Club mögötti terület
Ne viselkedj úgy, mintha soha semmi nem bántana. Olyan, mintha egyáltalán nem éreznél semmit.





 



Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Vezetőségünk
Fordulj hozzánk

Clary Fray
Alapító adminisztrátor
pmprofil
cissy, katherine, cornelia, raven
Simon Lewis
Admin
pmprofil
curtis, daimon, victor
Sebastian Verlac
Admin
pmprofil
Dylan, Caleb
Csicseregj valamit
Mondj el bármit

Az előforduló hiba vagy észrevétel bejelentése e-mailben vagy privát üzenetben esedékes!!!
Ha írtál, jelezd a chatben, ha nem kapsz választ két napon belül, jelezd ismét a chatben :)


Utolsó bejegyzéseink
Gyorspostával firkálva
Kara Moon
firkálta:  Kara Moon
Yesterday at 11:20 pm-kor

Utca
firkálta:  Asmodeus
Yesterday at 10:11 pm-kor

Ceri & Gabe - Apple Inc.
firkálta:  Cerviel
Yesterday at 6:15 pm-kor

Hiányzásnapló
firkálta:  Jace Herondale
Szer. Nov. 22, 2017 8:23 pm-kor

Cellák
firkálta:  Jace Herondale
Szer. Nov. 22, 2017 5:18 pm-kor

Lola ___
firkálta:  Clary Fray
Szer. Nov. 22, 2017 12:37 pm-kor

Asmodeus
firkálta:  Clary Fray
Szer. Nov. 22, 2017 12:36 pm-kor

Lorelei Montmartre
firkálta:  Dylan Mallory
Szer. Nov. 22, 2017 12:32 am-kor



Jelenlévő fórumozók
Itt rontják a levegőt

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (45 fő) Szomb. Márc. 04, 2017 12:36 pm-kor volt itt.


Legtöbbet firkáltak
Legszorgosabb tagjaink

Gabriel Sinclair
 
Clary Fray
 
Jace Herondale
 
Cerviel
 
Cornelia Maxwell
 
Katherine Wright
 
Astrid Biersack
 
Asmodeus
 
Alice Whitley
 
Sara Ravenscar
 

Share| .
Club mögötti terület

Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vérfarkas

Csatlakozás ideje :
2017. Oct. 14.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Club mögötti terület ➹ Hétf. Okt. 16, 2017 8:20 pm Alice Whitley
Átrobogunk hozzám. Very Happy Elvileg nincs nagy kupi. :O






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vérfarkas

Tartózkodási hely :
L.A.

Csatlakozás ideje :
2017. Sep. 30.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Club mögötti terület ➹ Hétf. Okt. 16, 2017 7:34 pm Astrid Biersack

alice && astrid

Nem gondoltam volna, hogy ennyire fog fájni a visszaváltozás is. Jó persze azt sejtettem, hogy nem lesz túl kellemes, de azért nem ilyennek képzeltem az egészet. Mondjuk az ember sosem tudja igazán elképzelni azokat a történéseket amik a valóságban megfognak történni. Való igaz, hogy a fantázia csodákra képes és nagy is az ember fantáziaereje, így hát nekem is, de teljesen tanácstalan voltam és nem tudtam, hogy mi fog történni, így igazából elképzelni sem tudtam, hogy mi fog történni, csak reménykedtem abban, hogy valahogy túlfogom vészelni. Most pedig, hogy végre vége van annak a mérhetetlen fájdalomnak amit az átváltozás alatt éreztem, kicsit fellélegezhetek. Van egy hónapom felkészülni a következőre.
- A következő is ennyire fog fájni? – pillantok végül a lányra, miután felöltöztem, és összegumizom lófarokba a hajamat, és a fülem mögé simítok egy rakoncátlan hajtincset aminek sikerült kiszöknie a copfból. Nem nagyon van most energiám, de kedvem sem, hogy nagyon macerás hajat csináljak magamnak, így hát maradok a gyorsan megoldhatónál. A lófaroknál.
Kétkedő tekintettel veszem el tőle a meleg poharat amiben a forrócsoki van. Amikor mondja, hogy van benne egy kis plusz is, hirtelen az éjszakai csók villan be a lelkiszemeim előtt.
- Mindig is a lányokhoz vonzódtál? – csúszik ki hirtelen a kérdés a számon, de amint kimondom már meg is bánom. - Bocsi, nem akartam tapintatlan lenni. – fogalmam sincs, hogy a lány mire hogyan reagál, végtére is alig ismerem őt, így hát inkább csöndben maradok és belekortyolok a forrócsokiba ami nagyon jól esik. Szinte valósággal érzem ahogyan átjárja a testemet a melegség, és a hideg után ez nagyon jól esik. Bár megelégednék egy jó meleg fürdővel is, de mire hazajutok… Vonatjegy, aztán még repülőjegyet is kell vennem, áh, macerás lesz a hazajutás. És hosszú is.
Gondolkodás közben oda sétálok és leülök mellé a raklapokra, ahol tegnap is ültünk, még azelőtt, hogy átváltoztam volna.
- Valahogy jobban örülnék, ha csak emberi formám lenne... – mondom a poharamat nézve és a körmömmel kezdem el birizgálni a szélét. Egyenlőre még nem igazán sikerült elfogadnom a dolgokat.
Kérdésére felemelem a fejemet, majd pár pillanatra ránézek, majd magam elé meredek.
- Los Angelesben lakok, csak felejteni jöttem ide. Szóval gondolom kiveszek majd egy motel szobát, letusolok aztán veszek repülőjegyet. Nem tudom, nem terveztem el a folytatást. – fogalmam sincs, hogy mi lesz később, hogy hogyan tovább.










Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vérfarkas

Csatlakozás ideje :
2017. Oct. 14.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Club mögötti terület ➹ Hétf. Okt. 16, 2017 6:47 pm Alice Whitley

Pandemonium

Astrid - Alice


Örömmel konstatáltam, hogy semmi baja nincs. Habár fájdalomra panaszkodik.
- Mondtam, hogy fájni fog, azt mondjuk lehet nem említettem, hogy utána is. - mosolygok rá.
- Amúgy még mindig jobb, mint vámpírrá válni. Az, hogy élve eltemetnek eléggé... Nos... Morbid megoldás. Ahhoz képest ez a fájdalom szerintem jobb és még napozni is tudsz anélkül, hogy belehalnál. Na meg, amint megtanulod irányítani, csak akkor fogsz átváltozni amikor akarsz. - miközben beszélek hozzá nézem, ahogy öltözik. Közben visszaültem a raklapokra és a keresztbe tett lábamra rakott kezemen pihentetem a fejem. Minél tovább nézem őt, annál inkább bejön. S minél jobban bejön, annál inkább nézem őt. Micsoda ördögi kör. S milyen kellemes is egyben. Megfogom a mellettem lévő egyik bögrét és felé nyújtom.
- Tessék forrócsoki. Felmelegít. - adom át neki. - Ja! S van benne egy kis extra is. - mosolygok rá miközben megfogom a másik bögrét. Én kávét iszok. Jó erőset. Kell is az este után, habár én nem lehetek olyan rosszul, mint Astrid, ebben biztos vagyok.
- Egyébként elég szép kis farkas vagy. Mármint szépen néz ki a farkas formád. - mondom neki kicsit szórakozottan.
- S van hová menned? - kérdem meg tőle, kicsit komolyabb irányba terelve a beszélgetést.

you care, I dont







Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vérfarkas

Tartózkodási hely :
L.A.

Csatlakozás ideje :
2017. Sep. 30.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Club mögötti terület ➹ Hétf. Okt. 16, 2017 5:16 pm Astrid Biersack

alice && astrid

Elég furcsa tekintettel nézhetek rá amikor azt említi, hogy ő visszanézte, meg azt is, hogy nincs vele semmi gond, mert eleve nagyon sok ember felszokta venni az együttlétüket. Hát nem tudom, én amondó vagyok, hogy ez a dolog csak két emberre tartozik és minek felvenni? Ha jól mennek a dolgok akkor az adott személy úgy is emlékezni fog rá, akkor meg minek megörökíteni? Meg annyira abszurd még csak a gondolata is annak, hogy valaki visszanézi magát egy videón amin éppen szexel. Én tuti nem akarnám magamat szex közben látni, az egyszer biztos. Nem vagyok szégyenlős személyiség, meg semmi ilyesmi nincs a dologban, csak valahogy… áhh, nem tudom megfogalmazni a gondolataimat. A lényeg, hogy ez csak két emberre tartozik és ha már több ember látja akkor ott gondok vannak. Nekem legalábbis nincs szükségem se gruppenre, se gyertyatartókra.
Elgondolkodok amikor arról kezd el mesélni, hogy ő például visszament és megverte az illetőt. Hm, pár pillanatig elidőzök ezen a gondolaton, hogy vajon milyen érzés lenne levezetnem a feszültséget Zachen. Biztos megkönnyebbülnék, ebben nem is kételkedek, de nem hiszem, hogy ennél többet megtudnék oldani vele. Sőt, lehet csak még több vitát szítanék vele.
Nem emlékszek az azutáni időszakra, miután átváltoztam. Nem emlékszem arra, hogy hova mehettem, egyáltalán vajon a klubnál maradhattam-e, bár ennek elég csekély az esélye, szóval el is vetem a gondolatát annak, hogy nem mentem el innen.
Ahogy elkezdem kinyitni a szememet és mozdulnék meg, elkezdenek fájni a csontjaim ami miatt egy halk és fájdalmas nyögés hagyja el a számat. Áúcs, hát nem erre számítottam. Ennél azért kellemesebb érzésre, de legalább túl vagyok rajta, igaza van. Van egy hónapom kiheverni ezt az egészet.
- Azt nem mondtad, hogy még az átváltozás után is fájni fog kb mindenem. – nyögöm ki neki a nyűgös választ. Fejem is fáj attól a bitang erős koktéltól amit adott, hát akkor még arról ne is beszéljünk, hogy ez volt az első átváltozásom.
- Remélem akkor kiélvezted a látványt... – mondom kissé flegmán, bár ezt inkább az éjszakának tudható be és nem azért, mert esetleg vele lenne a gondom.
Felállok, majd magamra kapom a ruhákat amiket hozott és meglepően sokkal jobb, hogy a bőrömet végre nem éri az a hideg. Meg kell hagyni, azért rendesen átfagytam.










Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vérfarkas

Csatlakozás ideje :
2017. Oct. 14.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Club mögötti terület ➹ Hétf. Okt. 16, 2017 9:20 am Alice Whitley

Pandemonium

Astrid - Alice


A megemlített nettes videóra azt mondja, hogy ő nem akarja magát látni. Ez intim dolog, amiben egyetértek.
- Van benne némi bűnös érzés, amikor magad nézed vissza vagy csak kíváncsiság. Aztán lehet, hogy csak én vagyok így. Mindenesetre meglepődnél, ha tudnád, hogy hányan örökít meg az együttlétüket. - mondom mosolyogva. Ki tudja, talán még a szülei is azon emberek közé tartoznak. Ki tudja. De most van ennél jóval fontosabb dolog is amivel foglalkozni kell. Számára sokkal fontosabb.
- Az ilyen eseteket az ember nem felejti el. S tudod mit, nem is szabad. Mikor én szembetalálkoztam a videóval hasonlóan éreztem magam. Elárultnak és dühösnek. Így elmentem a sráchoz és a barátai előtt megvertem. Jól esett. Piszkosul jól esett. - mosolygok ismét, ahogy visszaemlékszem. Jó vélt elverni azt a szemetet. Kiadtam a gőzt, ő meg megszégyenűlt. Bőven jól megérte. Azóta alaposan átgondolom a kapcsolataimat.
Egyre jobban reszket. Azt mondja, hogy nem akarja. Ki akarná? Komolyan, ki? Egy olyan életet, jövőt, ahol tudod, hogy nem igen fog boldogság várni. Ahol könnyen lehet, hogy túl fogod élni a szeretteidet. Ahol nem maradhatsz sokáig 3gy helyen, mert nem öregszel. Nem éppen egy idilli jövökép. Nagyon nem. Egyszercsak erősödik a remegés és ezzel elkezd átváltozni. Elsőre kissé hosszabb folyamat és fájdalmas. Ordít miközben a csontjai változnak. Én is ezt tettem. Végül ott áll előttem egy farkas. Egy természetesen nagyobb darab, hisz vérfarkas. Ám szépnek is találom. Barnás bundája igen csak tetszik. Körbenéz és szimatól párat, majd rámnéz és méreget. Nem úszom meg az átváltozást úgy látom. Felállok és elindulok felé. Mire előtte vagyok már én is farkas vagyok. Egy nála valamivel nagyobb és az én bundám fekete, köröm fekete. Most is megnéz magának, majd megfordul és nekilodul. Akkor kezdődjön az éjjeli futás.
Jo pár óra eltellik mire visszajutunk nagy nehezen a klub mögé. Astrid lefekszik, farkasként ő innen már nem fog menni. Ebben biztos vagyok és mellé még egy darabig aludni fog. Így kósza gondolattól vezérelve haza rohanok. Ott aztán gyorsan felkapom a motoros ruhám és egy válltáskába belerakok pár cuccot Astridnak is. Fölkapom a másik bukót és elindulok vissza klubhoz.
Odaérve leállitom a motort és úgy megyek hátra. Kicsit meglepődök, hogy még farkasként fekszik ott. Elmosolyodok, miközben letámasztom a járgányt. Leülök a már ismerős raklapokra és úgy figyelem öt. Rövidesen elkezd visszaváltozni. Még sötét van, bőven sötét. Annyi fény viszont van, hogy élvezem a látványt. Szegény lány ugyanis meztelen és meglehetősen védtelen is.
- Reggelt Csipkerózsika. - mondom neki mosolyogva és felé indulva. Reszket most is. Mondjuk a hideg aszfalton fekszik, így nem meglepő. Legugolok hozzá és elhuzom a haját az arca elől, így jobban látom a a szemeit.
- Túl vagy rajta. Most már minden rendben lesz. Ezen a téren legalábbis. Ja és hoztam pár ruhát. Mert nem árt, habár élvezem a látványt. - a mondatom végén végignézek rajta, kis sejtelmes mosoly játszik közben az arcomon.
- Hmmm...  Borotvált. - állapítom meg egy bizony testrészhez érve. Majd ismét felnézek rá és kacsintok egyet.

you care, I dont







Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vérfarkas

Tartózkodási hely :
L.A.

Csatlakozás ideje :
2017. Sep. 30.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Club mögötti terület ➹ Vas. Okt. 15, 2017 10:47 pm Astrid Biersack

alice && astrid

Sosem csókolóztam még lánnyal, de nem olyan rossz, mint amilyennek elsőre gondoltam volna azt. Nem is tudom, szívesen kipróbálnék valami újat, valami érdekeset. Hajt a kíváncsiság, hogy nah vajon milyen lehet. Milyen lehet lánnyal együtt lenni? Sosem gondolkodtam azon, hogy kipróbáljam a saját nememmel, és ne csak a fiúkban gondolkodjak, ha éppen egy szerelmi kapcsolatról volna szó. Vajon tudnék lányba szerelmes lenni? Ezek is olyan dolgok amik nagyon érdekelnek, de nem találok rájuk választ, pedig szeretnék. Azt hiszem ennél kéne élnem azzal az elvvel, hogy sodródjak az árral, ne agyaljak túl sokat, csak hagyjam, hogy megtörténjenek velem a dolgok.
- Én inkább nem akarom látni magamat. Ezek személyes dolgok, olyanok amik csak két emberre tartoznak. Nem pedig az egész világra, vagy a haverjaira. – nem tudom leplezni azt, hogy mennyire feldúlt vagyok már ettől az egésztől. Bármennyire is próbálom elfelejteni vagy túllépni ezen az ügyön, nem tudok. Sőt, kezdem azt hinni, hogy minél jobban akarom ezt elfelejteni, annál jobban fogok rá emlékezni. Kell valami ami segít ezt felejtetni, valami ami eltereli a gondolataimat. Vagy éppenséggel valaki aki színt visz az életembe. Ami valljuk be, eléggé mocsok mostanában. Főleg most, így az első ilyen fajta teliholdam alkalmakor.
- Nem akarom ezt. – nyögöm ki halkan amikor szorosabban magához ölel, én pedig kicsit jobban megremegek amikor egy fájdalom hullám ment végig a gerincem mentén. Szó szerint éreztem ahogyan a fájdalom magába öleli az összes csigolyámat. Csigolyáról-csigolyára haladt felfelé, egészen a tarkómig. A szőr is feláll rajta és tiszta libabőr leszek tőle. Félek, nagyon félek. Eleve sosem szerettem igazán a fájdalmat, hiába van az oldalamon egy tetoválás, de az még sem ugyanaz, mint átváltozni egy vadállattá. Fogalmam sincs, hogy mi lesz azalatt az időszak alatt amíg át vagyok változva. És ha bántani fogok valakit? Vagy éppen Lice-ban fogok kárt tenni? Kezdem őt megkedvelni, nem akarom bántani őt.

Az elmúlt pár óra teljesen kiesett. Az átváltozás előtti pillanatokra még emlékszem. A fájdalomtól verítékes voltam már, reszkettem és az izmaim teljesen megfeszültek a rettentő fájdalomtól amit éreztem. Aztán amikor átalakultam akkor mintha egy képszakadás történt volna.
Amikor elkezdek magamhoz térni, még sötétség vesz körül, innen tudom, hogy még nincsen teljesen nappal. Minden egyes csontom és izmom sajog a fájdalomtól.










Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vérfarkas

Csatlakozás ideje :
2017. Oct. 14.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Club mögötti terület ➹ Vas. Okt. 15, 2017 10:19 pm Alice Whitley

Pandemonium

Astrid - Alice


A kis történetem után kissé leült a hangulat. Egy sajnálom-t is kapok tőle, amire csak elmosolyodok. Na igen, nehéz lenne erre mást mondani.
- Az igazság az, hogy mára már nem igen kell sajnálni. Meg vannak az előnyei. Nem leszel beteg, rákos még kevésbé, ami nem rossz szempont azért a mai világban. Legalább tudod, hogy orvosra nem igen kell költened. Na meg nem igen fogsz tudni elhízni. - fejezem be egy kacagással. Legalábbis én akármennyit is eszek, pár kilónál több jön fel. Nem mintha bánnám a dolgot. Nem kell új ruhát vennem mert kinövőm. Költségcsökkentő is, ha így nézzük a dolgot.
Örülök, hogy viszonozza csókot. Ez kicsit engem is meglep. Talán azért mert együtt érzek vele és tudom, hogy nem lesz kellemes. Ez lesz az oka, mi más? Mondjuk, hogy elcsavarta a fejem. Ez is egy lehetőség. Aztán jön egy kérdés, hogy mindig ilyen vagyok, ilyen nyomulós vagy csak beütött a pia.
- Többnyire igen. Makacs vagyok, ezzel jár. A pia meg, fogjuk rá. Annyira nem, mint nálad a bomba, de jókedvem van az biztos. Már amennyire a helyzet engedi persze. - mosolygok rá szelíden. S végül kijön a szájából az ok, amiért ilyen karót nyelt volt. Szexvideó az exével. Hm.. De ismerős helyzet.
- Ó én néha szívesen nézem vissza azokat amik rólam készültek. - nézek ki a fejemből kicsit elgondolkozva. - Azt hiszem egy fel is került a porhub-ra. S elég jó nézettség is van ám rajta. - vázolom fel a helyzetet kacagva. Szerencsémre csak egy, szerencsémre. Megvagyok több nélkül és már rajta vagyok, hogy az se legyen fent. Jobb ilyen nélkül, ha dolgozni akarsz.
- S mielőtt azt gondolnád, hogy szokásom felvenni, többnyire a tudtom nélkül történt. Ami a netten van, pont egy olyan, de már nem sokáig lehet nézegetni. Remélem. -
Még mindig nem akar felkelni. Közelebb húzódok hozzá és átkarolom. Forró a teste, csak úgy árasztja a hőt. Mellé remeg mint egy nyárfalevél. Elkezdődött. Pár perc és farkas lesz belőle. Szorosabban ölelem magamhoz, hátha valamit enyhít a reszketésén vagy legalább egy kis megnyugvást ad neki.

you care, I dont







Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vérfarkas

Tartózkodási hely :
L.A.

Csatlakozás ideje :
2017. Sep. 30.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Club mögötti terület ➹ Vas. Okt. 15, 2017 9:57 pm Astrid Biersack

alice && astrid

Két év… Jézusom, az nem kevés idő. Két éve tűri a farkas létet… Én belegondolni sem tudok abba, hogy mi lesz velem két év múltán. Igazából nem is merek, de leginkább nem akarok belegondolni. Egyenlőre a mai éjszakán szeretnék túl lenni.
Figyelmesen hallgatom a szavait, amikor arról mesél, hogy hogyan változott át két évvel ezelőtt, és két hétbe sem telt nála amikor eljött az első telihold és át kellett változnia.
Miért történnek velem ilyen dolgok? Sosem tettem senki ellen rosszat, mindig jó tanuló voltam, nem tettem keresztbe senkinek, még is az élettől vagy sorstól, nevezze mindenki annak ami éppen neki tetszik, sorra kapom a pofonokat, mintha valamiért megakarna leckéztetni, de miért? Nem én vagyok az a személy aki összetörte a másik ember szívét. Engem bántottak meg, én lettem megalázva. Mert az bezzeg menő, ha egy srác szerepel egy szexvideón. Nah mindegy, ezen csak felhúzom magamat, és amúgy is ideges vagyok.
- Sajnálom... – így hirtelenjében csak ennyit tudok végül kinyögni. Neki sem lehetett könnyű, gondolom, az átváltozás. Szerintem ez senkinek sem könnyű. Olyan dolog amivel csak nagyon nehezen lehet megbirkózni. Én legalábbis elég nehezen tudom elviselni és elfogadni a tényt, hogy nemsokára pokoli fájdalmakon kell majd keresztülmennem.
Érdeklődő tekintettel nézem amikor a zsebében kezd el keresgélni valamit, majd felvont szemöldökkel nézem ahogyan bevesz valami színes pirulát. Ez most komoly? Pont most támadt kedve drogozni? Mondjuk jobb, mint piába belekeverni.
Valami belső hang miatt nem húzódok el amikor közeledik felém, hanem hagyom, hogy megcsókoljon, bár tekintetemen látszik, hogy meglepett ez a húzása, de a tablettát lenyelem ami átkerült az én számba. Úgy is az volt a terv, hogy le akarok részegedni, most legalább van a szervezetemben valami igazi tudatmódosító. Ez talán segíteni fog úgy...mindenen.
Akkor jól sejtettem, hogy a lányokat kedveli.
- Mindig ilyen vagy? – leginkább most a csókra gondolok. - Vagy beütött a pia? – erőltetetten elnevetem magamat. Fogalmam sincs, hogy melyik nemhez húz jobban a szívem, csak azt, hogy akkorát csalódtam Zachben, hogy egy időre elakarom felejteni a pasikat.
Habár nevetek, de tekintetemben látszik a félelem és az, hogy ez mind-mind csupán csak erőltetett reakciók.
- Az exem úgy is felvett egy szexvideót, szóval lassan a meztelenséggel már nem lesz gondom. – vonok hanyagul vállat, és szinte fel sem fogom, hogy pont most árultam el, hogy mi is igazából a bajom. Hogy miért akarom leinni magamat a sárga földig.
Habár azt mondta, hogy menjek középre, én még sem állok fel. Sokkal inkább csak próbálom megnyugtatni magamat. Nem akarok átváltozni...










Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vérfarkas

Csatlakozás ideje :
2017. Oct. 14.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Club mögötti terület ➹ Vas. Okt. 15, 2017 9:28 pm Alice Whitley

Pandemonium

Astrid - Alice


Látom rajta, hogy nem érti, mégis honnét tudom, hogy mi történik vele. Nos rájöttem, röviden. Fölösleges lenne ezt boncolni így nem is teszem. Nyugtázom, hogy szó nélkül követ az épület mögé. Helyes, jobb lesz ott. Nincsenek emberek, ha mégis van valaki az árnyvilági és nem fog velünk foglalkozni. Na meg könnyebben el lehet itt futni farkasként, ami szintén nem utolsó szempont. Sajnos van egy olyan sanda gyanúm, hogy ez lesz. Az első alkalommal mindenki kicsit elveszti a fejét és az ösztönök hajtják. Amennyiben szerencsés vagy, akkor van melletted valaki. Ám nem mindenki szerencsés, de ő igen.
Miután leült felhúzza a lábát. Látom rajta, hogy remeg, reszket. Megkérdezi, hogy hogyan fog történni. Remeg a hangja is, fél. Igazából okkal fél és én tudom, hogy minden rendben lesz, de attól még félni fog, mondhatok akármit.
- Engem ennél a klubnál harapott meg egy vérfarkas olyan két éve. Vicces, hogy azóta törzsvendég vagyok és ismerek mindenkit itt. Megszerettem a helyet, pedig, ha azt nézem, akkor ez az oka annak, hogy én is vérfarkas lettem. - hangom kicsit melankolikus, ahogy beszélek. Leülök mellé és a holdat nézem közben. Csak úgy törnek fel az emlékek bennem.
- Nem telt el két hét sem mikor elsőnek átváltoztam. S csak hogy tudd, én mellé menstruáltam is akkor. Ne akard tudni azt amin keresztül mentem. Nincs rosszabb egy nyűgös vérfarkasnál, aki első átváltozása előtt áll. - folytatom egy nevetéssel megfűszerezve. Valami hihetetlen időzítés volt azt meg kell hagyni.
- Nem fogok neked itt hazudni. Elsőre pokolian fog fájni a folyamat, miközben átváltozol. Később hozzászokik a szervezeted, akármennyire is morbidnak hangzik és onnantól már könnyeben fogod tudni irányítani is akár. - a zsebemben kezdek el kutakodni. Meg is találom azt amit akartam.
Kihúzom a kezem a zsebemből és a tenyeremben lévő bogyóra nézek. Nem is emlékszem, hogy miért is van nálam, de most pont jól fog jönni. Van egy olyan érzésem viszont, hogy magától nem fogja bevenni a drogot. Így a számba dobod a pirulát és felé fordulok. Megfogom két oldalt az arcát és felém fordítom a fejét. Látom a szemében a félelmet. Közel hajolok hozzá és mélyen a szemébe nézek.
- Minden rendben lesz. - ejtem ki halkan a szavakat, közben közelítek felé. Tartva a szemkontaktust, majd megcsókolom és átadom neki a tablettát. Valamiért viszont elhúzom kicsit a dolgot.
- Eltompít, jól fog jönni. - mondom neki megnyugtatásként és közben észreveszem, hogy a szemei már mások. Elmosolyodok. -Jobb, ha beállsz oda középre. Kevésbé vered szét magad és több is a hely. - mutatok elénk. - Én itt leszek és ha netalántán farkasként futkározni támad kedved, akkor követlek. - ismét próbálok nyugalmat árasztani.
- Ja, majdnem elfelejtettem. - kacagok fel - Meztelenül fogsz felébredni. - kacsintok rá egy mosollyal és felnézek a holdra. Lassan kezdetét veszi egy hosszú éjszaka a fényesen ragyogó hold alatt.

you care, I dont







Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vérfarkas

Tartózkodási hely :
L.A.

Csatlakozás ideje :
2017. Sep. 30.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Club mögötti terület ➹ Vas. Okt. 15, 2017 8:57 pm Astrid Biersack

alice && astrid

Az este folyamán sikerült valamennyire kiismernem a lányt, ahogyan azt is, hogy vajon melyik nemhez vonzódhat igazán. Itt van a fejemben a gondolat, hogy lehet meg kéne nekem is próbálni azt, hogy ne srácokkal kavarjak… Eddig csak fájdalmat okoztak, és az amit Zach művelt… Az egy intim pillanat volt, egy nagyon jó éjszaka, és képes volt az egészet felvenni, hogy aztán a haverjai közt végig mutogassa. Hogyan volt egyáltalán képes ilyesmire? Mai napig nem bírom ép ésszel felfogni, hogy az a srác akit évekkel ezelőtt megismertem az képes volt ezt megtenni velem. Olyan hihetetlen az egész, olyan… Olyan abszurd és lehetetlen. Nem így ismertem őt meg, sosem feltételeztem volna róla azt, hogy képes ilyet művelni. Nem csak velem, hanem úgy bárkivel, de hát tudjuk, ha valaki egyszer megcsinálja akkor többször is megteszi, miért lenne ez másként pont az ő esetében? Ugyan olyan pasi, mint az összes többi. Az alsó szervével gondolkodik és nem az agyával. Az diktál neki ő pedig követi, ahogy a pincsikutyák az embert. Kissé hülye hasonlat, tudom, de ez az igazság.
Jobbnak látom távozni amikor megérzem a fájdalmat, viszont nem gondoltam volna, hogy egyáltalán érdeklem őt annyira, hogy kövessen.
Felkapom a fejemet amikor meghallom a hangját. Felé fordulok, de bal kezemmel továbbra is támaszkodok a falnak. Szükségem van valami biztos pontra.
- Nem tudom, hogy miről beszélsz. – mondom mit sem sejtető hanggal amikor kiejti a száján, hogy igéző a hold. Rájött volna? Hogyan? Hogy találta ki ilyen hamar, hogy mi volt? Elszóltam magamat, vagy tettem volna esetleg valami olyasmit amivel sikerült lebuktatnom magamat? Nem emlékszem semmi ilyesmire.
Végül amikor mondja, hogy menjünk hátra a klub mögé ahol kevesebb az ember, inkább abba hagyom azt, hogy játszom a hülyét, és egy bólintás kíséretében követem a lányt, majd leülök és idegességemben végig simítok kezemmel a felhúzott lábammal. Próbálok nyugodt maradni, de félek és egyre feszültebb is vagyok.
Tekintetemmel akaratlanul is felpillantok a holdra, miközben hallgatom a szavait.
- Hogyan fog történni? – szólalok meg végül és a hangom kissé megremeg a félelemtől.
Pokoli… Vagyis pokolian fog fájni. Fantasztikus.












Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vérfarkas

Csatlakozás ideje :
2017. Oct. 14.

Shadowhunters Frpg
Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás➹ Re: Club mögötti terület ➹ Vas. Okt. 15, 2017 8:43 pm Alice Whitley

Pandemonium

Astrid - Alice


Örömmel tapasztaltam, hogy jobb kedve lett, így mosolyogva mentem vele én is a táncparkettre. S nem volt nehéz nem észrevenni azt sem, hogy beütött nála az alkohol. Kipirosodott, egészen aranyossá tette, ami azt illeti. Még a végén beleesek ebbe a lányba. Érdekes gondolat volt és nem feltétlen rossz. Alapból tetszik és pont esetem, így miért ne. Mindenesetre most a tánccal voltam elfoglalva.
- Örömmel hallóm, hogy most már van kedved táncolni. - válaszolok mosolyogva, miközben az emberek közé megyünk. Egy ideje táncolunk, amikor ismét felhozom, hogy szóljon, ha rosszul lesz. Nevet rajta egyet. A nevetése is tetszik. Na jó Als, kezdesz kicsit fura lenni felé. Oké, hogy eseted és bejön, de ennyire?
Jó ideig táncolunk, amikor hirtelen megtorpan egy pillanatra. Látom rajta, hogy baj van, ennek egyik jele, hogy az ajkába harap, ezzel fojtva el egy kisebb ordítást, talán. Az órámra pillantok. Mindjárt éjfél. Nos, ha jól sejtem, amit sejtek, akkor az átváltozás miatt jött neki a fájdalom. El is indul kifelé. Elköszön tőlem, hogy jó volt megismerkedni. Nem szabadulsz ilyen könnyen, mondom magamban. Én egyedül éltem át az első átváltozásom, nem muszáj neki is így járnia. Na meg, én azt sem tudtam, hogy mi történik velem. Rémisztő élmény volt, nagyon rémisztő és pokoli. Kicsit megszántam őt, így követtem. A klub előtt találtam rá a falnak támaszkodva.
- Igéző a hold igaz? - kérdem tőle egy mosollyal, majd megfogom a karját. Kicsit talán erősen is, hogy ne akarja kirázni magát kezemből. - Jobb, ha hátra megyünk. Kevesebb a mondém arrafelé... akarom mondani ember. - szép volt Als, jól elszóltad magad. Mindegy, ezzel később úgy is kell majd foglalkoznom, úgy érzem legalábbis. Miután végre a klub mögé kerültünk leültettem egy raklaprakásra és megálltam vele szemben.
- Astrid. - szóltam hozzá, hogy rám figyeljen. Segíteni akarok neki, hogy ne úgy élje meg az első átváltozását, mint én. Hogy legyen mellette valaki, akire támaszkodhat, aki biztosítja, hogy nem csinál hülyeséget.
- Astrid, tudom, hogy most min mész keresztül. Tippelnem kéne ez az első telihold, amióta egy vérfarkas megmart. - biztos vagyok benne, hogy kissé megdöbbentő számára az, amit mondok neki. Mégiscsak egy vadidegen csaj mondja neki, hogy tudja, hogy mi és hogy mi történik vele. Vagy fog vele történni.
- Én is átestem ezen és nem fogok hazudni. Az első pokoli lesz és a második is, meg még sok utána jövő, mire megtanulod. De ne menjünk annyira előre. Most az a lényeg, hogy én itt vagyok és nem fogok tágítani mellőled, hiába is próbálnád. Csak szólok előre. - lefajulok közel hozzá és a kezeimet a vállára teszem és mélyen a szemébe nézek.
- Ne foglalkozz semmivel, csak az átváltozással. Ne gondolj semmire, ne akarj semmit. Én mindent esetleges gondot elhárítok és melletted leszek amikor visszaváltozol. Nem vagy egyedül és nem is leszel. - próbálok nyugalmat árasztani felé és bizalmat. Leginkább bizalmat.

you care, I dont








Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Club mögötti terület ➹ Hétf. Ápr. 24, 2017 12:35 am ➹ Vendég
Sara & Eric
- Ez nem az én gondom, cica. - Kacsintok rá, arcom egyből jobb kedvre derül, mintha felvidítana a halál gondolata. Valójában csak nem zavar, megtűröm, s úgy teszek, mintha nem lenne jelentősége. Pedig nagyon is van... Két „fontos” személyt is elveszítettem, de ez egyáltalán nem viselt meg, mégis, tudom, ha egyszer valaki olyan hagyna itt, aki tényleg számít, nem lennék ilyen vidám.
- Viccelsz? Ennél jobb? Vad álmaid vannak, cica! – Alig bírom visszatartani nevetésem addig, amíg végig mondom a mondatot. Vigyorogva figyelem, ahogy végigmér, be is feszítek a kedvéért.
- Nem kell letépni... Eleinte elég, ha simogatod. – Vigyorom kiül arcomra, láthatóan jól szórakozok – Majd később durvulunk. – Kacsintok rá ismét. Bevallom, ez az egyik kedvenc mozdulatom, s egyben a leggyakrabban használt is, már amennyire lehet mozdulatnak nevezni.
- Te smároltál le, cica. – Az utolsó szót megnyomom, tovább hergelve vele a csajt. Nem tehetek róla, a véremben van talán, hogy szeretek az emberek idegeire menni. Jó érzéssel tölt el, ha idegesíthetek valakit...
Csókja kellemetlenül ér, s bár nem rossz, mégis elhúzódnék tőle inkább ebben a pillanatban. Levegőm hamarabb elfogy, mint szeretném, így hirtelen rántom el fejem, hogy mélyeket szippantva, megtöltsem tüdőmet oxigénnel. Az alkohol mindent betöltő szaga is orromba szökik, s rámtör a köhögés.
Élvezem közelségét, kifejezetten jó érzés, ahogy teste enyémnek feszül, s mikor kezem eléri célpontját... Belemarkolok fenekébe, tudtára adva, mit is gondolok, immár második alkalommal, egy másik úton. Gondolataim szüntelenül körülötte forognak, na persze nem úgy, ahogy a szerelmesek gondolnak párjukra... Nem, dehogy is úgy, soha, senki nem tudta még elcsavarni a fejem. Elcsábítani már sokaknak sikerült, na de olyat, hogy ÉN szerelmes legyek... Ez egy olyan dolog, ami soha sem fog megtörténni.
Nem válaszolok semmit, de nem is tudnék mit. Jókedvem bár alábbhagy, arcomon ez mégsem tükröződik, sőt, olyan, mintha egyre vidámabb lennék.
Ha látnám mosolyát, egész biztos rájönnék mire készül, s lenne időm cselekedni, csukott szemhéjamon azonban nem látok át, Isten sajnos nem adott röntgenlátást ajándékba, még az Angyalvérhez sem. Milyen szép is lenne! Nem érne több csalódás, amikor egy csaj leveszi a push-upját, s fény derül arra, hogy csak megtévesztés volt az egész.
Az imént érzett forróság, mely belőle áradt, egy pillanat alatt lesz semmivé, s erre felnyitom szememet. Megdöbbenve fedezem fel, az imént csaj, akivel csókcsatát vívtunk, már nincs itt. Nos, azt hiszem, ezek után egyértelmű, ki is győzött.
Mosolyt csal arcomra az, ahogy néz rám. Fura érzés, hogy én futok egy csaj után, s remélem, nem ismétlődik meg. Makacsságom az egyetlen, ami még hajt, ha józanul tudnék gondolkodni, már rég tovább álltam volna, egy könnyebb préda után nézve.
Halkan felsóhajtok, ahogy megérzem kezét ágyékomnál, de gondoskodik arról is, hogy örömöm ne tartson soká. Fájdalom nyilall kedvenc testrészembe kezei nyomán, halk, fájdalomteljes nyögéseket csalva ki számból. Nem tudom, mit reagálhatnék, sőt, mozdulni se merek nagyon, a még nagyobb fájdalom gondolata sakkban tart.
- Durván szereted, cica? – Nem bírom megállni ezt a mondatot, de csak akkor eresztem szabadon, amikor kicsivel távolabb kerül tőlem. Az esti programomnak ezzel lőttek... Szóval tényleg nem marad más, mint zaklatni ezt a csajt.
Nehezen állom csak meg, hogy egy könnycsepp kiszökjön lehunyt szemhéjam mögül, tanúskodva fájdalmaimról. Nem, nem mutathatom gyengének magam! Nem veszem észre, mikor lép le, hiába a sikoltás, a zene és a hangzavar elnyomja hangját, ráadásul most akkor se foglalkoznék vele, ha hallanám. Az ágyékomba nyilalló fájdalom minden másról eltereli a figyelmem.
Mikor végre csillapodnak fájdalmaim, félve nyitom ki szemeimet, de hamar csodálkozás költözik félelmem helyére. Körbe kémlelek, hátha csak meg akar szivatni, de csalódottan tapasztalom, hogy végleg eltűnt.
- Oh, hogy rohadna meg... - Lemondóan fordulok meg, rögtön egy italt rendelve. Egyetlen húzásra lemegy az ital, én pedig rögtön megindulok, tekintetem a falra tapad, ajtó után kutakodva, hogy végre leléphessek. Hamarosan rá is lelek, az épület mögé vezető kijáratra, s rögtön kilépek rajta.
- Mikor lett ilyen rohadt hideg? - Teszem fel magamnak a kérdést. Igaz, lehet, csak azért fázok, mert póló nélkül érkeztem... De ez semmin sem változtat. Remegve nézek körbe, szemetes után kutatva, hátha valaki kidobott egy pólót, vagy valamit, amit felvehetnék. Nos, nem éppen a leggusztusosabb módszer, való igaz, jelenleg azonban ez érdekel a legkevésbé. Nem vagyok amúgy se finnyás, ráadásul szarrá fagyok, s ez ösztönzőleg hat rám. Nem találok kukát... Helyette azonban valami sokkal jobbra lelek.
Sietve indulok meg a lány felé a klubból, s amint elérem, kikapom kezéből a cigit.
- Azt hagyd, cica! Elrondítja a cuki pofid – Vigyorgok, mint a tejbetök. Nem várom meg, mit reagál, szorosan magamhoz ölelem, s amint megérzem teste melegét, egyből jobban érzem magam, de ugyanúgy remegek, mint azelőtt.
- Meg ne mozdulj! – Kiáltok rá. - Kurva hideg van.... – Csak remélni tudom, hogy nem lök el magától, akkor annyi nekem. Nem akarok az Akadémiáig futni, hogy melegre leljek, főleg, hogy itt van valaki, aki úgyszintén felmelegíthet.

How many | Csak nem hitted, hogy leléphetsz? Razz






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre
avatar

Vendég

Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Club mögötti terület ➹ Hétf. Ápr. 24, 2017 12:04 am ➹ Vendég
~~~






Vissza az elejére Go down
Az én nevem



Figyelj a részletekre


Shadowhunters Frpg
Témanyitás➹ Re: Club mögötti terület ➹ Sponsored content






Vissza az elejére Go down

 
Club mögötti terület
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: