Go to top Go to bottom
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Utolsó begyejzések
bejegyezte  : Iviry Wade
Vas. Szept. 30, 2018 8:27 pm

bejegyezte  : Iviry Wade
Hétf. Szept. 24, 2018 8:09 pm

bejegyezte  : Jennyfer Lucasso
Hétf. Szept. 24, 2018 6:52 pm

bejegyezte  : Benedict Ericson
Vas. Szept. 16, 2018 7:35 pm

bejegyezte  : Jeremiah Blackthorn
Vas. Szept. 16, 2018 6:43 pm

bejegyezte  : Iviry Wade
Szer. Szept. 12, 2018 8:42 pm

bejegyezte  : Rafael
Hétf. Aug. 27, 2018 8:45 pm

bejegyezte  : Nate Heartridge
Hétf. Aug. 20, 2018 6:05 pm


erre barangolok


Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs






A legtöbb felhasználó (45 fő) Szomb. Márc. 04, 2017 12:36 pm-kor volt itt.


legtöbbet író userek


Share| .


honey, keep my secrets well
avatar
Boszorkánymester

Avataralany :
Lauren Cohan
Kor :
23
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Nov. 26.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Vas. Szept. 30, 2018 8:27 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Joshua & Ivy
Miközben azon agyaltam, hogy mit tegyek és azt vártam, hogy lecsillapodjon a vérem néha rálestem a három fickóra nézve, hogy, hogy haladnak. Látom mindannyian komolyan veszik, pedig én az emberekkel, hogy elhülyéskedek mikor halálra ítélem őket, mindkét értelemben. Bár nem tagadom néha emberemre akadtam és ott már nem szabadott elhülyéskednem a dolgokat.
Körbe tekintek, hogy mit tudnék használni, hogy legalább az egyiket lefoglaljam. Nem is értem miért akarok neki segíteni. Talán azért, mert végül is elengedet csak az a kettő közbe szólt és már rég otthon lehetnék. Na se baj legalább, ha nem szól közbe eljátszok az egyikkel.
Kis nézelődés után észre veszek egy meglazult csövet az ágynál és azt halkan megmozgatva le is töröm. Nem kell ehhez nagy erő hiszen a rozsda miatt könnyen lejött. Most már csak az egyik mögé kell kerülnöm. Úgy lettem nevelve, hogy ne érezzek semmit így miért is gondolnám, hogy ez alattomos? Tudom, hogy az, de, ha az emberi erkölcsöket sem tartom be a gyilkosságok miatt akkor ez miért akadályozna meg mostani cselekedetemben?
Oda sétálok a kettő mögé és, amelyik a közelembe kerül azt leütöm. Igen szép is lenne, ha ilyen egyszerű lenne. Ezek állandóan mozognak esélyt sem adva nekem. Hát jó! Apró pillantásokat veszek a cellámon kívüli helységre, hát, ha van valami ami jobb lenne. De a csodálatos élet, amit úgy megvetettem még anno úgy gondolta, hogy a közvetlen közelembe helyezi az egyik és nem szalasztva el a lehetőségemet nem kicsi erővel ráütök a fejére a szerencsétlenre és egy hangos koppanással várom elterül e, vagy most írtam e alá a halálos ítéletem.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
A kör

Avataralany :
Francisco Lachowski
Kor :
25
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 19.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Vas. Szept. 16, 2018 7:00 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Egyikük sem ismerős, a jobb oldali fickó feje le van borotválva az arcát ketté szeli egy hatalmas vágás, jobb szeme helyén szürke és élettelen szemgolyó van csupán. Ez talán Valentine belső-belső körének két embere, a brutális állatok egyik fele. Valentine nem csak okos, hanem buta de jól harcedzett emberekkel is körbe vette magát, a lényeg mindig az volt, Ő legyen a jobb, az ügyesebb, az okosabb és a ravaszabb, a többi mit sem számított. Volt időm látni mit és hogyan cselekszik, bár sose láttam be az igazi mélyébe a dolgainak, sosem bízott bennem, felteszem jogosan, hisz se ezen az oldalon se a másikon nem álltam. Nekem egyik sem az otthonom.
Az árnyvadászok vezetői már nem az angyal legfőbb törvényét követik hanem a maguk által felállított mércét, undorító amelyet művelnek, de nem könnyű leállítani őket.
A bal oldali figura csontos, kissé beesett az arca, de a tekintete kemény és szikrázik, Ő talán veszélyesebb, mint a tagbaszakadt társa.
Előre lendül és én sem várakoztatom, penge csattan pengéhez és szikrázik a levegő az előretörő agressziótól.
Mindketten jól forgatják a pengét, de ez nem csoda, beavatott árnyvadászok voltak valaha, ugyanazt a kiképzést kaptuk, mintha egymás arcképei volnánk, egy görbe tükör, ugyanaz, mégis valamelyest más.
Nem tudom a boszorkánymester elbújt vagy megszökött-e, de ez a legkisebb problémám jelenleg. Remekül forgatom a pengét, sőt, jobban sokaknál, mégis, két ellenféllel akik nem gyengék a feladat nem egyenlő. sikerül az egyik kibillentenem az egyensúlyából, de mire lecsaphatnék a pengével a válla és a nyaka találkozásának pontjára a másik ismét a pengémre csap és ismét kettővel küzdök. Fogy az erőm és nekik is, de megjósolhatatlan egyáltalán feladja-e bármelyikünk a csatát.








Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
Boszorkánymester

Avataralany :
Lauren Cohan
Kor :
23
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Nov. 26.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Kedd Szept. 04, 2018 5:13 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Joshua & Ivy
Amikor láttam, hogy elbújik a sötétségben akkor már tudtam, hogy baj van. Így én is meghúzódtam a sötétben és figyeltem. Az injekció még mindig a kezemben volt és még nem adtam be magamnak. Valamiért arra számítok, hogy ismét megmérgeznek és még jól jöhet. De a fájdalom miatt a fogaimat összeszorítottam. Igen, érzem, hogy égek és valljuk be nem annyira kellemes. Végül még is csak rá szánom magam és beadom magamnak miközben arra is figyelek, hogy csöndes legyek. Jól esik, hogy egyre jobban csillapodik a forróság bennem.
Végül nem én töröm meg a csendet hanem drága fogva tartom aki a hangból ítélve egy csövet talált. Továbbra is tartom pozícióm és várok. Várom, hogy a két férfi és Josh egymásra találjon és megnézhessem mi lesz. Segítsek neki, vagy csak csöndben üljek és nézzem mi lesz? Esetleg használjam ki az alkalmat és fussak el? Ez őrültség az egyik biztos utánam jönne. És én még varázsolni sem tudok. Mit tegyek?Nem tudom. Egyenlőre várok és meglátom, hogy mi lesz és, hogy lenne nekem a legjobb. Nem várok semmit sem ettől az incidenstől, de azért jó lenne már haza menni, hogy visszatérjek a normális kerék vágásba.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
A kör

Avataralany :
Francisco Lachowski
Kor :
25
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 19.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Csüt. Aug. 23, 2018 12:56 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Úgy tudtam a támaszpont már réges-régen üres, Valentine halálával rengeteg emberét rács mögé csukták majd árnyvadászokhoz méltó büntetésben részesültek, elégtek, élve. Eléggé hatásos látni ha társad a tűz martalékává válik nem? Azonban ki tudja még hányan voltak a Kör tagjai, némán, meghúzódva, úgy élve mint tiszteletbeli állampolgár. Vámpírok, boszorkánymesterek, várfarkasok, annyian dolgoztak neki, hogy azt már számolni sem érdemes, sokan, nagyon sokan. És bár meghaltak már elegen, ezek szerint szabadlábon bőven akad még pár akik beakarják fejezni Morgenstern tervét. Vagy saját babérokra hajtanak a nagy áruló nyomán. Bármi lehet.
A két fickót nem ismerem, látásból sem, amíg itt dolgoztam a támaszponton soha meg sem jelentek. Talán védelmi funkciót takar az egész, nem akarta Valentine hogy minden emberét ismerjem hisz mégiscsak két kapura játszottam bármilyen hűségesküt is tettem le.
A boszorkánymesterre pillantok, az árnyékba húzódott, ez a legjobb döntés amit tehetett, mert egyelőre az előnyünk a sötétség. Nem tudom ezek a fickók tudnak-e rólam, valószínűleg nem, ha meglátnak támadni fognak, de rajtam keresztül ha eljutnak hozzá nem sok esélye lesz, a cella biztosítva van a varázslatai ellen. A szérum pedig még pár órán keresztül dolgozik a testében és így védtelen, olyan akár egy egyszerű mondén.
Beszélgetnek, de a hely mélysége miatt tompán verődik vissza minden szavuk így nem tudom ki venni miről társalognak. Úgy tűnik elfordulnak az egyik kanyarban azonban a lábammal véletlenül belerúgok egy csőbe aminek hangja úgy verődik vissza a falakról mintha közvetlenül a fülemnél törnének el egy üveget. Megtorpannak és előveszik a szeráfpengéjüket.
A francba. Én is előveszem a pengét ami érintésemre rúnák sorát világítja meg az adamantium tökéletes megmunkálásán.
Kilépek a fénybe és most már hárman állunk szembe egymással,d e egyikünk sem lép azonnal.








Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
Boszorkánymester

Avataralany :
Lauren Cohan
Kor :
23
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Nov. 26.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Kedd Aug. 07, 2018 4:55 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Joshua & Ivy
Őszintén én már rég lemondtam az életről így nem lep meg az arckifejezése. Persze jogosan kérdezhetnék meg tőlem ugyan mit tudok én az emberekről és az érzéseikről. Lehet, hogy nem vagyok az a fajta személy akit érdekelnem holmi halandók, de elég időt töltöttem el már velük, hogy megtudjam állapítani ki természet feletti és ki nem. Többnyire.
Mikor oda ad egy fecskendőt én csak hosszasan néztem. Ez most csapda? Ez is méreg csak elakarja hitetni velem, hogy nem is és én vessek véget a saját életemnek? Cseles nem mondom. De lehet, hogy közben meg tényleg csak elengedni akar és én vagyok ennyire bizalmatlan.
Amint ismét megszólal nagy mosoly kerekedik arcomon. Mintha magamat hallanám. Az én ügyfeleim sem menekülnek addig amíg nem rendezték a tartozásukat. De ez az ő bajuk ők üzletelnek egy boszorkánnyal aki már gyerekként megtapasztalta, hogy milyen is kiontani egy életet.
Lassan felállnék mikor rám szól, hogy még is maradjak a helyemen. Ember döntsd már el mit akarsz! Szitkozódtam volna tovább, ha nem hallottam volna meg néhány hangot amik egyre hangosabbak lettek. Láttam, hogy fogva tartom is meghúzódik így ismét elhelyezkedek a padlón ami valljuk nem csak kényelmetlen volt hanem undorító is.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
A kör

Avataralany :
Francisco Lachowski
Kor :
25
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 19.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Szomb. Aug. 04, 2018 5:35 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


zene üzenet ©️redit
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Joshua && Iviry


Még azelőtt, hogy megtudtam volna a szüleinket tőrbe csalták váltig azt hittem a jó oldalon harcolok, tévedtem. Nincs jó és nincs rossz, a kettő vegyülhet, de színtisztán nem létezik. A Klávé úgy véli bármilyen bűn, rossz cselekedett, gyilkosság a szent ügy érdekében elkövetve megbocsátható. Én nem így gondolom. Én sem vagyok szent, de szörnyeteg sem. Öltem és védtem is, úgy cselekedtem ahogyan azt a helyzet megkívánta, semmilyen parancs vagy kérés nem változtathatott a döntéseimen. Megakarom találni a húgomat és magam mellett tudni ha kitör a pokol, akár szó szerint értve vagy épp képletesen. Tudom, hogy mozgolódnak a démonok, ezt mindenki érzi, az egyszerű mondén is, aki mit sem tud a világunkról. Valami történik odalent és hamarosan a felszínre fog törni, de akkor a pusztulás szinte mértéktelen lesz. Látom semmire sem megyek a boszorkánymesterrel. Akár meg is ölhetném, ez az egész ki sem derülne, de feleslegesen miért tapadjon vér a kezemhez? Nem tapadt már így is elég.
Előveszem a fecskendőnyi ellenmérget és átnyújtom neki.
- Elmehetsz.
Valentine halálával a a nagyobb rossz még csak most jön. - Nehogy azt hidd elfelejtelek, aki egyszer a markomba került az soha nem szabadul. - felkapom a szeráf pengét és azzal mutatom számára az utat merre tűnjön el mielőtt meggondolom magam.
Azonban mielőtt kegyet gyakorolhatnék a boszorkánymesteren hangok szűrődnek le a cellákhoz.
- Maradj a helyeden és hallgass. - utasítom és a pengével egy sötétebb sarokba helyezkedem el. Két férfi jön le, nyakukon a kör jel. Basszus.

shadowhunters frpg










Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
Boszorkánymester

Avataralany :
Lauren Cohan
Kor :
23
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Nov. 26.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Pént. Júl. 20, 2018 4:15 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Iviry × Joshua
Nem is tudom, hogy járnék jobban. Ha belekeveredtem volna a pokol ügyeibe és így most információkért cserébe megmenthetném az életem amit, ha megtudnak akkor a szívemet kidobják a kukába. Vagy mint most, hogy nem tudok semmit így információk hiányában mérgezésben halok meg. Az apámról meg csak nem kezdek el beszélni, hogy nagy valószínűséggel a kicsi szeme fénye vagyok így, ha velem zsarolja meg őt akkor belőle több infót tudna kihúzni. Ám mivel minimálisan szeretem az apám és hiába tud magára vigyázni elvégre egy lovas arról nem kéne megfelejtkeznem, hogy még maga Lucifer sem tud a létezésemről. Legalább is tudtommal. És a lehető legjobb lenne nekem is és Yers-nek is, ha ez titokban maradna. De ezt megnehezíti a velem szemben lévő ember akkor semmi áron nem hiszi el, hogy inkább vagyok ember mint boszi. Még, ha a véremet lesem tudnám tagadni.
Csak nézem az előttem álló férfit és csak pislogok. Mit tudnék én mondani mikor szinte egyedül ülök otthon és bambulok kifelé a fejemből? Mit tudnék én akit nem érdekel mi lesz, mi volt és csak várja, hogy leteljen az örökké valóság és vége legyen mindennek? Mondjak olyan dolgokat amiket ő is tud? Hogy az angyalok itt járnak a földön és csak lógatják a lábukat semmit sem csinálva? Mondjam azt, hogy az apokalipszis már elkezdődött mert a lovasok is itt vannak? Mond! Mit vársz tőlem? A helyett, hogy elengednél és valaki mást keres aki tud is valamit és jobban járna, e helyett inkább itt dekkol és méreggel nyom tele, hogy az idejét fecsérelje. Megszólalni sincs értelme hiszen csak magamat ismételném. Tök fölösleges elmondani többször hát, ha eljut az agyáig, de úgy se fog. Talán ez lenne az öröké valóság vége, hogy méreg által halok meg úgy, hogy nem vittem semmire az életben mert nem tudtam gyerekként mi akarok lenni? Kár lenne most azon filozni, hogy miért is lettem olyan amilyen. Csak az lett volna más, hogy nem ölök meg senkit. De ami megtörtént megtörtént. Semmi kétségem afelől, hogy az ő kezéhez is tapad vér, de ez az ő dolga.
neee



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
A kör

Avataralany :
Francisco Lachowski
Kor :
25
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 19.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Szer. Júl. 18, 2018 8:01 am
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


zene üzenet ©️redit
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Joshua && Iviry


Tudom amit tettem undorító és nem méltó az árnyvadász névhez sem. A dolgunk nem a kínzás, nem a gyötrés, hanem a démonok irtása és egy boszorkánymester nem egy ocsmány féreg hanem egy értelmes lény. De szűkében az idő, tudom, hogy létezik egy ősibb démon, vagy maga Lucifer, a fene sem tudja odalent milyenek a hatalmi viszonyok. Valahogy nem ez foglalkoztat két akció között.
Az injekció két órán belül fog végezni vele, bár mindenkinél más a hatás ideje. Ugyanis emlékszem mikor Valentine a Klávé kémeit kínozta eképpen, volt aki tíz perc múlva halott volt, de volt olyan is aki 5 órán keresztül szenvedett mire végzett vele a méreg.
- Hinni szeretnék neked, de nem tudok.
Acélos a tekintetem, nem lágyulhatok el. Nem hallgathatok a megérzéseimre. Még Efraim előtt nem okozott gondot bármi és bárki megölése, azóta azonban az alvilágot másképp látom, sokkal másabban és ez összezavar. Valentine halálával a Kör tagokat elfogták, de nem mindet, íme, itt van egy. Én pedig jobb szeretek magamra szabadúszóként tekinteni, legalább a Morgenstern kötelék már nem szorongat.
- Akkor mondj bármit, bárkiről, legyen az angyal, démon, a szomszéd, mindent és meglátom bizonyulsz-e elég hasznosnak vagy egyel több leszel a pokolba küldött lények között.
A húgom elvesztése nem engedi, hogy racionálisan gondolkodjam. Egyik pillanatról a másikra eltűnt és azóta képtelen vagyok higgadtan gondolkodni, ami nem fog jót tenni ennek a boszorkánymesternek. Efraimtól is elhidegültem, pont emiatt, mert a húgom a családom és nélküle egy senki vagyok.


shadowhunters frpg










Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
Boszorkánymester

Avataralany :
Lauren Cohan
Kor :
23
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Nov. 26.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Kedd Júl. 10, 2018 9:42 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Iviry × Joshua
Szavai nem leptek meg. Ki akar manapság hős lenni? Megelőzni egy újabb háborút? Ugyan a háborúban ártatlanok esnek el. De, ha ki is törne egy abban nem lennének ártatlanok. A mai világban senki sem ártatlan főleg nem az emberek.
Csendben figyeltem közel a rácsokhoz míg nem ő is oda jött. Éreztem a bőrömön ahogy a tűt belém nyomta. Meglepettségemben hátra léptem a cella közepéig. A szúrás helyét néztem. Szemeimet csak akkor emeltem rá mikor újra megszólalt. Mondjam el azt amit nem is tudok, vagy lángra lobbanok? Mit ne mondjak elégé egy irányú a helyzet. Csendben maradtam egy kis ideig. Nem tudtam eldönteni érdemes e egyáltalán megszólalnom is. De a fájdalom amit a szer okozott rá kényszerített, hogy próbáljam ki magyarázni magam a helyzetből.
- Meg mondtam nem tudok semmit. Minden amit az alvilágról tudok azt épp TE mondtad. - fogaim összeszorultak. Nem épp ez a fájdalom az amit át vészeltem 14 éven keresztül.
Nem ismerem az olyanokat mint ő. De egy biztos nehezebb felfogásúbb mint egy angyal. Gabriel felfogta, hogy semmi közöm a Pokolhoz és annak vezetőjéhez ezért is élek még. Nem hiába gondolják az, hogy embereknek mindig igaza van és azt kell csinálni amit ők mondanak. Még, ha fogalmad sincs semmiről akkor is mindent tudsz. Nem hiába van pusztulásra ítélve az emberi faj.
neee



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
A kör

Avataralany :
Francisco Lachowski
Kor :
25
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 19.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Vas. Júl. 08, 2018 8:51 am
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


zene üzenet ©️redit
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Joshua && Iviry


A visszakérdésére rajtam a sor, hogy pislogjak értetlenül. Egy boszorkánymester aki ne hallott volna Lilithről? És akkor ezt én most higgyem el? Megdörzsölöm a borostámat és egy "ne szórakozz velem" pillantást lövelek a foglyom felé. Erre nekem nincs időm, megpróbáltam szép szavakkal tudatni vele, hogy vagy válaszol magától vagy kiszedem belőle, és vannak módszereim, amikre nem vagyok büszke, de ha kell, hát bevetem, jobb megoldás nincsen.
- Azt hiszed érdekel ez a világ? Hogy azért vagy itt mert hőst kívánok játszani? Nem, én csupán elégtételt akarok venni, és megakadályozni egy újabb háborút.
A kezembe veszek egy fecskendőt, ami tele van feketés löttyel. Még Valentine mérgei közül való, az enyhébb fokozat, mind itt volt valahol a főhadiszálláson, csak meg kell találnom. Úgy veszem kézbe, hogy ne láthassa majd közelebb sétálok a cellához és még mielőtt bármit tehetne, mozdulhatna, átnyúlok a rácsokon és a karjába döföm a tűt.
- Rendben, most pedig bármit, amit csak tudsz mondj el, különben nem kapod meg az ellenmérget, és itt fogsz belülről lángra lobbanni. Hidd el nekem, nem kellemes érzés. Nem akarok utánad takarítani.
Olyan dolgokat teszek most amelyek a saját erkölcsi normáimmal mennek szembe, de valaha öltem is, nem fog ez most másképp hatni rám. Ha akkor megtettem megtudom tenni most is. Efraim...Efraim pedig ha ezt a részem képtelen elfogadni, az a saját döntése, nem fogom visszafogni, ha menni akar. Az életem már csak ilyen, ki és be sétálnak benne.

shadowhunters frpg










Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
Boszorkánymester

Avataralany :
Lauren Cohan
Kor :
23
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Nov. 26.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Vas. Jún. 24, 2018 6:48 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Iviry × Joshua
Enyhén oldalra döntött fejjel hallgatom végig. Miután befejezte csak ott állok és pislogok néhányat. Néhány értetlen pislogás után nyitom csak ajkaim.
- Ki az a Lilith? - kérdezem ezt olyan komolyan, hogy már azt sugallja, hogy már nem értek semmit. Ami igaz is. Egész eddigi életemben élhettem nyugodtan az életemet mert nem keveredtem be a Pokol ügyeibe és remélem nem is fogok. Az is igaz, hogy pont emiatt még a legalapvetőbb dolgokat sem tudom, pedig kéne. Pechére pont engem szemelt ki és amíg nem hiszi el, hogy tényleg fogalmam sincs erről az egészről addig itt fogunk ülni és az idejét fecsérli csak míg nekem nincs olyan dolgom ami hű, de fontos lenne. Így végül is nekem tök mindegy így is úgy mindegy.
- Csak, hogy tisztázzuk. Nekem mindegy, hogy él, vagy pusztul ez a világ. Másodszor amíg itt fecsérled az idődet, hogy olyat mondjak el amit nem is tudok addig az önállhittót világocskás akár el is pusztulhat. Harmadszor eddigi életem során nem keveredtem bele a Pokol ügyeibe, így még az alapvető dolgokról sincs semmi amit tudnék. - fejezem be. Később eszméltem rá, hogy ugyan azt elmondtam amit épp kigondoltam. Remélem felfogja, hogy semmit nem tudna belőlem kihúzni mert csak magamat ismételném órákon keresztül.
neee



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
A kör

Avataralany :
Francisco Lachowski
Kor :
25
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 19.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Szer. Jún. 20, 2018 8:09 am
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


zene üzenet ©️redit
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Joshua && Iviry


Kényszerítem magam arra, hogy lefussuk a tisztelet körét, bemutatkozzam és szép lassan térjek csak rá az okára annak miért is ébredt most egy cella fogságában. Lilith felbukkanása több mint rossz Ómen hiszen ha Ő itt van, nos akkor Valentine sem lehet messze, ebből kifolyólag muszáj válaszokat találnom. Pechje van, hogy Őrá sikerült a választás, aki majd mesél nekem.
-Elnézést. - mondom egy örömtelen mosoly kíséretében. Tegezzem, mintha puszipajtások lennénk, na még mit nem, de most komolyan. Kezdem úgy érezni, hogy a világ elkorcsosulása elkerülhetetlen. Nem kimondottan vagyok alvilági gyűlölő, de nem is kedvelem a fajtájukat túlzottan, ez a pimaszság képes felhúzni.
-Azért az, hogy semmit, erősen kétlem- karba fonom a kezeimet és hitetlenkedve meredek rá. Ha azzal akar megetetni, hogy semmit nem tud Edomról, akkor igen amatőr játszmát játszik. Az apja vagy az anyja, ha ezt lehet így nevezni az alvilág egyik démonja. Valamit tudnia kell róla, és nekem a legkisebb információs morzsa is jól jönne. A Klávé ül a babérjain miközben körülötte minden porrá omlik. A vezetőség rég nem a régi, a törvények elavultak, a büntetések enyhék, és az a tétlenség...na az az igazán zavaró. Már rég nem vagyunk ugyanolyan árnyvadászok, mint az őseink. Ők cselekedtek nem pedig egy trónuson ülve osztották az észt.
-Tisztázzunk valamit, nem cseverészni akarok az időjárásról, még csak megölni se akarom, nem volna részemről hasznos egy boszorkány mester vérében fürdeni, azonban tudni akarok mindent Edomról és Lilithről, gondolom az Ő neve már mondd valamit, nemde? - kérdezem érdeklődve.
Az idő értékes és ha sokáig húzzuk az egészet a fejünk felett egy világ fog elpusztulni aminek Ő is a része, és ha élni akar még néhány száz évet akkor jobb ha nem makacskodik sokáig.
Efraimra gondolok és összeszorul a torkom egy pillanatra. Pontosan ebben a cellában tartottam fogva, azóta minden megváltozott, nem mondhatnám, hogy minden a legjobb irányba. Kiűzöm a gondolataim közül a vámpírt és csak a célomra, feladatomra koncentrálok.
-Jobb, ha beszélsz, neked is, nekem is, egy a célunk, még ha nem is egy irányban haladunk és ugyanolyan eszközökkel, de egy és ugyanaz.

shadowhunters frpg










Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
Boszorkánymester

Avataralany :
Lauren Cohan
Kor :
23
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Nov. 26.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Hétf. Május 21, 2018 8:25 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Iviry × Joshua
Zene 305 @
Nem kellett sokat várnom alig fejeztem be gondolat menetemet már jött is drága élrablóm. Mozdulatait szememmel követtem ahogy leül és engem néz. Bemutatkozásából arra merek következtetni, hogy jól nevelt, vagy az egyszerűség kedvéért teszi. Feltételei halvány mosolyt csalnak az arcomra. Most én vagyok abban a helyzetben amiben leginkább a játékszereim szoktak lenni és ez kicsit mulattat. De legyen. Kíváncsian várom kérdéseit. Vajon mit fog tenni, ha az lesz amit sejtek, hogy olyan kérdéseket tesz fel nekem amikre nem is tudnám a választ? Hazugnak fog hívni? És akkor meg fog kínozni hiába állítom az igazat? Vagy elhiszi és enged elsétálni? Bár melyik is jobban örülnék neki, ha elmehetnék. Csak a kérdésénél vettem észre, hogy magázik. Jaj, de kis cuki! A végén még azt fogom hinni, hogy az alap tiszteletet megadja nekem.
- Nyugodtan tegez. Elvégre nem vagyok öreg. - mondom nyugodtan egy mosollyal. - És a kérdésedre a válasz: Semmit. - őszinteségem csak sugárzik szavaimból. Sikerült kifognia egy olyan boszit aki SEMMIT nem tud az alvilággal kapcsolatban. Kicsit közelebb lépek a rácsokhoz, hogy ne legyen ennyire nagy távolság köztünk. Kicsit oldalra döntött fejjel várom a következő kérdést. Elmondjam e neki, hogy velem csak az idejét pazarolja? Vagy rájött már, hogy semmit nem tudok e téren? Egy Bibliából többet tudna meg mint tőlem. Attól még, hogy részben démoni vér is van az ereimben az nem jár vele, hogy a Pokolról is mindent tudom. Főleg, hogy (remélhetőleg) én nem szereplek semmilyen tervben így nyugodtan leélhetem az életem. De nem ahelyett, hogy a már gyári munkának minősíthető munkámat végezném itt vagyok ebben a cellában és elvárja, hogy olyanokra válaszoljak amikről halvány fogalmam sincs. Na mindegy ezt is valahogy megoldom. Mondjuk egy kicsi szerencsét megköszönnék, ha úgy adódna. Mély lélegzettet veszek enyhítve felgyülemlett indulataimat. Tekintetem újra Joshua szemeiben mélyed el nem tükrözve mást csak a türelmet, hogy várom további kérdéseit.

Very Happy


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
A kör

Avataralany :
Francisco Lachowski
Kor :
25
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 19.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Hétf. Május 21, 2018 2:45 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



zene üzenet ©️redit
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Joshua && Iviry


A magam részéről mást nem tehetek mind két kapura játszom. Sem a megmaradt Kör tagok, sem a Klávé nem tudhatja meg, hogy mindkét mezőnyben játszottam. Valentine végével a Körnek is annyi lett...gondolta a Klávé, akiket elfogott elégette, gondolván méltó büntetéshez jutottak. De nem mindenki került máglyára, akad még pár rossz hírű fickó szerte a városban, várva, hogy valaki megmozdítsa a csoportosulást és ismét létezzen a Kör.
Mióta Valentine halott valahol fellélegeztem, egyrészt többé nem lihegett a nyakamban, másrészt azonban ott volt a gond, a Klávé ismét tejhatalmon, nincs mitől félnie, és ez bosszant. A szüleim gyilkosainak bűnhődnie kell.
Talán ez a kétségbeesés az, ami odáig vezetett, hogy elfogjam a boszorkánymestert. Tulajdonképpen nehezebbre számítottam, de könnyen belesétált a csapdámba. A Kör régi főhadiszállására hoztam és az egyik cellába helyeztem el, ahol órákig mozdulatlanul feküdt, ahogyan azt vártam. Nem vagyok sem a kínzás sem a vallatás híve, de ha valami szükséges, akkor azt meg kell tenni és ennél százszor rosszabbul is járhatott volna, ha nem én akarom válaszokra bírni.
A monitorokon látom mikor ébredezik, a cella mágia által biztosított, nem tud kijönni rajta, de ha esetleg ez nem tűnne fel neki, amint megpróbálja megtudja.
Lemegyek a cellákhoz, hiba volna túl sokáig húzni a dolgokat. Nem akarom megölni, tehát remélhetőleg együtt működik majd.
-Üdv, Joshua vagyok. Lenne pár kérdésem.
Egy széket húzok magamhoz a cellával szemben és háttámlával előre ülök rá. - Ha minden kérdésemre válaszol, úgy, hogy az nekem kielégítő válasz, akkor sértetlenül távozhat, ha nem működik együtt, akkor a sértetlen már nem lesz mondható az állapotára.
Vázolom a helyzetet. Valóban nem kenyerem az erőszak olyanokkal szemben, akik nem ártottak nekem, nem démonok, az alvilágiakkal nincs különösebb problémám, vagyis nem mindegyikkel akad. De ez a világ már épp elégszer látott vért és erőszakot, ha lehet ezeknek a számát feleslegesen nem sokasítanám. Nem vagyok Valentine embere, teljes mértékben nem.
-Mit tud Edomról?
Teszem fel az első kérdést, csak szép sorjában. Jelenleg az alvilág mozgolódik, ami nem lehet véletlen, valahol, valakinek a hátterében kell állnia és tudnom kell, hogy ki az.

shadowhunters frpg












Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
Boszorkánymester

Avataralany :
Lauren Cohan
Kor :
23
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Nov. 26.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Szomb. Május 19, 2018 6:36 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Iviry × Joshua
Zene 502 @
Iszonyatos fejfájással ébredtem. Szememet alig bírtam kinyitni így gyakran hosszas pislogásokkal kellett rábírnom szemem a látáshoz. Ökleim összeszorultak ahogy erőlködtem. Se érintés, se hang, se szag nem volt ismerős, így mikor már valamennyire láttam oldalra néztem hátha észre veszek valami ismerőset. De nem, az egész hely ismeretlen volt számomra. Felülvén láttam, hogy egy cellában vagyok. Ugyan azok a tipikus kérdések jártak a fejemben. Hol vagyok? Hogy kerültem ide? Bár tudtam, hogy ezekre a kérdésekre hamarosan választ kapok mégsem szerettem volna kivárni. Fölállok és a rácsokhoz lépek. Eszemben sincs megérinteni. Ki tudja mi, vagy ki volt itt előttem. Megpróbálok kinézni a rácsok közül hátha ki tudok deríteni valamit, hogy hol is vagyok. Mivel csak az ismeretlen tárult szemem elé  elléptem és a cella közepén álltam meg. Próbáltam visszaemlékezni legutolsó emlékemre. Kisebb nagyobb sikerrel.
Ugyan az a szokásos reggel. Felkelek, reggeli kávé, halk kiosonás a házból. A szinte már monoton munka mely már az őrületbe visz. Az éjszaka lágy szellője mely hideg mégis kellemes ahogy az arcomat simogatja. És ekkor ugrott be, hogy az este kiesett. Vagy akkor kaptak el, vagy csak a kábultságtól nem jut eszembe. Bár, hogy is, ha az el rablóm nem tudja, hogy mi vagyok könnyebb dolgom lesz. És remélem, hogy tényleg így van. Nem szeretnék itt maradni. Ám, ha az illető tudja mivoltom, miért rabolt el? Semmit nem tudok a Pokolról és az ott történő ügyekről. Ha viszont az ügyfeleim érdeklik nem mondhatok semmit. Az nem lenne fair. Akkor szívtam meg, ha csak szórakozni akar. Ilyenkor sajnálom, hogy nem tanulom a varázslást. Bár ahhoz az alapokat ismernem kell és valljuk be nem konyítok ilyen dolgokhoz démoni mivoltom ellenére sem.
Kicsit fáj a szemem mikor a cella kívülre nézek a világosba. Úgy döntöttem, hogy nem erőltetem a szemem és inkább jobban megnézem hova is raktak. A repedezett falakból arra tippelnék, hogy elégé régi ez a hely bár erről a szag is árulkodik. Ami nem olyan kellemes. A szagtól eltekintve valami ablakot keresek, hátha voltak olyan kegyesek egy ilyen cellába rakni engem. Már, ha többen voltak... De sajna nem találtam. Akkor úgy látszik kikel találnom valamit. Egyáltalán meddig voltam kiütve? Ki fog enni adni alapból kövér ebemnek? Még szerencse, hogy rajta kívül nincs kit féltsek. Kíváncsiságom újra előtör belőlem ugyanis már érdekel, hogy ki hozott ide, és mennyit tud. Vajon tudja e, hogy nincs semmilyen olyan információ a tulajdonomban ami fontos, vagy értékes lenne. Csak a saját "vevőim" infóit tárolom, de azok nem olyan fontosak senkinek. Vagy azért mert megöltem egy hozzátartózóját és elégtételt akar venni? De, ha így van akkor esetleg letudom beszélni erről a pitin játékról. Az emberek megvesztegethetők, megfélemlíthetők stb...
Minden embernek van gyenge pontja csak megkel találni. De most én leszek az akit most kínzásra fognak vinni, hogy megtudják azt amit tudni akarnak. Bár valami azt súgja, hogy nem is fogom tudni azt amit ő akar ezt valahogy a tudtára kell adnom ami nem lesz egyszerű. Főleg, ha nem is infó kell neki hanem csak szórakozni akar. Remélem a szerencsém újra visszaáll hozzám és hamar szabadulok majd innen.
táncolás



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
A kör

Avataralany :
Francisco Lachowski
Kor :
25
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 19.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Hétf. Szept. 04, 2017 7:10 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
+18-as tartalom


zene üzenet ©️redit
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Joshua && Efraim


Abbahagyom kezem ropogtatását látva mennyire felzaklatja ez Efraimot. - Sajnálom. - mondom őszintén. Amint meg lesz az ironom mindenképp rendbe hozom a karomat.
Magam sem akarom elküldeni Őt, de tudom, hogy nem maradhat örökre észrevétlen Valentine előtt, sőt, milyen az már, hogy fogva tartom? Semmi jogom hozzá, és Ő sem akarhatja azt, hogy ez így maradjon. El kell mennie, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy utoljára láttuk egymást. PErsze ennek eshetősége sem zárható ki, tekintve, hogy bármikor meghalhatok, illetve két helyen is teljesítenem kell, méghozzá tökéletesen vagy minden amiért küzdöttem porrá vész.
-Remélem. - nem ígérhetek semmit, ebben a világban nem lehet ígérni, mert nem biztos, hogy be lehet egy ennyire egyszerű dolgot is tartani. Akarom mondani, hogy igen, hogy láthat, de nem tudhatjuk. Talán utolér a halál már holnap vagy egyszerűen az életünk nem egyezik a másikéval. Ígérni nem lehet, hát nem is teszem. A hamis reménynél nincs fájóbb.
Megcsókolom, de rövid a csók, keserves, búcsútól keserű. Látom szemén, hogy nem akar elmenni, nélkülem nem, de nincs más választása. Én nem mehetek, de neki muszáj. Nem hosszú időre sikerült átvállalnom az őrséget, hamarosan váltás lesz és akkor talán minden esély oda lesz. Azt pedig semmiképp nem engedhetem, hogy Valentine kezei közé kerüljön. Kénytelen volnék megölni érte Morgensternt, ami több okból sem volt helyes döntés.
Arcom kezei közé kerül és a csókja az elsőhöz hasonlóan szenvedélyes, amit viszonzok azonnal. De most nem érzem azt a szikrát, túlságosan is búcsúszagú a csók, elválnak ajkaink.
Az ajtóban áll, távozni készül. Végig Őt nézem. szavai megmelengetnek, de el is szomorítanak.
Amint távozik, már nem hallhatja, de én is kimondom ezt a szót, mely nagyobb varázslattal bír, mint bármi más. - Szeretlek.
A cella ajtaja mögöttem zárul, többé nyoma sincs annak, hogy valaha is jártam volna bent. Csend honol a folyosókon. Csupán negyedóra maradt a váltásig. Hát elindulok, megkeresem azt, aki a helyemre kerül. Vállamat nyomja a súly, annak a súly,a hogy valamit ma elvesztettem, de nyertem is.

shadowhunters frpg




Köszöntem a játékot Exem szerelmetes szerelmetes szerelmetes








Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
Vámpír

Avataralany :
Stephen James
Kor :
27
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 26.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Vas. Szept. 03, 2017 9:02 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Effy && Josh

N
e csináld ezt! - Szólok rá a recsegésre, mert még a hangjától is rosszul vagyok. Miért jó neki ha fájdalmat okoz magának? A büdös életbe is! - Nem akarok elmenni, talán tartok Valentine-tól de nem akarok elmenni. Egyedül nem, mert az olyan lenne, mintha egyszerűen kisétálnék az életéből. - Látlak még? - Vágom elé a kérdés, mint a nyers húst. Nem pöpöcsölök, a lényegre kell térjek, mert ha igaza lesz, akkor nincs sok időm, viszont tudnom kell mindenképpen, hogy még látom és nem múlik el ez az egész, mintha meg sem történt volna. Túlságosan fájna, belepusztulnék a magányba. Rettentően régen voltam úgy igazán szerelmes és félek, ha most elszalasztom az alkalmat, talán többet nem is leszek. Josh számomra az igazi kiút, a gödörből ahova beleestem már évekkel ezelőtt. Az életem értelmét vesztette és csak tengettem napjaim sokasága között. De végre úgy érzem tartozom valakihez és nincs hiába az életemnek. – Valójában nagyon is aggódok érte, de nem tudok mit kezdeni ezzel az „ösztönömmel”. Sajnos kénytelen vagyok beletörődni, hogy Ő egy árnyvadász, vigyáz magára. De ha nem tudok tőle elbúcsúzni és tovább áll, abba biztosan belepusztulok. Rögtön visszacsókolom és sóvárogva nézem, amint elszakadnak ajkaink. Füleim képletesen lekókadnak és elfanyalodik az arcom. Nem akarok menni. Félek. Rettegek a magánytól és a távolságtól. Azt sem tudom hogyan jussak haza. Hiszen Csernobilban vagyunk és a boszorkánymester már egészen biztos, hogy felszívódott. Sétáljak haza? Egyáltalán nappal van vagy este? Korai lenne még elporladnom. Rettegek, annyi minden miatt rettegek. – Mély levegőt veszek és csakúgy mint első csókunknál, megfogom kétoldalt arcát és szenvedélyesen csókolom meg. Ugyanakkor keserű íz társul hozzá és hamar véget is ér, csupán egy röpke pillanat ez. Felállva engedem el az arcát, majd az ajtóhoz sietek, ahonnan még visszatekintek rá. Egy könnycsepp gördül le az arcomon, úgy fordulok vissza az ajtó irányába. - Szeretlek - Búcsúzóul ennyit nyögök ki, majd nyílik az ajtó, kattan a zár hegye és futásnak iramodnak lábaim. A nyugati szárnyig pedig meg sem állok. Kitekintek az ajtón és nyugodt tekintettel nyugtázom, hogy sötét van odakint. Éjszaka honol. Elindulok és vissza sem nézek. Fáj ez az egész. Nem szabadott volna beleszeretnem egy kör tagba.

Köszönöm a játékot Sweety Sad by Efraim






hate is cold, passion is hot
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
A kör

Avataralany :
Francisco Lachowski
Kor :
25
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 19.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Vas. Szept. 03, 2017 8:33 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
+18-as tartalom


zene üzenet ©redit
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Joshua && Efraim


Keservesen kivagyok akadva és elvagyok gyötörve. Teljesen és totálisan összezavarodtam. Szeretek és ennél kevésbé fájdalmasabb dolog van a világon. Egyszerre gyönyörű dolog szeretni és őrülten fájdalmas. A falhoz roskadva engedem útjára. Had menjen, jobb volna, mintha Valentine kezei közé kerülne, akkor halott lenne már.
A fejemet a térdemre hajtom és szinte arra számítok, hogyha felnézek ismét már nem lesz itt. De mikor felnézek csak a szavait hallom és Őt látom, itt van, nem ment el, és nem is akar elmenni. Mellém ül és átkarol, kevésbé kellemes dolog van ezen a világon, a fejemet az övének döntöm, térdem súrolja az övét, teste hideg, de az én melegem kettőnknek is elég.
-Nem, hagyd csak, maradhat. - érintem meg a nyomokat és megborzongok. Emlékszem mit éreztem mikor ivott belőlem, hatalmas extázist okozott. És késztetést éreztem arra, hogy én is igyak belőle, ez beteges.
Én magam is behunyom a szemem és hozzá bújok, mint amilyen voltam kölyökkoromban, bújok a védelemért, a szeretetért.
-Igen, kellene, de azt hiszem valahol elhagytam az ironomat. - mosolyodok el, ökölbe szorítom a kezem, ami recseg és ropog tovább, de már bedagadt, nem is fáj. - Rendben leszek, nem kell aggódni miattam. - fordítom állánál fogva velem szembe a fejét és szájon csókolom, ajkait megszívom kicsit majd megszakítom a csókot. - El kell menned, biztonságos helyre, minél messzebb innen. - nézek a szemeibe. Nem elakarom küldeni, meg akarok védeni csupán. Lehet akárhány éves, Valentine bárhol megtudja találni és megölni.
Az én életem veszélyes ránézve is. Most már nem csupán a húgomért kell aggódnom hanem Efraim miatt is.
-Az ajtó nyitva, de nem tudom meddig biztonságos a kijutás, nem maradhatsz itt.

shadowhunters frpg










Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
Vámpír

Avataralany :
Stephen James
Kor :
27
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 26.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Vas. Szept. 03, 2017 8:11 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Effy && Josh

M
intha el sem jutott volna mindaz a füléig amit mondtam. Nem akarok megszökni, ezt nem gondolom át. Arra vágyok, hogy Josh-al lehessek és ha innen egyedül kell távoznom, akkor inkább haljak meg végérvényesen. Mikor pedig látom és hallom a reccsenést összeszűkülnek a szemeim. Esküszöm, hogy nekem fájt. Mutogatok felé mint egy vak béna aki még el is némult, de mind hiába egyetlen szó sem jön ki a torkomon. Talán pont azért mert sok mindent mondanék, de semmit sem merek. Nem akarom, hogy így legyen vége, nem akarok se kisétálni azon a nyamvadt ajtón se azt hogy Ő tegye ugyan ezt. Fáj a valóság, a valóság ami bizonyítja, hogy nem minden szép és vidám. Hiába a rózsaszín köd, gyorsan elillan és a szürke tölti be helyét. Pontosan ezt érzem. Fájdalmat és ürességet. - Nem érdekel, nem akarok elmenni - Szinte suttogom, pedig legszívesebben torkom szakadtából üvölteném, de képtelen vagyok rá. Mintha az erőm is elhagyott volna. Leroskadok mellé és félve bár, de hozzábújok és átkarolom. Szükségem van rá és tudom, hogy ezt Ő is így érzi. Nem érdekel amit mond, mert tudom, hogy az számít ami odabent van. Amit érez és amit valójában gondol. - Ne haragudj a harapásért, ha gondolod eltüntethetem. - Nem tudom miért mondom ezt, de úgy éreztem így helyes. Hiszen Ő nem olyan mint én. Hiába árnyvadász, ugyan annyira lehet tisztában a mi függőségeinkkel, mint a harapás átkának nevezett függőséggel. Igen, még ilyen is van. Bár ahhoz kicsit több kéne, hogy ráfüggjön arra, hogy harapdálom össze vissza a pi*ába. A reakciójából ítélve pedig szerintem soha rá sem függene. - Talán rendbe kéne tenned a kezedet - Nem lenne kellemes ha így forrna össze, nem csak azért mert újra el kéne törnie, hanem mert fájna is élete végéig. – Magamhoz húzom a vállánál fogva és fejének döntöm fejemet, majd lehunyom szemeimet. Egyszerűen jó érezni, hogy van valaki mellettem, hogy itt van mellettem. A távolság hatalmas mégis, de én érzem, hogy közel van. Nem csak azért mert valóban közel van, hanem mert nem bírnám ki ha teljesen elridegülnénk egymástól.

Sweety by Efraim






hate is cold, passion is hot
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
A kör

Avataralany :
Francisco Lachowski
Kor :
25
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 19.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Vas. Szept. 03, 2017 7:43 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
+18-as tartalom


zene üzenet ©redit
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Joshua && Efraim

Felöltözik Ő is, ahogyan én tettem, dühös és csalódott, akárcsak én. Hogy lehettem ekkora idióta? Hogy hagyhattam, hogy elcsábítson? Hogy hagyhattam, hogy ezt tegye velem, hogy szórakozzon velem? A fejemet a falnak döntöm és a hajamba markolva magamon vezetem le a felgyülemlett agresszióm. Miért érdekel annyira, hogy átgyalogolt rajtam? Más is megtette már, hát akkor ez miért számít annyira? Tudom miért, mert beleszerettem, az isten verje meg. Eddig nem voltam benne biztos ám már az vagyok, szeretkeztünk és ez volt az, ami rávilágított erre. Mégis képes volt ezt tenni velem.
A szavai először nem jutnak el a tudatomig, de végül mégis, egyetlen egy szócska éket ver a fejemben és újra ismétlődik és ismétlődik. szerettem, szerettem szerettem...
Felkapom a fejem és felé fordulok. Elakarom hinni amit mond, akarom, hogy igaz legyen és nem csupán egy kisded játék, ami a fajtájára oly jellemző. Akarom, hogy Ő más legyen, mint a többi..
-A francba is! - ordítom és beleverek kézzel a falba, a csont nagyot reccsen, eltört, de a fájdalom jó, képes csillapítani a dühömet, nem foglalkozom a töréssel, sem azzal, hogy meg kellene gyógytanom magam. - Én is beléd szerettem Marques... - nyögöm kétségbeesetten. - Úgy éreztem szórakozol velem, mint egy idiótával, megfektetsz és ennyi, minden erre utalt... - mondom szinte már könyörögve, hogy higgye el. - Én is sajnálom. - roskadok le a fal mellé, törött kezemet szorongatva. az árnyvadász igazi fegyvere a teste amivel harcol, meg kellene gyógyítanom magam, de a fájdalmat akarom, így hát hagyom. Fogaimat összeszorítva próbálom tisztázni magamban a dolgokat. Végül felpillantok Efraimra és szinte kérlelem a tekintetemmel, hogy ne hagyjon csak így itt kétségek között. Mondjon valamit vagy tegyen valamit. Ha most kimegy azon az ajtón, akkor ennyi volt, ha nem, akkor nem tudom, fogalmam sincs. - Többé már nem vagy fogoly, ha szeretnél elmehetsz, biztosítottam egy kijáratot a nyugati szárnynál, nincs őrségben senki, kijutsz simán. - mondom lesújtva, mint végszót, hiszen úgyis elmegy, nem?

shadowhunters frpg










Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
Vámpír

Avataralany :
Stephen James
Kor :
27
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 26.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Vas. Szept. 03, 2017 7:13 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
+18-as tartalom!


Effy && Josh

F
ülemig pirulok a kérdésére. Már az is sokkolt, hogy egyből a ruhái után nyúl, de ez egyenesen kínos helyzetbe hozott. Nem volt rossz, vagy szégyen, hogy a kezembe élvezett, de ez most jelenleg nagyon is az. Nem csak azért mert én hót pucér vagyok, Ő pedig díszgyászban feszül, hanem a kérdése miatt is. Sosem voltam ezelőtt így se férfivel, se nővel. Sohasem gondoltam arra mit érezhet partnerem ha benne jutok el a csúcsra. Ezért nem is akartam, nem akartam egyikünknek sem kellemetlen helyzetet okozni, de ezek után belátom. Inkább azért feszengtem volna. Ugyanakkor ez felért nekem egy pofonnal, így én sem rejtem véka alá amit érzek, és felkapkodom a ruháimat. Előbb a nadrágomat húzom fel és becsatolom övemet, mely hangos kattanással jelzi, hogy jó helyen van. Majd pólómat is felveszem és mire jön a második kérdése, addigra már magam is felöltözve állok elébe a dolgoknak. Képtelen vagyok válaszolni, mert ez nekem túlontúl is kínos és nem tudnám végig mondani amit szeretnék. Hallgatok. Agyalok és megint hallgatok. Sóhajtok egyet és csak aztán nyitom ki a számat és szinte szélsebesen hadarok. - Féltem, hogy kellemetlen lenne neked. Nem azért döntöttem így, mert hamarabb ki akarok jutni, hanem mert beléd szerettem. - Egy szusszantásra végig hadarom, majd kifújom a levegőt és beszívom. Fogalmam sincsen mire számítsak. Pofonra? Szópárbajra? Vagy talán jelentést tesz rólam Valentine-nál? - Sajnálom - Tudtam, hogy ez lesz. Valahogy éreztem a kezdetektől, hogy ez rossz dolog. És nem azért mert tiltott, hanem mert ez lesz a vége. Én itt vagyok és nem tudok elmenekülni a problémák elől. Szóval ha most ordibálni fog azt végig kell hallgatnom és eléggé valószínű, hogy akkor kifakadok.
Talán nem lehetnének érzéseim, de ez piszkosul fáj és úgy érzem, hogy a szívem majd’ megszakad bánatában. Elnémulok, nem mondok semmit, mert belátom bármit mondok, csak ront a helyzeten. Már nem érdekel, hogy valaha kijutok-e vagy életem hátralévő részében – ami nem lesz hosszú ha így haladok – itt fogok dögleni. Csakis az érdekel jelenleg, hogy ha nem is leszünk ezek után puszipajtások, de Josh.. Joshua megbocsájt nekem. Lehajolok és megigazítom nadrágom szárát, hogy addig se kelljen tartanom a szemkontaktust vele. Bár hiába ez is, tudom, hogy nem menekülhetek lesújtó haragja elől. Nem is tudom mit hittem, Ő ilyen és mindig is ilyen lesz. Hiányzik az a bátor kisfiú, aki ugyan dacolt, de nem volt velejéig romlott és bunkó. Pontosan ezt gondolom jelenleg róla, hogy egy bunkó szemétláda. Mert az is és fogalmam sincs, hogy szerethettem bele egy ilyen emberbe. De mégis hozzáhúz minden. Évezredek óta nincs senkim sem. Most úgy tűnt végre magamra találtam és társra. Azt hittem végre boldog lehetek és lesz valakim. De mint azt tudjuk, egy szörnyeteg sosem lehet boldog.

Sweety by Efraim






hate is cold, passion is hot
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
A kör

Avataralany :
Francisco Lachowski
Kor :
25
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 19.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Vas. Szept. 03, 2017 6:56 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
+18-as tartalom


zene üzenet ©redit
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Joshua && Efraim


Az érzékek folyamában elvesztem teljesen, nem tudom mi a jobb, ha csókol vagy ha érint, vagy ha bennem van, mert ezek hárman egyszerre teljesen megőrjítenek. Biztos vagyok benne, hogy a szüleim szégyellnék amit teszek, de mindig az árnyékukban voltam, mindent értük tettem és teszek, ez az, amit végre a magam örömére teszek meg, mert kívánom Efraimot.
Tovább akarom húzni az élvezetet, de nem tudom tovább visszatartani és elélvezek, egyenesen Efraim tenyerébe, amitől talán még el is pirulok valamelyest. Mint egy idióta, pont úgy viselkedem. Azonban Ő kihúzódik belőlem, ami a testemnek afféle ürességet okoz, már most hiányzik, hogy bennem legyen. Nem tagadom vagy rejtem el csalódottságom mikor nem bennem élvez el...úgy érzem mintha nem érnék annyit, hogy megtegye. Elfordítom a fejem és a ruháimat keresem. Magamra kapom a nadrágomat amilyen gyorsan csak tudom és a felsőmet is. Olyan ez mintha letörték volna a szarvamat, sebaj, okul és tanul az ember.
Nem akarom kimondani mit gondolok, de annyira nyomaszt, hogy mégis megteszem.
-Miért nem bennem mentél el? - szegezem neki a kérdést és szemeimmel tekintetét keresem, nem tudom csalódott vagyok-e vagy megbántott, esetleg mindkettő. És a szex utáni bódultság ide vagy oda, a harapást sem teszem félre, mert például az nem volt benne a pakliban. - És miért haraptál meg? - ezt már inkább kíváncsiságból de némi felháborodással kérdezem. Árnyvadász vagyok, efféle nyomot nem viselhetek magamon, mert az nagyobb szégyen mindennél. Nekem pedig muszáj a Klávé kegyeiben maradnom míg bosszút nem sikerül állnom.
-Csak ennyire kellettem igaz? - a keserűség is megszólal bennem, amit egy keserédes kacajjal fűszerezek. Naná, mégis mennyire kellettem volna. Kiakar szabadulni, ezért bármire képes. Hát szabad, az ajtó már két napja nincs bezárva, majd rájön, és akkor elmehet.

shadowhunters frpg










Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
Vámpír

Avataralany :
Stephen James
Kor :
27
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 26.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Vas. Szept. 03, 2017 6:27 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
+18-as tartalom!


Effy && Josh

N
em győzök betelni Josh hangjával. Imádtam ahogy beszél, ahogy mozgatja a száját és próbál kicselezni, hogy minél több hasznos infót szedjen ki belőlem. De ahogy a kéjtől nyög és nyöszörög, az sokkal telítettebb mint a beszéde. Ez az ami igazán elárulja milyen is az ember. – Érzem ahogy kiserken vérem ajkaim markából, de csöppet sem zavar az érzés. Nem gátol abban, hogy szenvedélyes csókját csakúgy szenvedélyesen is viszonozzam. Jócskán el is húzom ezt a csókot, mert érzem már nem járok messze attól, hogy elmenjek és emiatt szinte vágyom, hogy az uralkodni akarását. Nem is csalódom benne, ezt pedig pontosan a vérem biztosítja. Ahogy pedig a végét rugdosom elkezdem érezni zsigerből a jéghideg padlózatot, mintha csak mezítláb állnék rajta és karcolná bőrömet. Míg ez a hideg járja át bensőmet feldolgozási lehetőséget és időt adok Joshua-nak és amilyen óvatosan behatoltam, most olyan óvatosan szabadítom fel férfiasságom alól. Ezt követően pedig nem sokkal el is érem határaimat és a csúcsra jutva felnyögök. De nem hagyom, hogy így érje véget, így hát szenvedélyes csókkal, de inkább csókokkal tisztelem ajkait.
Nem rántom fel egyből nadrágomat, ahogy egy olyan tenné, ki szégyelli magát. Tetszett ahogy nézett, ahogy a tetoválásaimon futtatta végig szemeit, vagy ahogy a férfiasságom bámulásával időzött el. Eszem ágában sincs megfosztani ettől a pillantás sorozattól. Nem beképzeltség gyanánt, bár mit tagadjak, jó testem van. Megdolgoztam érte és joggal jelenthetem ki, hogy átlagon felüli vagyok. Mindenhogyan. A testem, a mivoltom – az hogy vámpír vagyok – a beállítottságom, meg minden. Sokkal hevesebben vagyok képes érezni, mint más vámpírok.. mint más férfiak. Ami pedig kétségtelen, hogy sokkal durvább velem a szex mint egy papuccsal. Azokkal a tipikus eltunyult papucs férjekkel és férfiakkal. Emellett pedig jól tudom, hogy ezt Josh is érezte. És ha mégis az lesz a vége, hogy jól pofára esek, akkor is érdemes volt, megérte. Nem csak azért, mert megdöntöttem egy olyan embert, aki szívből gyűlöli az egész mindenséget. A fajomat és az egész alvilágot. Hanem azért is, mert olyat értem el nála amit talán soha életében senki más. Nem tudja letagadni amit érez, vagy amit érzett. Jól tudom, hogy Ő is élvezte és ehhez nem kellett elbűvölés, se bűbáj. Csak én.

Sweety by Efraim






hate is cold, passion is hot
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
A kör

Avataralany :
Francisco Lachowski
Kor :
25
Tartózkodási hely :
New York
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 19.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Vas. Szept. 03, 2017 4:53 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
+18-as tartalom


zene üzenet ©redit
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Joshua && Efraim


Nem gondolok abba bele, hogy Efraim vámpír, Ő most csak egy férfi, akit kívánok és akinek én kellek. A vér az ajkaimról eltűnik ahogy nyelvével lenyalja azt, még ez is pokolian izgató. Talán meg kellett volna, hogy konduljon a fejemben a vészharang, miszerint vámpírral készülök közösülni és az imént ivott a véremből, ami több szempontból is nem jó ötlet. De a megérzéseim mind hallgatnak, elvesznek abban a kéjmámorban, amit Ő okoz. Szemeimet lehunyva tartom és átadom mindenem neki, nem görcsölök, nem ellenkezem, csak rábízom a testem az övére. A harapás fájdalma térít valamelyest észhez, nem finomkodott, egyenesen belém mélyesztette a szemfogait, ami először pokolian fájt, de elkezdett valamiféle élvezettel teli érzést okozni, olyan mintha szexelnénk...pedig csupán csak a vérem veszi. A fejemben néhány racionális gondolat azt követeli verjem képen, amiért képes ezt tenni velem, amiért kihasznál és amiért engedte, hogy bízzak benne és végül elárult... de a szívem amely galád módon tovább dobog nem engedi az érveket sorakoztatni. Testem felhevülve, szinte energiaként pulzál, ahogy véremet veszi és közben érzékeny testrészeimről sem feledkezik meg. Felnyögök és hozzá dörgölőzöm, mert a legkisebb távolság is túl nagynak tűnik. Váratlanul ér mikor belém hatol, nem kellemes érzés, sőt, de az a teltség érzés amit okoz, az ahogy tudom, hogy Ő van bennem elfeledteti a fájdalmat. Lökései olykor szelídek, olykor pedig erőteljesek, olyanok melytől hátam keményen csapódik a falnak. Nyögéseimtől zeng a cella belseje, de nem fogom vissza magam, nem is tudnám, de nem is akarom. Keze hol a fenekemen dolgozik, hol az erekciómat veszi kezelésbe és ettől a kettősségtől, hogy bennem mozog és közben a markában is tart nem tudom meddig fogom bírni. Érzem, hogy járok messze a kielégüléstől... A hajába markolok és magamhoz rántom a fejét, hogy szenvedélyesen csókolhassam, talán fel is sértem az ajkait, mert fémes ízt érzek a számban, de nem érdekel, mert így jó, keményen, szenvedélytől fűtve. Érzem, hogy akar engem, érzem, hogy tartozom valahová, még ha csak ez az egyetlen alkalom is nyílik rá, nem érzem magam egyedül...


shadowhunters frpg










Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
honey, keep my secrets well
avatar
Vámpír

Avataralany :
Stephen James
Kor :
27
Csatlakozás ideje :
2017. Jun. 26.

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák ₰ Vas. Szept. 03, 2017 3:53 pm
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
+18-as tartalom!


Effy && Josh

C
sók közben megnyalom Josh száját, melyből ezáltal nem serken ki több csepp vér, azonban az a pár csepp is, mit csókunknak hála benyeltem löketet adott és kiütött rajtam az éhség ami azóta gyötör, mióta ide lettem száműzve. Na igen, nem végtelen a vér raktárunk és sajnos van az a mondás, miszerint egyél, vagy legyengülsz és elsorvadsz. Utóbbira egyáltalán nem vágyok, de mióta csak itt vagyok a fejemben sem fordult meg az éhség apró szikrája sem. De most mégis ettől a pár csepptől úgy érzem, mintha évek óta éheznék. Éheztetnének és nem adnának vért. – Eleinte megrémülök bizonytalan hangjától, de egyben úgy érzem valami változás állt be, ugyanis melegséget kezdtem el érezni ott, hol szívemnek kéne dobognia. A hév pedig olyan hirtelen ragad el, hogy fel sem tudok belőle eszmélni. Szinte pillanatok alatt a kulcscsontját betalálva és afelett belemélyesztve fogaimat puha bőrébe, kezdem el szívni vérét a szó legszorosabb értelmében. Ah rohadt édes és mámorító ez az íz. A kórházi menzán ilyet nem kapni, sokkal különlegesebb egy árnyvadász, egy nephilim vére, mintsem egy közönséges mondén lényé. Vállára nyomva tenyeremet szorítom egyre intenzívebben a falhoz, hol a vállába markolva, hol pedig másik kezemmel a fenekébe. Viszont hatalmas erőfeszítéssel bár, de elszakadok tőle és a szemeit kémlelem. Nem gondolok bele, hogy ezért mit kaphatok, vagy hogy mit fog adni érte. Nem érdekel. Egyszerűen szeretem az egész lányét, az egész testét és a vérét. A férfiasságát, mely rám, az én jelenlétemre keményedik és kívánja érintésemet. Nem érdekelnek a következmények, többé nem. Szenvedélyesebben csókolom most, mint ezidáig bármikor. Kezemmel felemelem egyik lábát és pillanatok alatt hatolok belé míg lefoglalom ajkait is. Egy kis ideig szoktatom a tudathoz, hogy jelenleg benne vagyok, majd ezt követően ösztönösen kezdek felvenni egy minimális tempót és hol gyengéden, szinte simogatva. Hol pedig vadul és erőteljesen lökök rajta egyet. Ajkaim levándorolnak kulcscsontjához, hol lenyalom az immáron alvadt vért, majd nyakánál megállapodva csókolok abba bele. De kezeim sem unatkoznak, hol a fenekét markolászom egy-egy lökés közepette, hol pedig ágyékával foglalatoskodok. – Az érzés, hogy belé hatoltam, egyszerűen felülmúlhatatlan és semmivel össze nem keverendő. Egyszerre érzem, hogy meg kell tennem és egyszerre azt, hogy nem szabadna. Talán a minőségét, erősségét is ez befolyásolja. Kissé talán még bizonytalannak is vagyok mondható jelen állapotomban. Mert a vérének köszönhetően nem tudom eldönteni, hogy a kéj és a szenvedélyt hajtott idáig, vagy csupán az éhség, a függés a vére iránt. Sajnos ez sok esetben összekeverhető könnyen. És már nem egy vámpírral esett meg, hogy egy árnyvadász vérét ontotta és becsavarodott tőle. Ha nem szokok le róla, még mielőtt rászoknék, bele is őrülhetek az egészbe.

Sweety by Efraim






hate is cold, passion is hot
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
honey, keep my secrets well


Témanyitás₰ Tárgy: Re: Cellák
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next


Vissza az elejére Go down

Cellák
1 / 3 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: