell ennél több? Sokat tűnődtem az érzéseimmel kapcsolatban. Hogy mit is érzek Izzy iránt. Mindig volt valami ami ebből kizökkentett, s sokáig magamnak is hazudtam. De azt hiszem megkedveltem. Sőt! Nem lenne ellenemre ha most itt helyben megcsókolhatnám. De ez sajnos nem lehet. Nem lehet amíg nem bizonyosodok meg róla, hogy Ő érez-e irántam valamit. Mégsem csókolhatom csak úgy meg. Talán még fel is pofozna. Az meg, valljuk be...kellemetlen lenne mert nem az a plázacicás típus aki éppen meglegyint. Még abban sem kételkedek, hogy igen..igenis le tudna fegyverezni. Bár valószínűleg hagynám is neki. Így magamban a szégyent is elkerülném, meg hát hozzá is közelebb kerülhetnék. Ugyanakkor megfordult a fejemben, hogy jó lenne egyszer harctérre vonulni vele. Persze nem mostanában. Bőven van mit gyógyulnia. Meg bátorságot is kéne gyűjtenem, hátha meg tudnám hívni randizni. Hiszen a randi az fontos egy kapcsolatban. Már amennyire ez kapcsolatnak nevezhető. Bár ahogy az imént méregetett...Nagyon úgy tűnik, hogy nem csak barátként, vagy árnyvadász társként tekint rám. Sokat elárul róla a viselkedése, pláne ha kettesben vagyunk. Érzem azt is ahogy a 'karkötője’ a csuklómra tekeredik, de én mutatom jelét ennek. Nem szeretek ünneprontó lenni. De jelek szerint még így is sikerült. - Tudod nem kedvrontónak mondtam. De végül is egyetértek veled. Ahogy észre vettem.. A bátyádból sem a legjobbat hozza ki. - Mondom, míg kínosan méregetem. Nem igazán szerettem volna ilyen vizekre evezni a beszélgetésünkben. De sajnos mégis sikerült elrontanom. - Ne haragudj. - Mondom egyszer csak a semmiből, egy pillanatig magam sem tudom mire is. Mindenesetre úgy éreztem jónak, ha most azonnal veszek erőt magamon és bocsánatkérés után el is hívom randizni. - Mond csak, ha jobban leszel, lenne kedved... szóval... - Igen, most jön az a rész, hogy a nagy és erős Dimitri betojt egy randitól és nem tudja elhívni a szíve választottját. De nem.. még sem jön ez, hiszen csak egy mély sóhaj keretében folytatom is a félbehagyott mondatomat/kérdésemet. - Tehát, azt szeretném kérdezni, hogy lenne-e kedved valahova elmenni kettesbe.. tudod.. velem? - Nyögöm ki végül. Jó idiótának is érzem most magamat, hiszen itt makogtam Izzy előtt és még h*lyeségeket is mondtam a végére. De azért remélem nem ijesztettem el.

Gyimka & Izzy

"Egy kapcsolat kezdete?!"


× Következőre kell egy szolidabb kód  *.*  × Heart by heart × 413 szó



Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Pént. Júl. 29, 2016 9:09 pm




Dimitri and Isabelle



Jóízűen nevetek fel amolyan „friss nyári kacaj” csilingel a levegőben. Szeretem, hogy meg tud nevettetni, de a következő percben magamra „erőltetem” a dorgáló arckifejezésem.
Így van, szerintem is ez történhetett.

Csak odaképzelted, de még ha nem is ez történt volna, sem mondhatod el senkinek.

Fenyegetem meg játékosan, miközben észre sem veszem, de egy a vállamra hulló tinccsel játszadozom, és az ujjaimmal tekergetem. Tekintetem pedig egyszer ajkán egyszer pedig szemén pihentetem, majd észhez térek és elengedem a hajam. „Jesszusom, Izzy ne flörtölj már.”
Persze terelődik a téma és Dimitri a legjobb alakítását nyújtja, miközben próbálja elhitetni velem jobb Hodgenál. Gonosz mosoly kúszik arcomra miközben egyre közelebb és közelebb lépek testem szinte centiméterekre áll meg az övétől. Nem nézek a szemébe csak az utolsó lépéskor és kihívóan mosolyodom el mutatóujjammal a mellkasára bökve.

Fogadok, hogy én téged is lefegyverezlek.

Nevetem el a végét, miközben másik kezemről az ezüst kígyó lassan letekeredik át az ő csuklóján szinte ráfonódva és csak remélni merem, hogy nem veszi észre mielőtt bármit is tennék. Majd meghallom a válaszát, és ahogy a kígyóm úgy a játékos énem is visszahúzódik és ellépek. Úgy érzem magam ilyenkor, mint egy skizofrén, ahogy egyik hangulatból a másikba esek, de mit tehetnék. Mélységesen elkeserít az, amit az a nőszemély művel mostanság.

Lydia nem csak az intézetre van rossz hatással, hanem mindenre és mindenkire.

Jelentem ki komolyan és csüggedten sóhajtok fel.


"Somebody to die for"


   
 
 






Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Csüt. Júl. 21, 2016 7:05 pm


Kicsit rosszul érint a távolodása, de hé! Egyáltalán mit művelek. Rányomulok? Izzy nem az a fajta akit olyan könnyen az ujjaim köré csatolok, eléggé olyan személyiség akiért harcolni kell és akiért harcba is mennék. Igazad van, biztos csak oda képzeltem. A mondatom alatt elvigyorodok és kivillan fogsorom, ami fehéren csillan meg. Néha még zavar is, hogy ilyen fehér a fogam, mintha nem volna igazi, vagy hipóztatnám. De mit mondhatnék. Azt hiszem fontos számomra a száj higiénia, meg talán örökletes is. Gondolat menetemből végül az igencsak érdekfeszítő mondata. Hogy nem ellenfél neki Hodge? Hm. Erre érzem, hogy valami frappáns választ kell adnom. Valami olyat ami megnehezíti a helyzetét s visszaszívja, vagy csak ad valami árulkodó jelet amiből biztosra mehetek, hogy ez csak valami füllentés volt. Persze így is gondolom, hogy az, de jobb biztosra menni. Hát tudod... nekem sem ellenfél, most is könnyű kézzel földre küldtem. Kuncogom el magam a mondat végén. Ha gondolod állj ki ellenem, bennem biztos ellenfélre találsz. Folytatom csak míg magamban nevetek a markomban. Remélem elég hatásosan tudtam előadni ahhoz, hogy adjon valami kiinduló 'elemet'. Végül arra kapom fel a fejemet, hogy Alec-re tér át. Kicsit meglep Izzy kérdése majd magamban tátva is marad a szám a mondatán. Van valami igazság Alec döntésében, viszont afelől nincs kétség, hogy Lydia lesz az aki egyszer lerombolja az intézetet ha összeházasodnak. Igaz, gyűlölök itt lenni, de az intézet az otthonom akkor is és efelett nem tudok elsiklani. Nem tudom mit mondjak Izzy-nek, pedig a fejem tele van gondolatokkal amiket mind kimondanék. De valahogy nem szeretnék órákat át beszélni és talán még Izzy idegessége is aggaszt. Ugyanakkor tudom, most nem szabad hallgatnom. Igazából magát a lépést megérteném, bár én sosem követném el. Ugyanakkor Lydia...nincs jó hatással... tudod.... az intézetre. Nyögöm csak ki kissé akadozva a mondatot míg hátrébb lépek úgy figyelem. Ha esetleg felpofozna, jobb ha messzebb vagyok, így talán nem csattan akkorát. Ugyanakkor ha az ostorral támad akkor ez már most veszett ügy. De erre az esetre már az irónomon a kezem, hátha kell s.o.s. egy gyógyító rúna.

Gyimka & Izzy

"...fájdalom fájdalommal"


× Folytatás *.*    × Heart by heart × 338 szó



Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Csüt. Júl. 21, 2016 6:32 pm




Dimitri and Isabelle



Megfordulva pillantok rá szinte tátott szájjal.
Ez egyáltalán nem igaz én egyáltalán nem pirultam el és fogalmam sincs miről beszélsz.

Nevetem már el a végét és ekkor veszem csak észre, hogy talán túlságosan is közel kerültünk így egymáshoz ezért hát arrébb araszolok egy lépéssel.

Egyébként nekem Hodge már nem jelent kihívást.

Próbálom kicsit őt is megnevettetni. Hodge mindenkinek kihívást jelent persze, ahogy nekem is, de azért szeretek azzal viccelődni, hogy én őt is képes vagyok legyőzni egyszerű párharcban. Na, nem mintha az egyszerű párharc lenne. Mivel Hodge életét csak az Intézeten belül töltheti ezért érthető, hogy egyetlen szabadidős tevékenység a velünk való eddzés és a tanítás. Ha egyszer majd Hodge fog a padlóra kerülni ellenem azthiszem egyetlen démon sem okoz majd fenyegetést és nem is fogok ehhez hasonló sérüléseket szerezni, mint ami most a lábamon ékeskedik. Megmondom őszintén szinte már el is felejtettem eddig tett beszélgetésem alatt Dimitrivel, hogy miért is voltam ideges. Á Alec, hát persze.

Neked mi a véleményed Alec döntéséről.

Persze meg sem várom válaszát már ecsetelem is mélységes felháborodásom.

Engem szörnyen aggaszt, szerintem butaságot követ el. Szerelemből kellene házasodni és nem azért, hogy a szüleink boldogok legyenek és visszakapjuk a méltó tiszteletet.

Hangomban már közel sincs játékos kedvesség csak is bosszúság, és várom, hogy Dimitri is ossza véleményem. Vagy talán ő is megtenné ezt a nehéz lépés? Gondolom magamban, miközben körmeimmel az asztalon dobolok és felé pillantok.






"Somebody to die for"


   
 
 






Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Szer. Júl. 20, 2016 5:48 pm


Kicsit ugyan kellemetlenül érzem magamat mikor Izzy elég látványosan megnéz magának, de aztán mikor elpirul elvigyorodok. Elég jól esik azért. De hé! Miről is beszélek. Haver, verd ki a fejedből, ő még kiskorú. De nem baj, nem sokkal fiatalabb nálam. Jól elveszekedek a gondolatommal. Ilyenkor érzem igazán, hogy van bennem skizofrén hajlam. .Tudom, ezért nem szabad egyedül menni, akkor elkerülhető az ilyen helyzet. Mondom csak két gondolat menet közben és vizslatom Izzy-t ahogy ő is karba teszi kezeit. Annyit gondolok: Nekem jobban áll. Nem, dehogyis vagyok én egoista. Ez csupán egy tény. Hiszen Izzy hiába fitt és kordában tartja magát, akkor is nő és a férfiaknak ez a morcos, komoly kéz tartás jobban illik, mint a nőknek. Van egy-két kivétel, de abba most Izzy-t nem sorolnám bele. Ő inkább az a lány, akinek a szép dolgok állnak jól és egy becses fegyver. Valami olyasmi, ami a karján ékeskedik. Az valahogy megy még a bőre színéhez is. .Hát az imént elpirultál, úgyhogy... Direkt nem fejezem be, egye csak a kíváncsiság mit mondtam volna ha befejezem. Nem is baj ha egy kicsit kíváncsiskodik. Addig sem a fájdalomra összpontosít, s mire arra lenne lehetősége a gyógyító rúna megteszi hatását. Bár ez a seb mélységétől is függ, hiszen egy hete én is rajzoltam magamra egyet, de csak 2-3 nap alatt jött rendbe a sebem. Bár nem volt olyan komoly, de biztos egy karcolásnál nagyobb volt a hatása, hiszen pikk-pakk rendbe jött volna ha karcolás lett volna. Szólj csak, szívesen megyek veled vadászni, vagy csak járőrözni, bárhová. Mondom csak őszintén egy kisebb félmosollyal az arcomon, közben ahogy kezd megszáradni a mellkasomon is az izzadság kezdem begombolgatni az ingemet közben Izzy-t hallgatva.. Ha ideges vagy gyere legközelebb a harctérre, Hodge megfelelő ellenfél ha düh levezetésről van szó. Persze nála vannak határok, mert nem kéne megölni. Kuncogok fel halkan és pár lépéssel Izzy háta mögé sétálok. .Segítsek valamiben? Ajánlom fel magamat segítségként közben az arcát simítom végig óvatosan, hogy ne higgye azt, hogy kiskorú bántalmazását folytatom éppen. Hiszen nem is abból a célból csináltam. Mindössze jól esett, mert Izzy mellett önmagamnak érezhetem magam és nem kell megfelelnem neki. Egyszerűen csak adnom magam, ahol tudok segíteni.Miért mész ki egyedül ha ilyen komoly sebeket szerzel? Célzok az imént láttakra, úgy szegezem neki a kérdést. Arcom és testtartásom komoly, de egy halvány mosoly kifigyelhető rajtam. A komolyságomat elviszi mondjuk, hogy a vállamon csupán egy törölköző van, semmi több. Az edzés végett pedig izzadt is vagyok. Mehetnél társasággal. Itt kicsit szélesebben ül meg az arcomon a mosoly, de még nem vigyorgok. Mondjuk velem is akár. Elgondolkozom, hogy most nézzek rá macsó pasi nézéssel, vagy vigyorogjak. De végül döntés hiány végett nem csinálok semmi különöset, az arcom is komolyabb immáron és felhúzom az ingemet ami idáig a jobb és a bal karom között pihent míg karba tett kezekkel figyeltem rá az ajtónak támaszkodva. Az ingemet nem gombolom be, hiszen még mindig izzadt vagyok, viszont össze húzom.

Gyimka & Izzy

"...fájdalom fájdalommal"


× nagy nehezen, de megszületett  aww    × Heart by heart × 358 szó



Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Szer. Júl. 20, 2016 5:00 pm




Dimitri and Isabelle



Összerezzenek a kopogásra, ám ahogy megfordulok és megpillantom Dimitrit akaratlanul is játékos mosoly kúszik arcomra. Mióta itt van, egyre inkább kezdem elfelejteni Meliorn-t. Tekintetem végigsiklik meztelen fél testén szinte „végigsimítva” minden izmot rajta és végigjárva minden egyes rúnát, még azokat is, amik már elhalványodni látszanak. Aztán persze elkapom a tekintetem.
Jesszusom, mi van velem? Kérdezem magamtól talán még el is pirulok, de kacér szinte már kötekedő mosolyom nem lankad. Kérdésétől kihúzom magam jelezve, hogy én igenis meg tudom védeni magam és tökéletes tudatába vagyok, annak mit csinálok. Felé lépek már-már el is felejtve sérült lábam és már kekeckedve mérem végig tetőtől talpig fennhangon szólalva meg.
Tudod, az ember nem tudja, hogy komoly sérüléseket fog szerezni ameddig meg nem szerzi azokat.
Nevetek fel okoskodva és leutánozva testtartását én is felveszem a „komoly árnyvadász” harci pozíciót.

Mellesleg ugyan honnan gondolod, hogy veled akarok menni?
Kérdezem még mindig szikrázó mosollyal és a szemébe tekintek majd figyelem, ahogy felveszi az ingjét.

Bár ha már így felajánlottad legközelebb feltétlen szólok.
Csatolom le magamról a fegyvertartót és az asztalra helyezve nagy gondossággal pakolom ki belőle a késeket és pengéket miközben a fel sem tett kérdéseire válaszolok. Mit is mondjak, azt teszem amit mindig, ha csend van.

Most igazából csak a mérgemet szerettem volna kiadni magamból. De mint láthatod, meg is kaptam érte a magamét.

Kuncogok fel és mindent a helyére pakolok kivéve a karkötőm, ami egyben legkedvesebb fegyverem. Épp úgy működik, mint amiről megmintázták. Akárcsak egy kígyó ez is lecsap csak épp ostorként.


"Somebody to die for"


   
 
 






Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Szer. Júl. 20, 2016 10:10 am


Ma megint egy nap történések nélkül, az akadémián punnyadva. Valahogy már nagyon mennék el. Talán már tényleg csak Izzy az aki miatt itt vagyok. Na de őt láthatnám ha elmehetnék az utamat járni. Sőt! Akár magammal is vihetném. De ez mind-mind csak álom. Mikor bekerültem ide ott el volt döntve, hogy itt is fogok kipurcanni. Hodge-al vagyok. A harctéren ütöm el az időmet. De nem is igazán tudok most koncentrálni az edzésre. Kattog nekem most ép elég dolgon az agyam. Kezdve Izzy-vel, a megszökésen át minden a fejemben kavarog. Hol az egyik gond, hol a másik. Pedig alapjáraton nem vagyok egy stresszes ember, de most kellő mértékben rám jár a rúd. Valamiért pedig úgy gondolom még mindig nem felelek meg eléggé a Klávé-nak és folyton folyvást edzek, hogy minél jobb legyek. De ez sem biztos, hogy nem az ellenkezőjét váltja ki a Klávé-nál. Csupán csak olykor a fáradságom szab határokat az edzésnek. Már az edzés vége fele járunk, mikor megpillantom Izzy-t amint elmegy a terem előtt. pontosabban elbiceg tele sebekkel. Nem néz ki valami jól, így leteszem a fegyveremet és magára hagyom Hodge-ot. Izzy-t egészen a fegyvertárig követem tisztes távolságból és figyelem ahogy magára rajzolja a gyógyító rúnákat majd elkezd kést élezni. Ekkor két kopogással lépek be a helységbe karba tett kezekkel. Miért mész ki egyedül ha ilyen komoly sebeket szerzel? Célzok az imént láttakra, úgy szegezem neki a kérdést. Arcom és testtartásom komoly, de egy halvány mosoly kifigyelhető rajtam. A komolyságomat elviszi mondjuk, hogy a vállamon csupán egy törölköző van, semmi több. Az edzés végett pedig izzadt is vagyok. Mehetnél társasággal. Itt kicsit szélesebben ül meg az arcomon a mosoly, de még nem vigyorgok. Mondjuk velem is akár. Elgondolkozom, hogy most nézzek rá macsó pasi nézéssel, vagy vigyorogjak. De végül döntés hiány végett nem csinálok semmi különöset, az arcom is komolyabb immáron és felhúzom az ingemet ami idáig a jobb és a bal karom között pihent míg karba tett kezekkel figyeltem rá az ajtónak támaszkodva. Az ingemet nem gombolom be, hiszen még mindig izzadt vagyok, viszont össze húzom.

Gyimka & Izzy

"...fájdalom fájdalommal"


× megjöttem  csillám bárány   × Heart by heart × 339 szó



Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár ₰ Kedd Júl. 19, 2016 10:43 pm




Dimitri and Isabelle


Az eső halkan kopogott az ablakon mikor megérkeztem az Intézetbe. Feketében voltam, mint mindig ám a mai nap után ázottan, szakadtan, és véresen léptem be. Hosszú fekete hajam az arcomra tapadt miközben a nadrágomon karom nyomként szakadt végig a szövet feltárva a sebeimet. Pokolian fájt, de hozzászoktam a fájdalomhoz és még így magassarkúban is sikerül elsántikálnom a fegyverraktárig. Nyitva hagyom az ajtót és leülök az egyik asztalra feltűrve a pulcsit a karomon. Egyetlen hely maradt már csak, de nem zavar, hogy be kell fednem egy újabb rúnával. Előveszem hát az irónt és felviszem a bőrre a gyógyító rúnámat. Már is gyógyulni látszik a seb és én megkönnyebbülök, ahogyan a fájdalom is elenyészik.  Nyugtat a tudat, hogy a démon ennél sokkal rosszabbul járt és, hogy az évek során már mennyi került hasonló sorsra a saját kezem által. Aztán hangokat hallok a harctérről és felállok, a sebem szépen gyógyul de még korántsem múlt el. Nem akarom, hogy aggódjanak így előveszek egy fegyvert és nagy gondossággal élezni kezdem.  




"Somebody to die for"


   
 
 






Vissza az elejére Go down
Vendég
honey, keep my secrets well
avatar
Vendég


Témanyitás₰ Tárgy: Fegyvertár ₰ Hétf. Jún. 20, 2016 8:54 pm
***


Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
honey, keep my secrets well


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Fegyvertár


Vissza az elejére Go down

Fegyvertár
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: