Cornelia & Rickard ~ Are you what?!
Ne viselkedj úgy, mintha soha semmi nem bántana. Olyan, mintha egyáltalán nem éreznél semmit.





 



Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Vezetőségünk
Fordulj hozzánk

Clary Fray
Alapító adminisztrátor
pmprofil
cissy, katherine, cornelia, raven
Simon Lewis
Admin
pmprofil
curtis, daimon, victor
Sebastian Verlac
Admin
pmprofil
Dylan, Caleb
Csicseregj valamit
Mondj el bármit

Az előforduló hiba vagy észrevétel bejelentése e-mailben vagy privát üzenetben esedékes!!!
Ha írtál, jelezd a chatben, ha nem kapsz választ két napon belül, jelezd ismét a chatben :)


Utolsó bejegyzéseink
Gyorspostával firkálva
Kara Moon
firkálta:  Kara Moon
Yesterday at 11:20 pm-kor

Utca
firkálta:  Asmodeus
Yesterday at 10:11 pm-kor

Ceri & Gabe - Apple Inc.
firkálta:  Cerviel
Yesterday at 6:15 pm-kor

Hiányzásnapló
firkálta:  Jace Herondale
Szer. Nov. 22, 2017 8:23 pm-kor

Cellák
firkálta:  Jace Herondale
Szer. Nov. 22, 2017 5:18 pm-kor

Lola ___
firkálta:  Clary Fray
Szer. Nov. 22, 2017 12:37 pm-kor

Asmodeus
firkálta:  Clary Fray
Szer. Nov. 22, 2017 12:36 pm-kor

Lorelei Montmartre
firkálta:  Dylan Mallory
Szer. Nov. 22, 2017 12:32 am-kor



Jelenlévő fórumozók
Itt rontják a levegőt

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (45 fő) Szomb. Márc. 04, 2017 12:36 pm-kor volt itt.


Legtöbbet firkáltak
Legszorgosabb tagjaink

Gabriel Sinclair
 
Clary Fray
 
Jace Herondale
 
Cerviel
 
Cornelia Maxwell
 
Katherine Wright
 
Astrid Biersack
 
Asmodeus
 
Alice Whitley
 
Sara Ravenscar
 

Share| .
Cornelia & Rickard ~ Are you what?!

Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Mondén

Tartózkodási hely :
▄▀ new york

Csatlakozás ideje :
2016. Aug. 09.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Kedd Nov. 01, 2016 4:13 pm Cornelia Maxwell
Álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer még az egyetem előtt terhes leszek, vagy egyáltalán lesz olyan férfi az életemben aki komolyabban is meg fog fogni, magába fog habarítani és  nem csak egy újabb tini szerelem lesz a részemről. Oh, mennyiszer voltam már szerelmes az életemben, de soha nem éreztem ugyan azt az érzést fél évnél tovább. Valahogy a tűz, az a bizonyos varázs elveszett egy idő után a kettőnk kapcsolatából és mindig úgy láttuk jónak, hogy ha szakítunk.
Az egyetemen töltött éveim alatt csak egyszer voltam szerelmes, - még Rick előtt - másodéves voltam, akkor tényleg azt éreztem, hogy igen, ő az a bizonyos nagy Ő, megtaláltam az igazit, de aztán kiderült, hogy csak a kúrás a fontos neki. Jó persze, engem sem kell félteni, de ahogyan komolyodik az ember úgy vágyik komolyabb kapcsolatra is, és nem csak arra, hogy a kapcsolatban csak a szex legyen a domináló tényező. Szerelmes akartam lenni, azt akartam, hogy valaki igazán szeressen, hogy ne olyan legyen, mint a hülye izomagyú barmok az egyetemen, és talán pont ezért kötöttem ki Ricknél. Mert ő nem olyan, ő komoly, de eközben még is tud laza és vicces lenni, szexi és sármos. Minden meg van benne ami egy nőnek kell. Félek-e attól, hogy nála is azt fogom érezni, mint az eddigi kapcsolataimnál? Nem! Miért? Nos, ezt nem tudnám teljesen érthetően megfogalmazni, sőt semennyire sem tudnám megfogalmazni jól, csak egyszerűen érzem azt, hogy mellette a helyem, hogy őt szeretem és nem  fogok belőle kiszeretni. Hiszen még azok után is itt vagyok neki, hogy megtudtam, hogy vérfarkas, és azok után is mellette vagyok, hogy a falkájából jó pár ember nem igazán szívleli a jelenlétemet és nem igazán örülnek, hogy a vezérük életének a részese vagyok.
A neveken ráérünk még gondolkodni később is, főleg majd az első ultrahangos vizsgálat után, mikor kiderül, hogy a pici fiú vagy lány. Elgondolkodva nem tudom melyiknek örülnék jobban, mindkettővel csak a gond lesz, ha elkezdenek kamaszodni az biztos. Legalábbis, ha magamból indulok ki, hiszen én imádtam pasizni, bulizni, élveztem az életet. Talán mindegy is, hogy milyen nemű lesz a gyerek, a legfontosabb csak is az lesz, hogy egészséges legyen.
- Ikrek? - kérdezem tőle nevetve. - Ne, oké? Legyen csak egy. - mondom mosolyogva, de azért a hangomban fellelhető némi komolyság is. Kicsit még mindig küzdenem kell ezzel a ténnyel, érzéssel.
Épp mondanék valamit, amikor Rick anyja jön be a nappaliba, hogy menjen neki segíteni. Én csak mosolyogva megcsókolom még egyszer és hagyom, hogy menjen csinálni a dolgát.

i love you
Rick & Cornie
©



köszönöm drága a játékot <3










Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Vas. Okt. 23, 2016 5:13 pm ➹ Vendég

Cornelia & Rickard
Are you what?

Ki gondolta volna, hogy a nap, amitől jó néhány évig féltem lesz az egyik legszebb napom a világon? A családi összejövetel idegességgel és félelemmel töltött el már jó régóta, de most, hogy ezen a napon valami sokkal szebb történt, mint amire valaha is számíthattam volna. Az egyik legfontosabb ember az életemben, aki nem csak hogy szeret engem -amin én magam is ledöbbentem még a közelmúltban- most a gyermekünkkel várandós. Ezek után felőlem leszakadhat az egyik karom is, akkor sem tudja senki sem lemosni az arcomról a mosolyomat. A kifejezhetetlen boldogság már régóta nem volt a társaságom, de most! Legszívesebben körbetáncolnám egész Angliát, akkor sem fáradnék ki. Kiüvölteném minden egyes hangszálamat, hogy az egész világ tudjon róla apa leszek. Apa. Ez egy olyan fogalom, melynek olyan sok értelmezése van. Eddig nekem csak szomorúságot okozott, hiszen rögtön a saját apám jutott eszembe róla. Most azonban teljesen átfogalmazódott bennem. Apa leszek! Én! Nem is Cornie, egyértelműen, de na. Kilenc hónap és a kezemben foghatom majd azt a kis csöppséget, aki hamarosan engem fog így nevezni. Apának.
De mégis ez csak egy szó. A jelentése sokkal bonyolultabb és összetettebb egy egyszerű szónál. Apának lenni sokkal többet jelent. Felelősséget, boldogságot, mókát, fáradtságot, biztonság nyújtást, büszkeséget. Ha valaki szülő lesz teljesen megváltozik a világ. Többé nem lesz olyan, hogy ÉN. Innentől kezdve csak a gyerekek számítanak. Mindig Ő(K) lesznek. Ami hirtelen nem hallatszik olyan jól, pedig az. A szeretet igazi formája a szülőség. Határtalan, bármilyen is legyen majd a gyermek. Legyen szelíd vagy vad; rossz vagy jó; bátor vagy gyáva; nem fog számítani. Csak az, hogy a mi szemünkben ők a legjobbak és legdrágábbak a világon.
Vigyorogva úgy teszek, mintha elgondolkoznék:
- Ha fiú lesz egyértelműen a Luke nevet fogja kapni... Ha pedig lány akkor Leia lesz. Ha ikrek akkor még jobb.- nevetem el magam a saját komolytalanságomon.
- Nem tudom még. De bármi is legyen, tökéletes lesz.- simítom meg az arcát.
Ezzel teljesen őszinte voltam, hiszen tényleg csak az számít, hogy egészséges legyen az apróság.


baba I love you ▲ szavak száma: passz  ▲






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Mondén

Tartózkodási hely :
▄▀ new york

Csatlakozás ideje :
2016. Aug. 09.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Vas. Szept. 04, 2016 7:58 pm Cornelia Maxwell
Az elmúlt 1-2 órában sokat gondolkodtam azon, hogy ha végül úgy döntök, hogy nem vetetem el a babát akkor mi lenne, melyik nemnek örülnék jobban, milyen nevek jöhetnek szóba. Bár még nagyon messze van ennek az egésznek a vége, maximum pár hetes lehet a kicsi.
Nem tudom, hogy mihez kéne kezdenem ezzel az újonnan kialakult helyzettel és pont ezért lenne olyan jó, ha anyáméknak elmondhatnám azt, hogy mi is zajlik igazán az életemben, mert mindennél jobb lenne az, ha anyával le tudnék ülni beszélgetni. Tuti tudna segíteni, hiszen neki itt vagyok én, volt már terhes. Persze filmekben megannyiszor láttam már, hogy hogyan zajlik ez az egész, de átélni... Átélni teljesen más. Olyan, mint egy könyv és a film, avagy éppenséggel egy sorozat. Egy könyv teljes mértékben más, még akkor is, ha a film/sorozat a könyv adaptációja, de soha nem fogják tudni igazán vissza adni azt ami a könyvben van, de igazából úgy vagyok vele, hogy ez nem is akkora baj, mert akkor nem is néznék annyian, hisz ki szeretne egy olyan filmet vagy sorozatot nézni ami kiköpötten ugyan olyan, mint a könyv? Mert szerintem senki.
Rick válaszára halványan elmosolyodok és még egyszer lágyan megcsókolom, majd mikor kezét gyengéden a hasamra teszi, a jobb kezemmel én ugyan ezt teszem, Rick kezére teszem a kezemet, miközben ismételten halványan elmosolyodok. Olyan hihetetlen még mindig ez az egész, hogy pont velem történik ez meg és tényleg csak az a gond, hogy nem tudom, hogy a családomnak hogyan mondjam el, mert nem halasztgathatom akármeddig, mert egy kis idő múlva a terhesség látszódni fog.
- Mikor egyetemre mentem, nem volt a terveim között az, hogy terhes leszek. - mondom miközben halkan felnevetek, ezzel is elfedve egy csöppnyi iróniát a hangomban. Igen, nem vetetem el a babát, de még nem tudtam teljes mértékben megbirkózni, megbékélni ezzel a kialakult szituációval, szükségem van egy kis időre.
- Mi lesz a neve? Mi legyen a neve, ha lány lesz vagy fiú? - nézek ismételten az előttem álló férfi szemeibe, de a kezemet nem vettem le a kezéről.

i love you
Rick & Cornie
©










Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Szomb. Szept. 03, 2016 10:55 pm ➹ Vendég

Cornelia & Rickard
Are you what?

Tekintve, hogy amikor ideértünk még teljesen máson járt az eszem eléggé hihetetlen, hogy most már a gyereken jár. A gyerekünkön. Azt inkább nem említem meg Cornienak, hogy az ikreknek örülnék a legjobban, mert ezzel biztosan halálra ijeszteném. Egy kölyöktől is eléggé megijedt, nemhogy kettőtől. A legjobban azért lenne jó, ha ikrek lennének, mert akkor az egyik lehetne egy fiú a másik pedig egy lány. Persze tudom, hogy ez nem így működik. Nem olyan, mint amikor bemegyünk a McDonaldsba és azt rendelünk amit csak akarunk. Nem kívánság műsör, de képtelen lennék megmondani, hogy melyik nemnek örülnék a legjobban. Ugyanis édes mindegy nekem, hogy milyen lesz a gyerekünk. Csak legyen egészséges, az számít a legjobban.
Na meg az sem ártana, ha ikrek lennének, de inkább leszállok erről a témáról...
Az örömömet nem tudom eltakarni, így miután jó néhányszor körbeforogtam vele a szobában, mintha vidámparkban lennénk lerakom a lányt. Ó, vidámparkot emlegetve! Alig várom, hogy oda is elvigyem majd a gyermekünket. Megnyerni neki a kedvenc plüssét, felülni vele a kisvonatra, ami annyi idősen a gyereknek nagy élménynek számít. Cornie háta mögött édességet adni neki. Ha rajtam múlna biztosan el lesz kényesztetve a gyerek. Vidámpark után meg teszem azt cirkuszba is el tudnám vinni. Minden még meg nem történt jó élményt meg akarok vele csinálni, persze Corniet sem hagynánk hátra.
A kérdésre, vagyis inkább kérésre kicsit hátrálok, hogy mélyen nézhessek azokba a gyönyörű szemeibe. Mosollyal az ajkamon tenyerembe veszem az arcát.
- Soha nem foglak elhagyni. Még akkor sem, ha kizársz a házból és azt mondod nekem.- szélesedik a mosolyom.- Te vagy a világon a legfontosabb számomra. Te és a családunk.
Egyik kezemet a hasára teszem gyengéden. Bár látszani még nem látszik rajta a terhesség, de a tudat, hogy ott cseperedik bennt gyermekünk éppen elég. Most majd minden más lesz. Ez pedig egy jó változás.


baba I love you ▲ 300  ▲






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Mondén

Tartózkodási hely :
▄▀ new york

Csatlakozás ideje :
2016. Aug. 09.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Szomb. Aug. 27, 2016 10:50 pm Cornelia Maxwell
Figyelem Rick reakcióját, bár tudom, hogy nagyon örül annak, hogy végül nem vetetem el a babát. A babánkat. A miénket. Jézusom, még mindig olyan furcsa belegondolni, hogy terhes vagyok. A tanáromtól. 20 évesen. Anyámék még azt sem tudják, hogy össze jöttem a tanárommal, fogalmam sincs, hogy hogyan fognak reagálni arra a hírre, hogy terhes vagyok, még pedig az egyik egyetemi tanáromtól. Már előre félek nekik elmondani, de nagyon jól tudom, hogy valamikor most már sort kell kerítenem arra, hogy elmondjam nekik, mert sokáig már nem fogom tudni titkolni, mert egy idő után látszódni fog az, hogy terhes vagyok.
- Jézusoom. - mondom nevetve mikor felránt a kanapéról majd megpörget a szoba közepén. Mosolyogva ölelem meg, majd mosollyal az arcomon csókolom meg gyengéden. Nem tudom szavakba önteni azt, hogy mennyire jó érzés őt ilyen boldognak látni. Már csak ezért sem tudtam volna úgy dönteni, hogy nem tartom meg a babát, mert iszonyatosan fájt az a bánat a fején amit akkor láttam, mikor mondtam neki, hogy nem tudom, hogy készen állok-e egy gyerekre, mikor még magamat is gyereknek tartom, néha eléggé felelőtlennek. Ezeket még most is így gondolom, ezeket illetően az érzéseim nem változtak meg, de lehet a gyerek jót fog tenni nekem, vele együtt én is szép lassan felnőtté érek, talán meg is komolyodom kicsit mellette, kitudja. Hiszen felelősséget kell vállalnom érte, mindent megfog változtatni ez a gyerek az életemben. Az életünkben.
- Kérlek ígérd meg, hogy nem fogsz elhagyni... - suttogom mikor homlokomat a homlokának hajtom. Nem egyszer hallottam olyat, hogy a nő terhes lett a férfi pedig ezek után elhagyta őt. Felcsinálni feltudta, de felnevelni már nem volt képes a gyerekét. Én ezt nem akarom átélni, nem akarok és nem is tudnék egyedül gondoskodni egy gyerekről.

i love you
Rick & Cornie
©










Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Szomb. Aug. 27, 2016 7:50 pm ➹ Vendég

Cornelia & Rickard
Are you what?

Mindig is családcentrikusnak éreztem magam, amit az évek során nem csak, hogy nem hagytam el, hanem jobban fel is erősödött bennem az érzés. Talán azért, mert olyan sok, legalábbis az átlagosnál több kistestvérem van, de az is lehet, hogy azért, mert a családom nem csak vérszerinti, hanem a falka általi is. A falkánk pedig nem a legkisebb számú tagokkal van tele. Minden egyes falkatag közel áll a szívemhez, még azok is, akik ennyi év után úgy döntöttek, hogy ellenem szegülnek. Párdon, nem is csak ellenem, hanem az egész családom és maga a csapat ellen is.
Az állásom is azt jelképezi, hogy szeretem az embereket, illetve a fiatalságot. Képes vagyok lazán viselkedni, ahogyan egy-két visszajelzésben is írták. Szeretem a fiatalokat. Persze van egy kivétel, akit sokkal jobban szeretek, mint ahogyan azt az amerikai törvény megengedné. Illetve a nem létező, de sokszor emlegetett tanár eskü. Mintha orvos-beteg kapcsolat lenne a diák és tanárja között. Így a szerelem szigorúan tilos. Nos, ha már tiltott akkor hadd essek bele az egyik diákomba. Nem, esküszöm az égre, nem vagyok sem pedofil sem pedig valami olyan férfi, aki csak a fiatalokra bukik... A kettő egy és ugyanaz, na de mindegy.
Szeretem Corneliát és akkor is szeretném, ha pufi lenne, fogszabályzós, teszem azt szemüveges, esetleg dadogós. Akkor is, ha nem lenne olyan gyönyörű, mint a napfény, amikor visszatükröződik a víz felszínéről reggelente vagy este. Akkor is, ha nem lenne olyan vidám, mint amilyen mindig mellettem, amitől akaratlanul is mosolyt fakaszt az arcomon. Akkor is szeretném, ha nem lenne olyan okos, ami az ő korában nem olyan gyakori. A személyiségét szeretem, amit a szülei biztosan nem hinnének el, amikor kiderül majd, hogy együtt vagyunk. Márpedig előbb vagy utóbb napvilágot fog látni a hír. Az emberek már így is pletykálnak, most pedig szerintem végképpen tudni fogják, legalábbis sejteni a valóságot.
Amint pedig a lány kiejti a gyönyörű ajkain azokat a szavakat, amire annyira vágyott a szívem hallanai csak még jobban meggyőz róla, hogy már pedig az emberek hallani fognak a dologról. Együttlétünk gyümölcse ugyanis ott növekszik a pocijában és végre ő is azt mondja, amit én is annyira szeretnék. Megtartjuk a babát! A babánkat! Azt a kis csöppséget, akit hamarosan, nem röpke kilenc hónap múlva a karomban tarthatok majd. Azt a gyermeket, aki először vagy remélhetőleg másodszor kiejti majd az "apa", esetleg "apu" szavakat a száján. Akit megtaníthatok járni, akit öltöztethetek. Felnevelhetek. Corneliával az oldalamon.
Már csak a gondolattól is örvendezni támad kedvem, táncolni, kikiálltani az ablakon, hogy az egész világ hallhassa, hogy APA LESZEK! A falka is agyonverhet, a családom is kitagadhat mit sem számít nekem már az, amikor leendő gyermekemmel és az anyjával kell foglalkoznom. Ők számítanak. A többiek mellett most már ők is számítanak.
Elveszíthetem a jogot falkavezérként? Így jártam, hol érdekel az engem, amíg a jövőbeli anyuval lehetek.
Szerintem az arcomra is kiül a dolog, az a sok érzelem ami dúl bennem egyszerre. Bár a szavak használatát szinte elfelejtem, s egy kukkot sem tudok mondani, csak értelmetlen szó foszlányok hagyják el kiszáradt ajkaimat. Az agyam fel sem fogja, hogy mit csinál, mint valami film úgy érzékelem, hogy cselekszem és felállok a kanapéról, hatalmas cápa vigyorral az arcomon. Corniet pedig szinte rögtön magam után rántom, persze nem erősen és átölelem, mintha többet nem tehetném meg és felkapom a földről. Az sem érdekel ha ellenkezik, de forgok vele egyet a szoba közepén. Legalább ha benéz valaki a szobába, esetleg valaki a falkából, netalántán a családból akkor azt hiszik majd, hogy nem vagyok normális. De szülők leszünk. Ha ez nem eléggé észveszejtő, akkor semmi sem az.


baba I love you ▲ 334  ▲






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Mondén

Tartózkodási hely :
▄▀ new york

Csatlakozás ideje :
2016. Aug. 09.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Vas. Aug. 21, 2016 7:04 pm Cornelia Maxwell
Bátorításra van szükségem és arra, hogy most mellettem álljon valaki, még jobban, mint az eddigi életem folyamán bármikor is. Egyedül ezt biztos nem tudom végig csinálni, bárhogy is döntök.
Emlékszem általánosban volt ilyen egészség nap féleségünk, ott néztünk oktató filmeket, az egyik az pont az abortuszról szólt, mutatták, hogy hogyan csinálják a beavatkozást, mennyibe kerül, milyen mellék hatásai vannak, mint testi és mint lelki hatásokra gondolok egyaránt. Érezhetően megborzongok mikor eszembe jut az a film.
- Én... - kezdenék bele, de nem megy. Olyan nehéz kimondani. Felülök, kicsit eltávolodva Ricktől, hogy rá tudjak nézni.
- Meg vagyok rémülve, fogalmam sincs, hogy mi fog történni, nem tudom, hogy fel vagyok-e rá készülve, annyi kérdés kavarodik még a fejemben és teljesen bizonytalan vagyok még magamban is, nemhogy a jövőmet tekintve. - mondom és habár még számomra sem tiszta még teljes mértékben, hogy hova is akarok ezekkel a mondatokkal kilyukadni, mert eddig, ezekből még nem lehet levonni azt, hogy végül milyen döntést fogok hozni.
Kezemet gyengéden a hasamra teszem és még most sem tudom elhinni, hogy egy csöppség növekszik oda bent. - Nem tudom megtenni, Rick. - nézek végül a mellettem ülő férfire. - nem vagyok képes elvetetni. - mondom végül. Ismerem magamat és sehogy sem tudnám feldolgozni azt, hogy megöltem egy babát, egy olyan kisbabát aki még a világra sem jött, aki alig élt meg pár hetet. Habár fogalmam sincs, hogy hogyan tudnék felnevelni egy gyereket, fogalmam sincs, hogy a sulival mi lesz és fogalmam sincs, hogy a szüleimnek hogyan fogom elmondani, de mindent ki fogok találni. Mindent meg fogunk tudni oldani Rickel. Együtt.

i love you
Rick & Cornie
©










Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Szomb. Aug. 20, 2016 5:26 pm ➹ Vendég

Cornelia & Rickard
Are you what?

Azon kívül, hogy Cornelia hogyan fog dönteni semmi sem akadályozhatna meg abban, hogy apa legyek. Ha most mégsem tartanánk meg, nem azt mondom, hogy teljesen okés a dolog, de azt, hogy később is lehet gyerekünk. Bár az űr mindig bennem maradna, ahogyan szerintem Cornieban is a későbbiek során. Hány olyan történetről hallottam, hogy elvetették a gyereket, mert nem volt megfelelő az anyagi körülmény, a szülők nem akartak együtt maradni, vagy mint esetünkben, az egyik fél -netán mindkettő- túl fiatal ahhoz, hogy gyereket neveljen. Azt azért mégsem mondhatom a lánynak, hogy ez kegyetlen dolog. Mert akár hogy is nézzük ez egy nagy fordulat az életben. Talán nem lenne képes befejezni az egyetemet, pedig vannak olyan kurzusok, amikre be sem kell mennie az embernek, hanem levelezés útján elvégezhetők és csak a vizsgára kell bemenni. Ez viszont nem az egyetlen akadálya a dolognak. A lány szüleivel szerintem nem mernék valami bátran szembenállni és közölni: "Felcsináltam a lányukat.", valami szép körmondatokba becsomagolva.
Miután leülök mellé és átölelem, amit eleinte nem viszonoz azért egy kisebb kő esik le a szívemről. Nem csak azért, mert nem lett rám dühös, hogy szinte gyerekes durcázásba kezdtem, hanem azért is, mert érzékeltem a mondataiban valamit, ami legalább egy kicsi szikrával is, de meggyújtotta bennem a reményt. Ha finoman válogatnám meg a szavaimat, akkor talán fontolóra veszi a dolgot, hogy megtartanánk a gyereket. Teljes szívemből erre vágyom, de nem erőltethetem rá. Az nem tenne jót a mi kapcsolatunkban és leendő gyermekünkhöz sem úgy állna, ahogyan. Beszélek itt filozófikusan, mégsem azt tanítok.
- Gyakran sokkal felnőttebben viselkedsz, mint én.- mosolyodok el halványan.- Nélküled itt sem lennénk most, a reptéren megfordultam volna. De te arra bíztattál, hogy álljak szembe a félelmeimmel, mert lehet alaptalanok.
Ez igaz. Szerintem a reptérre vezető úton több mint húzszor mondtam, hogy forduljunk meg, vagy kifogásokkal kezdtem előállni. Ha úgy vesszük Cornelia már egy szülő. Én pedig a nagyranőtt gyereke. Ezeket a szavakat neki is megismétlem egy rövid nevetés mellett. Legalább egy kicsit had mosolyogjon ő is. Legalábbis remélem ezt fogom rajta hatni.


baba I love you ▲ 334  ▲






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Mondén

Tartózkodási hely :
▄▀ new york

Csatlakozás ideje :
2016. Aug. 09.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Pént. Aug. 19, 2016 12:54 pm Cornelia Maxwell
Nem tudom, hogy a beszélgetésünk után mi lesz, hogy lesz, mi hogyan leszünk. Nem tudom, hogy hogyan fogom túlélni azt, ha miattam fog egy ártatlan élet meghalni, de eközben bennem van az is, hogy nem érzem magamat még annyira felnőttnek és felelősség teljesnek ahhoz, hogy vállaljam azt, hogy felnevelek egy gyereket, hiszen még magamat sem érzem felnőttnek. Bulizás, pasizás, - habár nekem ez ki van húzva most már a listáról - ivás a barátokkal... Ezeket mind elfelejthetem gyerekkel, avagy terhesen.
Mikor a húga elment, de ő nem jön még egyből ide hozzám, ismét az ajtó felé nézek, végül pedig figyelem ahogy oda jön hozzám és leül mellém a kanapéra. Még mindig ugyan úgy ülök, mint eddig, láb felhúzva és kezemmel karolom át.
Mikor megölel, egy ideig nem viszonzom az ölelését, végül pedig megtörök és hozzá bújva élvezem a karjait, pár pillanatig nem mondok semmit, csak a fejemet a mellkasára hajtom és próbálom kitalálni, hogy mit mondjak, próbálok rendet tenni a gondolataim közt.
- Nem tudom, hogy mi legyen... - szólalok meg végül. - A sírás kerülget, ha belegondolok abba, hogy lényegében én megöljek egy ártatlan életet, de... De közben bennem van az is, hogy nem tudom, hogy készen állok-e egyáltalán egy gyerekre, hiszen még magamat sem érzem elég felnőttnek, hogyan tudnék hát így felnevelni egy gyereket? - nem tudom, hogy végül milyen döntést fogok meghozni, de jól esik hallani azt, hogy bármi is lesz, ő mellettem lesz végig, de pontosan jól tudom, hogy ő azt szeretné, ha megtartanám a gyereket. Az az öröm az arcán, olyan jó érzés lett volna látni, ha a boldogságban sikerülne nekem is osztozkodni, de nem, nem megy, kényszerből meg nem akarom a gyereket megtartani. Kétes érzések keringenek bennem és nem tudom, hogy végül melyik legyen. Az agyam azt mondja, hogy ne tartsam meg, a szívem viszont azt súgja, hogy tartsam meg.

i love you
Rick & Cornie
©










Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Szer. Aug. 17, 2016 9:59 pm ➹ Vendég

Cornelia & Rickard
Are you what?

Az érzéseimet jelenleg szerintem a legjobb festő, író vagy zenész sem tudná ábrázolni. Annyi minden kavarog bennem, de mégis össze kell szednem magamat. Cornie kedvéért és a baba kedvéért. Na meg a húgoméért, ahogyan látom eléggé érinti őt is a dolog. Ezen mosolyognék, de a helyzet most nem adja meg a lehetőséget, hogy magamban vigyorogjak. Nem akkor, amikor úgy érzem, hogy az életem fordulópontja lesz ez a beszélgetés. Így vagy úgy, de ezek után meg fog változni a kapcsolatunk Corneliával és nem lesz olyan, mint amilyen előtte volt. A szeretetem nem változik meg iránta, de rajta mindenképpen változna, bármelyik utat is választja végül.
Amint a húgom észrevesz jelzi Cornienak is. Itt van. Most lesz a nagy beszélgetés. Most vagy soha, igaz? Ahogy felém sétál és halkan közöl velem egy jó tanácsot halvány mosolyt vetek rá. Ahhoz képest, hogy fiatalabb látszik, hogy már felnőtt az én kicsi húgom.
Megvárom míg távozik a helységből, hogy nyugalomban és kettesben beszélhessük meg a dolgokat a lánnyal.
Egy ideig még csendben állok a helyemen, majd elindulok a lány felé és leülök mellé. Egy rövid percig csak némán vagyok úgy mellette, majd mivel nagyobb szavakat most nem találok gyengéden átölelem, ha hagyja ha nem. A szavak mestere vagyok, de úgy hiszem, hogy a legelső dolog, amit most tehetek, hogy megvigasztalom és éreztetem vele, hogy mellette állok, bármi legyen is.
- Tudom, hogy most meg vagy rémülve...-kezdem el lassan és nem eresztem az ölelésemből.- De ameddig együtt vagyunk nincs olyan dolog, amitől félned kell. Bármi történjék én melletted leszek.
Még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy lemondunk egy életről.


baba I love you ▲ 262  ▲






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Mondén

Tartózkodási hely :
▄▀ new york

Csatlakozás ideje :
2016. Aug. 09.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Szer. Aug. 17, 2016 2:48 pm Cornelia Maxwell
Egészen megkedveltem Rick idősebbik húgát, eleve kedvesen fogadott mikor megérkeztünk: közvetlen volt, megölelt és nem nézett le. Nem nézte le Ricket amiért egy diákjával jött össze, és engem sem nézett le amiért az egyik egyetemi tanárommal szűrtem össze a levet. Ezt a kisugárzását pedig most is érzem, olyan közvetlenül tudunk beszélgetni és próbál tényleg megnyugtatni, meghallgat és nem látok a tekintetében lenéző pillantásokat. Pozitív csalódás eddig Rick családja.
- Szeretem a bátyádat, tényleg, de... Erre nem hiszem, hogy készen állnék. - mondom halkan, és még mondanék mást is, mikor a lány az ajtó felé biccent. Oda nézek és Ricket pillantom meg. Hirtelen nem tudok semmit sem mondani, csak nézem őt, aztán egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy a húga oda megy hozzá. Én elnézek róluk, és ismételten a szőnyeget kezdem el vizslatni a tekintetemmel, mintha olyan érdekes lenne, pedig nem az, csak fogalmam sincs róla, hogy mit kéne Ricknek mondanom, nem tudom, hogy ezt hogyan fogjuk tudni megbeszélni...
- Legyél vele kedves, oké? Bírom őt, próbáld nem elijeszteni. Neked könnyebb, de gondolj bele, hogy neki milyen lehet most. Meg van rémülve. - ugyan nem hallom, hogy mit beszélgethetnek egymással, de biztosra veszem, hogy rólam van szó.
Mikor ismét az ajtó irányába nézek, látom távozni a lányt és kicsit bánom, hogy elment és kettesben hagyott Rickel. Nem akarok beszélni most erről az egészről, mert sajnálom azt, hogy megbántottam őt, de meg kell értenie azt, hogy én erre nem állok készen. Nem állok készen arra még, hogy gyerekem legyen és azt sem tudom, hogy a szüleimnek hogyan kéne elmondanom a hírt, hogy az egyetemi tanáromtól terhes lettem. Sosem voltam igazán a szavak embere, így hát most sem és fogalmam sincs, hogy hogyan tovább...

i love you
Rick & Cornie
©










Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Kedd Aug. 16, 2016 11:11 pm ➹ Vendég

Cornelia & Rickard
Are you what?

Nem is az, hogy haragudnék a lányra. Nem, hogyan is tudnák arra az emberre igazán mérges lenni, akit a legjobban szeretek a világon. Amit most csinálok nagyon gyerekes, rögtön el is szégyeltem magamat. Én min megyek keresztül az egy dolog, de azért mégis csak Cornieliát jobban érinti a dolog. Hiszen azért én leéltem az életem felét, ilyenkor nekem természetes, hogy családot alapítsak. Ő viszont még csak a tanulmányait sem fejezte be.
Nem ez lenne a dolgom, nem így kéne viselkednem, mégha bármit meg is tennék az ellen, hogy félredobja a gyermekünk életét. A dolgom az lenne, hogy mellette álljak, bármi történjen is. Még akkor is, ha egyáltalán nem tetszik ami történni fog.
Nagy sóhaj mellett lerakom a kezeimet az arcom elől. Közben észre sem vettem, hogy Cornie eltűnt, úgy elmerültem az önsajnálatban. Akkor a bocsánatkérés előtt még meg is kéne találni a lányt. Nem bírom lerázni magamról azt az érzést, hogyha egyedül hagyom itt akkor valami baja lesz. Talán apám paranoiája rám is ragadt. Remek, belőlem is egy csodabogár lett. És magamban beszélek...
Felkelek az ágyból, majd a sarokba fészkelődött pókra vetek egy utolsó pillantást. Majd lecsapom, mikor lenyugtattam kicsit Corneliát. Ezzel a gondolattal fogom az ajtó kilincsét és kilépek a hatalmas ház folyosójára. Kicsit olyan jellegű a ház, mint az X-Menből az iskola. Mi van? Pasiból vagyok, szeretem azt a filmet. Gyerekkoromban az egyik kedvenc képregényem volt.
Beletellik egy kis időbe, mire megpillantom a lányt a húgom társaságában. Nem akarok közbeszólni a csajos beszélgetésbe, meg még amúgy is össze kell szednem a gondolataimat, így csendben a lányoknak háttal megállok az ajtóban.


baba I love you ▲ 262  ▲






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Mondén

Tartózkodási hely :
▄▀ new york

Csatlakozás ideje :
2016. Aug. 09.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Kedd Aug. 16, 2016 6:05 pm Cornelia Maxwell
Nem tudom, hogy Rick mit gondolt, hogy örülni fogok annak, hogy terhes vagyok és én is boldogan fogom tervezgetni a közös jövőnket? Nem, én nem ilyen vagyok, igen is számít nekem a suli és fontos, hogy idén hogyan fogok végezni. Az életembe jelen pillanatba nem fér bele a gyerek, és, ha belegondolok abba, hogy egy kisgyerek növekszik bennem... Megrémülök és nem tudom, hogy hogyan kéne reagálnom, azt sem tudom, hogy milyen egy jó anya, akkor hát én hogyan tudnék jó anya lenni egy gyereknek? Hiszen még magamról sem gondoskodtam még komolyabban, nemhogy egy kis babáról...
Vissza fordulok az ágy felé és látom, hogy Ricknek nagyon nem tetszik az amit az imént mondtam neki, hogy nem akarom megtartani a gyereket. A gyerekünket... Tudtam, hogy nagyon megfogom bántani, hiszen annyira örült a hírnek, mikor elmondtam neki, hogy mi lett a terhességi teszt eredménye, most pedig annyira letört, hogy nagyon fáj így látni őt..
Szóra nyitom a számat, de nem jön ki hang a torkomon, nem tudom, hogy mit mondhatnék neki, teljes mértékben tanácstalan vagyok.
- Én most inkább lemegyek... - mondom halkan, és meg sem várom a válaszát, kimegyek a folyosóra, becsukom magam után az ajtót, és lemegyek a nappaliba. Rick idősebbik húga ül a kanapén és valami zenei csatornát néz. Mikor meglát engem az ajtóban, rám mosolyog és lehalkítja a TV-t. Én oda megyek hozzá és leülök mellé, persze egyből kérdezősködni kezd, hogy mi történt, mert látja rajtam, hogy teljes mértékben megváltoztam ahhoz képest, hogy milyen voltam mikor ide jöttünk.
- Terhes vagyok... - mondom halkan, majd felhúzom a kanapéra a lábamat, két kezemmel fogom át a mellkasom előtt és úgy nézek rá. - Ricknek meg persze nem tetszik az, hogy nem akarom megtartani. ő már elkezdte tervezni, hogy keres olyan melót ami jobban fizet, hogy veszünk közös lakást, már mindent el kezdett eltervezni, most pedig kiakadt rám amiatt, hogy én nem akarok még gyereket. - mondom végül, és én magam is meglepődök azon, hogy ilyen közvetlenül beszélgetek vele, pedig lényegében csak 1 napja ismerjük egymást.

i love you
Rick & Cornie
©










Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Kedd Aug. 16, 2016 5:15 pm ➹ Vendég

Cornelia & Rickard
Are you what?

Elég egy apró pillanat ahhoz, hogy az ember hangulata teljesen megváltozzon. Nos, a mai napon nekem jó sokszor volt ilyen pillanatom. Először is az idegesség, ami az érkezés miatt volt, amit szerencsére felváltott az izgatottság. Újralátni a kedves rokonaimat, főként úgy, hogy szeretettel fogadtak a legjobb a világon. Aztán a harag, ami a falkában történtek miatt alakult ki, amit pedig kedves bácsikámnak hála a fájdalom váltott fel. A fáradtság, amikor ledőlhettem végre az ágyban. Aztán... Cornelia híre kihozta belőlem a legjobbat. Öröm, energia, izgatottság.
De a következő mondatára egyáltalán nem számítottam. Jól hallottam amit mondott? Úgy értette ahogyan gondolom, hogy értette?
Gondolom nyugodt fejjel le kéne beszélnem a dologról, de valahogy az most nem megy. Nem így kéne reagálnom, ahogyan, de nem tehetek róla. Annyi érzelemhullámon mentem ma keresztül, akárcsak egy nő aki éppen a hónapnak abban a szakaszában jár, mint a Carrie első jelenete.
Döbbenet, szomorúság és harag. Egyszerre ez a három érzelem nem egy jó páros. A számat már nyitom is, hogy mondjak valamit, de nem megy. Mit tudnék erre mondani? Inkább jobb, ha nem mondok semmit, mert a végén még olyan csúszna ki a számon, amit később megbánnék. Inkább csak felállok a lány mellől és kifekszem az ágyon. A pókocska, ami a beszélgetés előtt még lefelé lógott a plafonról most a sarokban kezdte építni a hálóját.
Nem tudom, hogy engem figyel el Cornelia, de legjobb az lenne, ha most mindenki békén hagyna egy kicsit. Sok ez nekem, még akkor is, ha ennél nagyobb megrázkodtatások is értek az életben. Tenyereimmel eltakarom az arcomat és nagyot sóhajtok.
Csak egy kis idő kell, míg lenyugszom. Aztán megpróbálom meggyőzni, hogy tartsuk meg a gyereket. Nekem is van bele szólásom, nincs igazam? Vagy ő már egyedül eldöntötte, hogy elvetné egy ártatlannak az életét? Még mit nem! Jó, hogy van beleszólásom! Még akkor is, ha neki ennyi negatívumot lát csak a gyerekvállalásban...


▲ nesze te kis törpe Razz I love you ▲ 309  ▲






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Mondén

Tartózkodási hely :
▄▀ new york

Csatlakozás ideje :
2016. Aug. 09.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Pént. Aug. 12, 2016 11:49 pm Cornelia Maxwell
Felállok az ágyról, majd a kukába dobom a tesztet. Nem bírom tovább látni, nem akarom látni azt, hogy az életem tönkre ment. Bármilyen döntést is hozok meg, valamilyen szinten én fogom elszenvedni. Ha nem tartom meg, akkor örök életre valamilyen szinten lelkileg össze leszek törve, hiszen még is mély nyomot hagy az emberben az, mikor úgy dönt, hogy lényegében egy ártatlan embert öl meg, mert ez történik. Viszont, ha megtartom... Nem járhatok így suliba, kérdezősködnének, lebuknánk és nincs kedvem mások kíváncsiskodó tekinteteit állni. Az egyetemet sikeresen akartam kijárni és a terveim közt nem szerepelt sem az, hogy beleszeretek az egyik tanáromba, sem az, hogy teherbe esek ugyan attól a tanártól, aki iránt gyengéd érzéseket táplálok.
Vissza sétálok az ágyhoz, majd ismételten leülök a szélére, és nézem ahogy Rick leguggol elém és megfogja a két kezemet. Nézem a csillogást a tekintetében, azt a hatalmas örömöt a kisugárzásán, és fáj a szívem azért, amiért pár pillanat múlva én leszek az aki mindezt elrontja. Mert elfogom, tudom. Ismerem magamat és tudom, hogy mire vagyok kész, mire vagyok képes, mire van szükségem, és ezekbe a tervekbe egy baba nem férne bele. Az életembe nem férne bele egy kisgyerek...
- Nem érted, Rick... Én... Én nem akarom megtartani a gyereket. - mondom halkan, miközben a szemeibe nézek, és elhúzom a kezemet tőle, majd felállok az ágyhoz, az ablakhoz sétálok és kinézek rajta.
- Nem szeretnék még gyereket... Annyi minden van amit még nem tettem meg és egy gyerekkel nem is tudnám... Az első az, hogy ki akarom járni az egyetemet! - mondom még mindig a kilátást figyelve, háttal állva a férfinek.

i love you
Rick & Cornie
©










Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Pént. Aug. 12, 2016 12:23 am ➹ Vendég

Cornelia & Rickard
Are you what?

Eltart egy darabig, míg a fogaskerekek újraindulnak az agyamban. Apa leszek. APA leszek... Ezt még jó néhányszor kimondom magamban, hogy tényleg felfogjam a dolgot. Világos, hogy a védekezés nem százszázalékos, de azért nem olyan gyakori, hogy így is teherbe esik valaki. Teherbe esik.. Olyan furcsán hangzik, amikor kimondom magamban. Gyerekem lesz... Azt hiszem a reakciómmal, magyarán az agyfagyással nem annyira elégedett Cornelia, mert halkan megkér arra, hogy mondjak valamit. De hogyan is tudnék erre mondani valamit. Mármint az állam a földre esett szerintem és így ki is száradt. Szerencse, hogy nyál nem folyik ki rajta, mint egy fogyatékosnak. Nem sértés a szellemileg visszamaradt emberek ellen!

De mégis. Mit tudnék erre mondani? Végül elmondom neki, hogy ez egy csodálatos dolog és kimondhatatlanul örülök neki. Közlöm vele, hogy mellette állok, bármi történjék is és nem fogom cserben hagyni a nevelésben. A jövőre tekintve biztosítva van az, hogy mindent megkapjon a kicsi és nem fontos, hogy fiú lesz vagy lány. A gond csak az, hogy ezt mind nem mondom ki hangosan először.
Végül megnyalva a számat a kiszáradás miatt pislogok egyet, mert szerintem azt sem tettem az elmúlt egy percben és kicsit rekedtes hangon megszólalok:
- Én.... szóhoz nem jutok.- elvigyorodva guggolok le elé és megfogom mindkét karját.- Ez... a legjobb dolog, ami valaha történhetett volna... Kimondhatatlanul boldog vagyok.
A végére már úgy mosolygok, mint a cukrosbácsi, amikor a gyerek beleegyezik, hogy vele megy.... Apa leszek! Ilyen még csak az eszembe se juthat. Ha az én gyerekemmel bármi is történne szerintem mészárlást rendeznék.
- Veszünk egy közös lakást... és felmondok a munkámban... Keresek valami jobban fizető állást...- tervezem már magamban előre a dolgokat.
Nem engedhetem meg, hogy a születendő gyermekem bármiben is hátrányt szenvedjen. Mindent megadok neki.. Mondjuk nem annyira, hogy teljesen elkényeztett legyen, de az apáknak végül is ez a dolga! Rendben, való igaz, hogy az én apám nem pont ilyen volt, de sebaj! Nem vagyok az apám. De a nevelésben ugyanazt fogom tenni, mint ő: Mindenben a legjobbat akarom majd neki.
Ha lány lesz, a világom teljesen megváltozik. Vigyáznom kell rá, szeretgetnem, vicces apukának lennem. Na meg persze távol tartani a fiúktól, ha abba a korba kerül.
Ha fiú lesz megtaníthatom baseballozni. Vagy akármilyen sportra. Megtanítom majd biciklizni, pecázni, zenélni. Na meg persze csajozni. Végül is apja fia.
Ha meg ikrek lesznek. Ohohóóó. Azt hiszem akkor duplán fogom csinálni mindazt, amit eddig felsoroltam.
Az agyam öt perc alatt ment át a semmiből egy hiperaktív mókusba. Corniet pedig eljegyezhetném. Hogy azért mégse legyen a gyermekünk házasságon kívül született.


baba I love you ▲ 414 ▲






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Mondén

Tartózkodási hely :
▄▀ new york

Csatlakozás ideje :
2016. Aug. 09.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Csüt. Aug. 11, 2016 12:12 am Cornelia Maxwell
Rick & Cornie


A tesztet nézem és próbálok rájönni, hogy ez még is hogyan történhetett meg. Mikor és hogyan... Jó persze, tudom hogyan, ott voltam bioszon, ne tartson senki felvilágosítást. De nem értem, hogy mikor, hiszen mindig védekeztünk... Mindig; hát csak háromszor voltunk eddig együtt, de mindegyiknél használtunk óvszert, erre emlékszem. Sosem voltam részeg, észnél voltunk, így hát tényleg nem tudom, hogy ez hogyan történhetett.
Szinte fel sem nézek Rickre, nem reagálok arra, hogy szinte földbe gyökerezett a lába és értetlenül mered rám. Már csak az hiányzik, hogy a legvégén én legyek hibáztatva. Nah, az szép lenne, már csak az hiányzik nekem, hogy én legyek hibáztatva a terhesség miatt... Jó, mondjuk nem tudom, hogy miért hibáztatna engem, most rengeteg hülyeség kavarog a fejemben, tanácstalan vagyok és kétségbeesett.
Mikor végül össze szedem magamat, ismételten ránézek. - Oké, azért mondhatnál valamit... Kérlek... - mondom halkan, és habár próbálok minden negatív érzést kiölni a hangomból, de szerintem nagyon érezhető, hogy iszonyatosan kétségbe vagyok esve. Én? Terhes? Ez nem történhet meg! Még nem!
- Istenem, mihez fogok ezután kezdeni? Mi lesz? Mondj valamit... - szinte megőrjít azzal, hogy csak ott áll és engem néz, és nem mond semmit. Nem akarom egyedül végig csinálni... Végig csinálni? Nincs mit végig csinálni!!
zene ●  baba  ©










Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Szer. Aug. 10, 2016 11:53 pm ➹ Vendég

Cornelia & Rickard
Are you what?

Nem tetszik a gondolata, hogy egyedül mászkált a városban, de azt hiszem túl kell tennem magamat ezen. Előttem sem érte semmi baj, képes egyedül is meglenni. De mégis. Természetes, hogy aggódom érte, hiszen fontos nekem. Szeretem őt, annyira, mint a húgaimat... Mondjuk... Nem pont ÚGY, mint a testvéreimet. Az kicsit furcsa lenne. De gondolom érthető, hogy mire gondolok.
A fajdálom az arcomon már szinte teljesen eltűnik, köszönhetően a gyorsabb gyógyulásnak, amit a vérfarkasságnak köszönhetek.

Hála istennek, hogy nem gyerekkori kép! Szerintem egész életemben azt hallgathattam volna tőle: "Jééé egyszer még te is voltál fiatal!" Na jóóó, lehet, hogy ezt csak én gondolom, hogy mondaná. De akár az is megtörténhetne. Nem titok, gyakran bűntudatom támad amiért összejöttem a diákommal, de aztán mindig a mosolyára ébredhetek, ami elfeledteti velem a tényt. Titokban azt tervezem, hogy másik állást keresek. Ezalatt nem azt értem, hogy másik egyetemen tanítanék. Inkább magam mögött hagynám a tanár szakmát. Valami másra gondoltam. Szívesen lennék rendőr... és nem csak azért mert nagyon dögös lennék zsaru ruhában. Talán csak egy kicsit azért. Régebben élveztem a tanítást de mára már csak az jut eszembe róla, hogy elbuktam, mint tanár.
A lányra pillantok, majd a lélegzetem is elakad, amikor meglátom a kezében azt a dolgot. Ez előtt nem gondoltam volna, hogy létezik olyan, hogy az embernek kikapcsol az agya. De ebben a pillanatban szerintem nálam pontosan ez történt. Mintha megállítottam volna egy filmet egy adott képkockánál, úgy álltam ott szótlanul és minden bizonnyal tátott szájjal.
Nem tudom mennyi ideig állhattam már úgy, néma csendben. De szerintem már kínosan sokáig.


baba I love you ▲ 257 ▲






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Mondén

Tartózkodási hely :
▄▀ new york

Csatlakozás ideje :
2016. Aug. 09.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Kedd Aug. 09, 2016 8:16 pm Cornelia Maxwell
Rick & Cornie


Gyomoridegem van, mióta a terhességi tesztem van folyamatosan a hányinger kerülget. Nem tudom elhinni ezt az egészet, nem készültem fel még ilyen dolgokra, nem lehetek terhes!
- Öhm... Bementem a városba, elkezdtem körbe nézni. - mondom miközben próbálok egy halvány mosolyt magamra erőltetni, de nem megy. A vak is láthatja, hogy valami nagyon bánt. Már csak azért is, mert teljes mértékben másképp viselkedtem akkor még, mikor ide jöttünk. A szemem csillogott az izgatottságtól, fel voltam pörögve, hogy egy teljesen új helyen vagyok, most pedig... Teljesen magam alatt vagyok. Igazából nem is tudom, hogy most mit érzek. Szomorúságot? Nem, nem igazán vagyok szomorú. Dühöt? Ugyan, a dühöz nekem ennél azért sokkalta több kell és nyomósabb, komolyabb ok. Tényleg nem tudom, hogy milyen érzések kavarognak most összességében bennem.
Sajnálom, hogy behúztak neki, és ha most nem lenne egy csöppet komolyabb gondom akkor komolyabban is foglalkoznék vele, de most így... Csak a pozitív jelzésre tudok gondolni amit mutat a teszt, amit még most is a hátam mögött rejtegetek. Fogalmam sincs arról, hogy hogyan közöljem Rickel, arról pedig még inkább nincs fogalmam, hogy hogyan tovább, hogy mihez kezdjek innentől, hogy tudom: terhes vagyok.
Kérdésén halványan elmosolyodok. - Nem, nem gyerekkori kép. - mondom, majd lelök az ágyra és a kezemet a lábamra teszem, így hát láthatja a tesztet.
- 1 hete meg kellett volna jönnie nekem... Elmentem egy gyógyszertárba és vettem tesztet. Pozitív lett... - mondom halkan, és az utolsó mondatnál lenézek a kezemben tartott tesztre. Nem tudom elhinni...
zene ●  baba  ©










Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Kedd Aug. 09, 2016 7:53 pm ➹ Vendég

Cornelia & Rickard
Are you what?

Ahogyan a plafonoról szép lassan leereszkedő pókot nézek azon tűnődöm vajon hol tevékenykedhet az anyám. Érkezésünk óta nem láttam, ami egy kicsit aggasztott. Fél kézzel a zacskót a jobb szememhez nyomva meghallom egy ismerős hangját. Fektemben keresek Cornelia után a szobában, majd rámosolygok, miközben leeresztem a fagyasztott borsót.
Magam mellé dobom az ágyra a tasakot, miközben felülök.
- Mondjuk úgy, hogy újra összemelegedtem néhány emberrel. Te hol voltál?- felállok az ágyról, hogy elinduljak a bőröndöm felé.
Nem sok mindent pakoltam be, csak a legfontosabb dolgokat. Ruha, tisztálkodási szer. Nem szeretem a fél életemet elpakolni, amikor elutazok valahova. Még akkor sem, ha minden bizonnyal itt kell maradnom egy darabig. Az egész évnyi szabadságomat használtam most fel, mert biztosan egy hosszú hétvégénél tovább fogok maradni. Ezt még nem mondtam el Cornienak. Terveim szerint majd a visszaindulás napján közlöm vele, hogy én még maradok egy darabig.

A bőröndön lévő cipzárt elhúzva néhány ruhadarabbal a kezemben lépek a szekrény elé, hogy bepakoljam őket. Ez egy perc alatt meg van, úgyhogy mosollyal az arcomon fordulok a lány felé. A kezei a háta mögött vannak, úgyhogy fejemet kicsit félrebillentve megkérdezem:
- Mit rejtegesz ott?- nevetek fel röviden.- Kérlek mondd, hogy nem találtál rólam valami szörnyű gyerekkori fotót...
Bár az apámmal való eddigi 15 évnyi kapcsolatunkat tekintve úgyhiszem az összes engem ábrázoló képet elégette. Vagy elrakta őket egy dobozba, amit a padlásra felvitt és azóta csak a nemlétező patkányok rágcsája.
A házunkat mindig is takarítónők szokták elrendezni, így nem hiszem, hogy valójában patkányok laknának itt. A polcokon egy szem por sem árválkodik, így azt a következtetést kell levonnom, hogy még mindig fizetik a házvezetőnőt.


▲  baba  ▲ I love you ▲ 265 ▲






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Mondén

Tartózkodási hely :
▄▀ new york

Csatlakozás ideje :
2016. Aug. 09.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Kedd Aug. 09, 2016 6:13 pm Cornelia Maxwell
Rick & Cornie


Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem izgulok azért amiért Rickel elmegyek Londonba a családjához. A repülőn sikerült kialudnom magamat, de még így is nagyon ideges voltam mikor a ház elé értünk. Rick kezét fogom és kicsit megszorítom. Izgulok amiért hogyan fognak rá vagy rám nézni amiért én össze jöttem egy tanárommal, vagy amiért ő össze jött egy diákjával. Még ha egyikünk sem mondja ki, akkor is mindenkinek leesik, hogy mi együtt vagyunk, hiszen egy átlagos diákot az ember nem hoz el a családjához.
Nagyon szép a ház, még mielőtt kipakoltam volna a nagyon alap dolgokat körbe néztem, beszélgettem Rick egyik lány testvérével, aki szerencsére kedvesen fogadott, mikor Rick bemutatott neki. Szimpatikus a családja, nem is értem már, hogy miért paráztam ennyire tőle. Itt vagyok Londonban, a férfivel akit szeretek, ennél jobb már nem is lehetne.
Ricktől elköszönök mikor mondja, hogy egy kicsit le kell lépnie, én pedig átöltözöm, mert úgy döntöttem, hogy amíg ő elvan én bemegyek a belvárosba kicsit körülnézni.
Mikor a bőröndből kiveszem a ruhát meglátom a tamponos dobozt és elkezdek kicsit gondolkodni... A menszeszem késik már 1 hete, de betudtam annak, hogy biztos fel vagyok fázva, de az nem lehet, mindig figyelek arra, hogy ne fázzak fel...
Össze cipzározom a bőröndöt és elmegyek egy patikába ahol terhességi tesztet veszek, kettőt, a biztonság kedvéért. Mikor vissza értem bemegyek a fürdőbe rögtön és megcsinálom a tesztet. A falnak dőlve várom, hogy jelezzen, hogy végre megtudjam, hogy mi van, közben idegességemben le-fel járkálok. Mikor látom, hogy pozitív, szinte a földbe gyökeredzik a lábam.
Vissza megyek a szobámba, de mikor meglátom Ricket a tesztet gyorsan a hátam mögé teszem.
- Veled mi történt? - kérdezem meglepődve.
zene ●  baba  ©






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Kedd Aug. 09, 2016 4:11 pm ➹ Vendég

Cornelia & Rickard
Are you what?

Mennyi érzés keringett bennem egyszerre, mikor újra a régi ház ajtaja előtt álltam. Tizenöt év a családom nélkül, így természetes, hogy féltem újra szembenézni a rokonaimmal. Szerencsémre azonban volt mellettem valaki, aki elég erőt adott nekem. Cornelia nélkül szerintem már a reptéren visszafordultam volna. Gyávaságnak tekinthető? Talán tényleg az vagyok, hiszen akármennyire is vártam már ezt a napot annyira is féltem tőle.
Végül ránéztem a mellettem álló lányra és halvány mosollyal az arcomon végül csak bekopogtam az öreg ajtón.
A húgaim közül az idősebbik nyitott ajtót, széles mosollyal az arcán. Szinte a karomba vetette magát, ami csak visszaadta az önbizalmamat.
Corneliát meglátva meglepődött, de őt is ugyanolyan kedvességgel fogadta. Kicsit tartottam attól, hogy nem jó szemmel fog a családom Corniera nézni, de a húgocskám reakciója után nem is igazán érdekel a többiek véleménye.
A hosszú repülőút után szerintem mindketten kifáradtunk, így a csomagokkal együtt az egyik vendégszobában hagytam a lányt. A falkának eszem ágában sem volt bemutatni, legalábbis addig biztosan nem, ameddig nem tudom biztosra, hogy mindenki velünk együtt van.
Bár a falkával való újra találkozás sem éppen úgy ment le, ahogyan terveztem. A második családom egyszerre döbbenten és gyűlölközve fordult felém. Az öcsém, akit apánk helyzete miatt a vezetéssel bíztak meg pedig azt hajtogatta, hogy nem kell a segítségem. Bentől pedig kaptam egy jobb öklöst egy vita kellős közepén.
Így most, miután a konyhából szereztem egy zacskó fagyasztott borsót ami hűsítheti a szememet visszatartok a szobánkba. Cornelia ezidő alatt biztosan kipakolt vagy lehet, hogy éppen a házat fedezi fel. Remélem azért olyan messzire nem kóborolt el, ha egyáltalán kilépett a szobából.
Akárhogy is én egy nagy sóhaj közepette csukom be magam mögött az ajtót és dőlök be az ágyba, hogy aztán a plafont bámulhassam.


▲ remélem tetszik *.* I love you ▲ 285 zacsi lesz majd több is ▲






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre


Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Cornelia & Rickard ~ Are you what?! ➹ Sponsored content






Vissza az elejére Go down

 
Cornelia & Rickard ~ Are you what?!
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: