Pokoli vigadó
Ne viselkedj úgy, mintha soha semmi nem bántana. Olyan, mintha egyáltalán nem éreznél semmit.





 



Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Vezetőségünk
Fordulj hozzánk

Clary Fray
Alapító adminisztrátor
pmprofil
cissy, katherine, cornelia, raven
Simon Lewis
Admin
pmprofil
curtis, daimon, victor
Sebastian Verlac
Admin
pmprofil
Dylan, Caleb
Csicseregj valamit
Mondj el bármit

Az előforduló hiba vagy észrevétel bejelentése e-mailben vagy privát üzenetben esedékes!!!
Ha írtál, jelezd a chatben, ha nem kapsz választ két napon belül, jelezd ismét a chatben :)


Utolsó bejegyzéseink
Gyorspostával firkálva
Sikátorok
firkálta:  Lucifer
Today at 3:00 pm-kor

Silvius Septimus Hildenborough
firkálta:  Sebastian Verlac
Today at 2:11 pm-kor

Boxok
firkálta:  Benedict Ericson
Today at 12:45 pm-kor

Drammen, Norvégia
firkálta:  Arne Rikard Torkel
Today at 12:58 am-kor

Tisztás az erdő mélyén
firkálta:  Seymour Foley
Yesterday at 11:48 pm-kor

Daddy's Lil Monster
firkálta:  Venus Cooper
Yesterday at 11:02 pm-kor

Templom
firkálta:  August A. Littlebury
Yesterday at 9:39 pm-kor

Könyvesbolt
firkálta:  River Luna Villalobos
Yesterday at 8:52 pm-kor



Jelenlévő fórumozók
Itt rontják a levegőt

Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Cerviel, Iviry Wade, Lucifer

A legtöbb felhasználó (45 fő) Szomb. Márc. 04, 2017 12:36 pm-kor volt itt.


Legtöbbet firkáltak
Legszorgosabb tagjaink

Lucifer
 
Simon Lewis
 
Cerviel
 
Bonnie Malone
 
Kara Moon
 
Seymour Foley
 
Gabriel Sinclair
 
Alice Whitley
 
Sebastian Verlac
 
Katherine Wright
 

Share| .

Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Pokoli vigadó ➹ Pént. Jún. 16, 2017 11:07 am ➹ Vendég

Abbadon & Asmodeus
Come on, little girl, let's have fun tonight! Just the two of us...

Amikor Abbadon azzal jött, hogy nekem nem a mennyiséggel, hanem a minőséggel lehetett a gondom, hát, valamelyest egyet kellett értenem vele. Persze, megvolt a szép és jó abban, ha te lehettél az, aki megrontja az ártatlan kislányokat, ezt pedig tényleg élveztem, de, mint ahogy a jelenlegi partnerem is mondta, hiányzott már az igazán vad és kemény szex egy olyan nővel, aki nem mondén. Persze, ott volt Katherine, aki erre a célra mindig megfelelt, de ő jelenleg nem volt opció, és a fenébe is, de minek lyukadtam én már megint ki nála?! Inni kell, még többet és többet.
- Azt hiszem, nem is kell sokáig keresgélnem akkor – húztam kéjes vigyorra az ajkaimat, miközben közelebb hajoltam Abbadonhoz, majd mikor már a leheletemet érezhette a bőrén, újból szólásra nyitottam számat. – Hisz egy épp itt ül előttem – súgtam neki, miközben a combján is végigsimítottam egyszer, de a mondatom végeztével elhajoltam tőle, és rákacsintottam.
Abbi továbbfűzte a gondolatomat, miszerint a fentiek túlságosan is szemtelenek lettek, és amikor azzal jött, hogy ha így folytatódik a helyzet, kénytelenek leszünk a poklot felköltöztetni, muszáj volt szélesen elmosolyodnom, amivel egyúttal mutattam is, hogy hát igen, nekem ez sem lenne ellenemre. Főleg, hogy elképzeltem, milyen lenne, ahogy ég körülöttünk a világ, mindenhol pusztítás honol, én pedig ezeknek a romoknak a tetején döngetek éppen valakit… Gondoljon bárki bármit, de nekem igenis tetszett ez az elképzelés.
- Nekem nem lenne vele gondom – rántottam egyet a vállamon ártatlanul, mintha semmi hátsó szándékom nem lett volna, s mintha tényleg csak magát a pusztítást élveztem volna. Ami, igaz is volt, hisz az ellen sem tudtam volna semmilyen ellenérvet felhozni, de a másik elképzelésem valahogy sokkal jobban csábított. Nem is tudom, miért…
Miközben azt hallgattam, ahogy a másik Pokolhercegnő ötletelt azt illetően, hogy hogyan is dobjuk fel ezeknek a szerencsétleneknek az estéjét, én az italomat iszogattam csendben, különösebben arckifejezés nélkül. Viszont amikor megemlítette, hogy mi lenne, ha kirakósat játszanánk a testrészeikkel, elégedett mosoly telepedett az ajkaimra. Tetszett az elképzelés!
- Támogatom az ötleted – adtam hangot is az egyetértésemnek, majd felhajtottam a poharamban lévő whisky-t, és már rendeltem is a következő kört. Ha ivásról volt szó, azzal alapjáraton sem volt semmi bajom, csupán annyi, hogy azért elég jól bírtam, szóval még egy jó pár pohárkával le kell gurulnia a torkomon ahhoz, hogy Abbi elképzelése megvalósulhasson.
- Beszéljünk most akkor rólad, ha már az én testi vágyaimat megvitattuk. Neked mikor volt dolgod utoljára igazán tökös férfival? – kérdeztem tőle felvont szemöldökkel, miközben arra vártam, hogy megjöjjön a következő köröm. – Mert nekem nagyon úgy tűnik… - kezdtem volna tovább magyarázni neki, amikor hirtelen egy nagyobb hangzavar tört ki a hátunk mögött. Én először nem is akartam ezzel foglalkozni, hisz teljesen hidegen hagyott a kis mezei démonkák szerelmi ügyei, vagy tudja a rosszseb, milyen pitiáner ügyből csaptak ekkora balhét, ám a következő pillanatban kitört a verekedés is, amit egyszerűen muszáj volt megnéznem.
Ezért hát, immáron az előbb megkapott whiskymmel a kezemben fél oldalvást fordultam, és így követtem figyelemmel az egyre hevesebb küzdelmet. És akkor, láttam, ahogy valami, egy pohár repül gyönyörű szép ívben felénk, egészen pontosan Abbadon felé. Biztos voltam abban, hogy ez csak véletlen volt, ha tudták volna, hogy kit választott az a pohárka úti célul, tuti, hogy még a verekedést is abbahagyták volna, én viszont hülye lettem volna, ha meggátoltam volna az események ilyen természetes lefolyását, ezért hát, a pohár végül Abbadon fejének ütődött és tört szét.
Igaz, én nem éreztem ebből semmit, de így is kicsúszott egy „Au” a számon, még ha igazán fájdalmas nem is volt az ütközés – fizikailag, na de lelkileg! Magamban ördögien mosolyogtam azt várva, hogy Abbi mikor robban fel.


Kicsit megkésve <3 ◯ 596 ◯ ©






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Pokoli vigadó ➹ Szer. Május 31, 2017 10:36 pm ➹ Vendég


Abbadon & Asmodeus


Úgy tűnik, mégsem lesz olyan unalmas az estém, mint amilyennek hittem abban a pillanatban, ahogy megláttam ezt a halotti bagázst. A kéj démonával képtelenség unatkozni! Még akkor sem, ha rossz napja van, bár azt kétlem, hogy bekövetkezhetne. Ő sosem tudna nemet mondani egy jó kis kikapcsolódásra. Vagy ki tudja, remélem nem változott sokat a fentiek között.
Nem bírtam ki nevetés nélkül, mikor azon kezdett el filózni, hogy lehet már minden szemretűnő teremtésen keresztülment.
- Ugyanmár, ez badarság, vannak ott elegen! Ne áltasd magad, tudom én mi a te bajod, s hidd el nekem, nem a mennyiséggel van a probléma. - Öltöm ki rá a nyelvemet  pimaszul. - Egyszerűen csak túl sok jókislánnyal volt dolgod, s hiányzik neked az igazi egzotikus élmény. - Kacsintok rá. Kétlem, hogy ne jönne rá arra egyből, hogy mire gondoltam a kimondott szavakkal, de ha mégsem állna össze a fejében a kép, hát az az ő gondja egyedül.
- Hmm, azok a szerencsés nők. - Horkantok fel a szavai hallatán. Persze, hogy büszke a hódításaira, ő a kéj démona, ez a dolga, hogy minden szembetűnővel összefeküdjön. Kész szerencse, hogy nemi betegséget nem tud elkapni, vagy komoly gondban lenne, haha.
- Én ezen már meg sem lepödök, a fentiek sokkal kitartóbbak és tökösebbek, mint egykoron. Ha ez így megy tovább, fel fog kelleni költöztessük a Poklot. - Sóhajtok fel, hiszen a felállás egyre szomorúbb. Kezd megfordulni a világ, vagy az is lehet, hogy a jófej démonkák mind megtalálták már annak a módját, hogy felmenjenek a mondének közé?
Kicsit furcsának találtam, hogy Asmo ennyit papolt, mintha nyomasztaná valami. Netalán a zsák meglelte volna a foltját? Az lenne ám komikus. Remélem nem erről van szó, mert akkor észhez kell térítenem a fejét sürgősen. S annak bár, a régi Asmo nagyon fog örülni, de az új, a szerelmes - ha van egyáltalán ilyen és nem csak az alkohol beszél már belőlem - annál kevésbé.

Annak viszont örültem, mikor teketóriázás nélkül belement az ötletembe. Helyes. Itt az idő, hogy valaki feldobja ezeknek az estélyét, még mielőtt elfelejtenék, hogy hol is vannak. Ilyen viselkedés, még odafent sem helytálló a mondének között.. kiváltképpen nem egy bárban.
- Mindkettő.. hmm. Ezt részletezd, kérlek. - mondom, közben az alsó ajkamba harapva kacéran, miközben elemezgetni kezdem a szavait, el is gondolkodva azon, hogy vajon milyen ötletek is juthattak az eszébe ezek kimondása alatt. - És persze, hogy unalmas lenne! Hogy is nézne az már ki, ha sorra halnának ezek itt bele az unalmukba. - Förmedek el a gondolatra. Inkább én kínzom meg sorra mindet!

A következő kérdésére kb fél perc erejéig eltöprengtem, hogy vajon mit is lenne a legjobb kihozni ebből az estéből. Bár, a csonkításos gyilkolás ötlete nagyon vonzott, valami sokkal izgalmasabbra fájt most a fogam..
- Én azt javaslom, igyunk még, aztán mikor már mindketten elfelejtettük, miért is jöttünk be ide.. játszodjunk kirakóst a testrészeikkel. -  Pislogok ártatlanul, mintha semmi extrát nem mondtam volna. Bár, ahhoz nem feltétlenül kell inni, de na.. úgy mókásabb lesz, ha nem találjuk el rögtön pl azt, hogy hol van pontosan a karnak a helye..
Bocsi, hogy csak most   Neutral  






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Pokoli vigadó ➹ Szer. Május 24, 2017 9:13 pm ➹ Vendég

Abbadon & Asmodeus
Come on, little girl, let's have fun tonight! Just the two of us...

A démon nők egyik kedvenc tulajdonsága mindig is az volt, hogy nem voltak szende, szemérmes kislányok, akik csak tették a szépet az elutasítgatásokkal, miközben a lelkük mélyén ők is arra vártak, mint minden más csaj – hogy egy szexi, dögös pasi megdugja őket, keményen. Viszont ezzel szemben a démon, vagy hát bukott angyal nők velejéig romlottak voltak, ezáltal pedig kemények is, és mindig tudták, hogy mit akarnak. Nos, igen, lehet, hogy igaza volt Abbinak, és részben emiatt jöttem most inkább ide, ahelyett, hogy az emberek között mulattam volna az időmet, de ez tényleg csak egy olcsó kifogás volt. Mert valójában Katherine-t kerültem, és tudtam, hogy ha idejövök, itt biztosan nem fog megjelenni. Menekültem, igazából, és igen, ez marhára nem volt méltó a nagy Asmodeushoz, hogy ez nő elől bujkáljon, most mégis ez volt a helyzet, de semmi pénzért nem ismertem volna be hangosan. Még a végén gyengének gondolnak a démonok! Ami nagy baj volt, tekintve, hogy már részben én is annak éreztem magam. Túlságosan hatalmába kerítettek az emberi érzések, és ez nem volt jó így. Nem tetszett.
- Igen, lehet így is mondani. Vagy csak már minden szemrevalón keresztül mentem...  – Úgy tettem, mintha gondolkoztam volna, fejben azt számolgatva, hogy ez tényleg megtörtént-e már, de hát igazából tudta a rosszseb. Nem számoltam, hogy hány nővel feküdtem már össze, mert nem is igazán tartottam fontosnak, illetve, olyan sokkal voltam már, hogy már rég rá is untam volna a számolásra, csak úgy, mint például az életkoromnál. – Én pedig tudod, nem szoktam egy személlyel kétszer összefeküdni, de ha mégis, na az az illető akkor szerencsésnek mondhatja magát – magyaráztam tovább Abbadonnak. – Meg, igazából az is, akit egyszer megdugok – helyesbítettem végül, majd ártatlanul megvontam a vállam, mintha ennél természetesebb dolog nem is létezett volna a világon.
- Savanyú egy bagázs ez – értettem egyet a társammal. – Egyiknek sincs elég vér a pucájában ahhoz, hogy felkérje egy keringőre a halált, bezzeg ott fent vannak olyan pofátlanok és ostobák, hogy megtegyék ezt, miközben semmi esélyük nincs igazából... – fűztem tovább a gondolatmenetet, igazán elmélázós hangnemben, ami nem igazán tetszett. Mármint, ritkaság volt tőlem, hogy így viselkedjek, ilyen filozofálgatósan. Ez baj. Több alkohol kell. Ezek a nyomorékok megfertőznek még engem is a mélabúságukkal.
Amikor azt ajánlotta Abbadon, hogy fel kellene a dobni a hangulatot, vagy csak egymással szórakozni, egyből széles mosolyra húzódott az ajkam. Ugyanis, tökéletesen egyetértettem vele! Nemcsak nekem és Abbadonnak volt szüksége egy kis jókedvre, hanem mindenki másnak is itt, és hát kik lehettek volna alkalmasabbak arra a nemes célra, hogy ezt a bagázst megtanítsák bulizni, ha nem mi? Persze, az már részletkérdés volt, hogy kinek mi számított partinak – valahogy volt egy olyan sanda gyanúm, hogy ennek a fogalomnak a jelentése nem egyezett meg nálunk.
- Én azt mondom, hogy legyen mindkettő! Ahogy elnézem a megjelenteket, határozottan az a benyomásom, hogy számukra is fel kell dobni a hangulatot, különben mind meghalnak unalmukban, és az neked sem lenne valami izgalmas, vagy nem így van? – kérdeztem tőle felvont szemöldökkel, egy mindentudó mosoly kíséretében. – De ha tévednék, javíts ki – emeltem fel a kezeimet, hogy ezzel is mutassam, nincs hari akkor sem, ha nem találtam volna el az igazat. Aminek, hát, nem sok esélyét láttam.
Amikor Abbadon hozzám hasonlóan felhajtotta az italát, szórakozott mosoly telepedett az ajkaimra. Ez az, csak keményen! – ez volt az első dolog, amire gondoltam, aztán meg persze jött szépen sorjában minden kis piszkos elképzelés arról, hogy milyen lehet vele az ágyban, és hát... hm, biztos voltam abban, hogy több, mint kielégítő lett volna.
- Szóval, halljuk, van valami ötleted, hogy tegyük emlékezetessé ezeknek az estéjét? Én bármiben benne vagyok, csonkításos gyilkolástól a nyúzáson keresztül mindenben. De persze, az soha nem rossz pont, ha valami kreatívabb jut eszébe a halál démonának – kacsintottam rá, majd amint kézhez kaptam a következő kört, amit Abbi rendelt nekem is, bele is ittam a whiskymbe, miközben a válaszára vártam.


Nem lett a legjobb, ne haragudj :/ ◯ 635 ◯ ©
[/i]





A hozzászólást Asmodeus összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Jún. 16, 2017 9:54 am-kor.



Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Pokoli vigadó ➹ Szomb. Ápr. 29, 2017 7:59 pm ➹ Vendég


Abbadon & Asmodeus


Amint kézhez kaptam az italomat, azonnal bele is kortyolok, remélve, hogy a hatása jobb kedvre derít majd. Bármennyire is szeretek idelent lenni, be kell ismernem, hogy sokkal jobb szórakozásban lehet részem odafent a naiv emberkék között. Ezekkel a mezei démonokkal ellentétben, akik itt vannak, az átlag embereknek lila gőzük arról, hogy kicsoda vagyok, egészen addig, míg el nem jön az órájuk.. Akkor pedig már mindegy lesz nekik, hiszen az ellen, hogy magammal vigyem őket, igazán semmit sem tehetnek. Mindenikben ott motoszkál a gonoszra való hajlam, szent beszédek ide vagy oda, a pokol és a menny között nincsenek ártatlanok. No, persze, ebben én is néha közrejátszom, hiszen előszeretettel használom ki a kínálkozó alkalmakat, mikor megronthatok valakit. Hmm, ez a megrontás szó mennyi mindent is magába foglal egyszerre..

Alig pár perccel azt követően, hogy helyet foglaltam a bárpultnál, a mellettem levő széken ülő egyénke egyet gondolva inkább távozásra adta a fejét. Bár, nem kellene magamra vennem a távozásának okát, hiszen elég kótyagosnak és részegnek tűnik, az is megeshet, hogy egyszerűen csak úgy döntött inkább lelécel, még amíg tud járni. Áh, fenéket, az az ürge miattam lépett le.
Mindenesetre ezúttal hagytam elmenni szó nélkül, abban maradva, hogy ráérek legközelebb is kikérdezni a fejét, mikor újra keresztezzük egymás útjait.
Sőt, jobb is, hogy lelécelt, mert kisvártatva ismét mozgásokat észleltem a mellettem levő szék körül.
- Személyesen, testközelből. - Húzom ki magamat, mikor meghallom a nevemet, majd, miközben a hozzám szóló felé fordítom a fejemet, a vigyorom is kiszélesedett. - Asmodeus.  Mi lett, meguntad a fenti lányokat, s hiányzott a démoni szex? - Kacsintok rá kacéran, hiszen a kéj démonát ismerve más aligha járhat a fejében. Megértem én, egyesek elég unalmasak tudnak lenni az ágyban..
- Valami olyasmi, de ezekkel itt aligha tudnék. Jobban félnek tőlem, mint a haláltól.. oh, hogy az én vagyok, hát igen, ez az! - Kuncogok fel, majd egy pimasz mosoly is megjelenik az arcomon, aztán egy vállvonás keretén belül folytatom. - Fel kéne dobni a hangulatot, mit szólsz? - Kérdezem, amolyan felhívás keringőre stílusban, természetesen nem arra gondolva, hogy kérjük fel mindegyiket táncolni.. hah, még mit nem.
Igazából egyáltalán nem bántam azt, hogy ilyen hatással vagyok a démonokra. Féljenek is tőlem. Bőven van okuk így tenni. Attól, hogy nő vagyok, még nem könyörülök senkinek!
- Vagy, az is elég ha egymás hangulatát lendítjük fel kicsikét. - Teszem hozzá a szavait hallva, majd a poharamat egy kacér mosollyal hozzá hasonlóan én is megemelem, majd egy lendítéssel ki is ürítem a tartalmát. Én nem kortyolgatok, én shottolok, pohár mérettől függetlenül. Utána intek a pincérnek is, hogy jöhet a következő kör mindkettőnknek.
Bocsi, hogy csak most   Neutral  






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Pokoli vigadó ➹ Kedd Ápr. 25, 2017 9:58 pm ➹ Vendég

Abbadon & Asmodeus
Come on, little girl, let's have fun tonight! Just the two of us...

A mai este kivételesen úgy döntöttem, hogy a megszokott helyeimet leváltva a Pokoli Vigadóba térek be egy kicsit, hogy az ott tartózkodok kedvét is feldobhassam a felemelő jelenlétemmel. Oda egyébként sem jártam túl gyakran, az arcok is viszonylag ismeretlenek voltak, ezért úgy voltam vele, hogy biztosan nem választottam rosszul, és hogy így is egy jó, szórakozással teli estének nézhetek elébe. Untam már kissé az embereket, mind olyan kiismerhetőek voltak, most pedig valami változatosságra vágytam, valami újra. De persze ez nem volt teljesen igaz.
Valójában egy bizonyos Katherine nevű nőszemélyt akartam elkerülni, és mivel biztos voltam abban, hogy ha a megszokott helyemre megyek kurvázni, akkor tutira megjelent volna ő is a legjobb résznél, és megzavarta volna a szórakozásomat, majd megint belekezdhettünk volna a már unalmas vitáinkba. Jelenleg pedig egyébként is hivatalosan fasírtban voltunk, szóval nem, nem akartam vele foglalkozni, meg azon agyalni, hogy mi miért nem lehetünk együtt, és hogy miért kell őt eltaszítanom magamtól, amikor szemmel láthatóan ő nem akarta ezt. Hát, én se, igazság szerint, de jobb volt így. Mindkettőnknek.
Mindenesetre egy gondtalanul eltöltött éjszakát szerettem volna a hátam mögött tudni, ezért reméltem, hogy az itteni démonok nem fognak csalódást okozni – ha így lesz, akkor nagyon kiborulok, és ők fogják megszívni a levét, erre mérget lehet venni.
Ahogy beléptem az épületbe, rájöttem, hogy miért nem jártam ide gyakrabban – mert itt mindenki tudta, hogy ki vagyok. Megérezték a sötét aurámat, tudták, hogy nem holmi egyszerű mezei démonocska vagyok, ezért akikkel szembe is találkoztam, mind inkább elkerült, nehogy kivívják a nagy Asmodeus haragját. Ezt nem igazán értékeltem most, vágytam valami izgalmasra, ami feldobhatja a napomat, és nem igazán indult jól a buli – ezzel szemben bezzeg az emberek nem tudták, hogy ki vagyok, ettől fogva pedig nem is féltek tőlem, csak amikor már késő volt, de ugyebár késő bánat, eb gondolat, tőlem olyankor már nem szabadultak el élve.
Lenyeltem inkább minden feltörni kívánkozó szítok szavamat és gúnyos megjegyzésemet, és leültem egy üres székre a pultnál, viszonylag távol az ajtótól, majd rendeltem whiskyt, természetesen. Épp az italomat szürcsölgettem, amikor újból kinyílt a bejárat, és na ki lépett be? Na ki lépett be? Hát Abbadon!
Ajkaimra elégedett mosoly költözött, ahogy azt láttam, hogy őt is ugyanúgy elkerülték az itt tartózkodók, mint engem, így már mindjárt nem éreztem magam olyan magányosnak. Egy nagyon rövid ideig hagytam, hogy ő is magányosan üldögéljen, majd végül megszántam, és helyet foglaltam a gyorsan megüresedett mellette lévő széken.
- Hát kit látnak szemeim! Csaknem Abbadon? – húztam fel kérdőn szemöldökömet, miközben arcomon boldog vigyor játszott. Igazából, kivételesen ez nem volt megjátszott, mert tényleg örültem, amiért sikerült találnom magamnak valami kis szórakozást, és egy másik Pokol Herceg(nő)vel való találkozás soha nem volt ellenemre – persze csak ha olyanokról volt szó, akiket történetesen nem gyűlöltem valamiért. Abbi pedig... hát nő is volt egyben, talán ez elég ok volt arra, hogy miért nem volt a gyűlölt személyek listámnak az élén.
- Hogy ityeg a fityeg? Jöttél kicsit kikapcsolódni? – kezdtem el csevegős hangnem beszélni hozzá, bár nem lepődtem volna meg, ha valami csípős megjegyzéssel vágott volna vissza. De szerettem azokat, akiknek fel volt vágva a nyelvük – kihívásnak éreztem a velük való társalgást. Lehet Katherineben is ez fogott meg, természetesen az ágyban nyújtott teljesítménye után.
- Viszont lehet, hogy mindketten rosszul döntöttünk, hogy ide jöttünk. elég uncsi egy bagázs – vontam meg a vállam, mintha kicsit sem foglalkoztatott volna ez az aprócska tény. Ami... igaz is volt, hisz már társaságra akadtam! – De mivel már itt vagy.... – mértem végig a mellettem ülő szépséget – mégsem fogok unatkozni – villantottam rá egy széles mosolyt, majd felemeltem a poharamat, amolyan „Egészségedre!” módra, és beleittam a whiskymbe.


593 ◯ ©






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Pokoli vigadó ➹ Kedd Ápr. 18, 2017 6:01 pm ➹ Vendég


Abbadon & Asmodeus


Bárhová megyek mindenhol ugyanaz a reakció fogad a démonok körében. Félelem és rettegés ötvözete. Nem tagadom, rendkívül hízelgő ez rám nézve, bár az már kevésbé, hogy nem tudok besétálni sehová anélkül, hogy néhány pár szempár rám ne szegeződjön. A tekintetek követnek, bárhová is induljak. Azt nem tudom kikerülni, maximum ha olyan helyre tartok, ahol egyébként sincsen senki. Dehát ez nyílvánvaló, ha valaki magát a halált viszi magával..
A mai nap az átlaghoz képest igencsak unalmasnak bizonyult, semmi érdekfeszítő nem történt, így úgy döntöttem, benézek a Pokoli vigadóba, hátha ott majd történni fog valami, ami feldobja a kedvemet. A monoton kínzásokat is meg lehet unni egy idő után. No, meg Lucifert sem láttam egy ideje, ő az egyik - vagy épp az egyetlen? - azon személyek közül, akik képesek mosolyt csalni az arcomra.
Amint besétáltam az épületbe, pont az fogadott odabent, amire számítottam: kíváncsi és rettegő pillantások egyvelege.  A jelenlévők szerencséjére csak páran fordultak felém, de persze ettől függetlenül jól tudtam, hogy mindenki érezte azt, amit az aurám kelt a démonokban felbukkanásomkor. Egy önelégült vigyort költöztettem fel az arcomra, mindezek láttán, majd a pulthoz lépve foglaltam helyet az egyik bárszéken.
- A legerősebbet, ami létezik. - Adom fel a rendelésemet a pult mögött álló figurának.
Annyira érezhető volt, ahogy a légkör pillanatokon belül megfagyott a helyiségben a felbukkanásomat követően. Pedig nem szándékozom én ártani most senkinek, csak azért jöttem, amiért mindenki más, aki betért ide a vigadóba. Vigadó, tehát vidámabbnak kellene lennie, nem pedig ilyen lehangoltnak. Nem baj, mert mindjárt megváltozik a hangulat, csak igyak valami erőset előtte.

Remélem elmegy   *.* Nem vagyok a legjobb a kezdőkben  Neutral  






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vezetőség

Tartózkodási hely :
mindenhol

Csatlakozás ideje :
2016. May. 28.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése http://shadowhunters.hungarianforum.net
Témanyitás➹ Pokoli vigadó ➹ Pént. Márc. 03, 2017 10:50 pm Admin
***






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre


Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Pokoli vigadó ➹ Sponsored content






Vissza az elejére Go down

 
Pokoli vigadó
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: