Best friends 4ever

Gyerekkorom óta ismerlek, persze ezt senki sem tudja, ugyanis sosem vertem nagy dobra. Kezdetekben mindketten titkoltuk a kilétünket és az első két hónapba azt hittük legjobb barátnők leszünk. Aztán persze elkezdtünk videón keresztül is beszélgetni és kiderült, hogy  nem éppen vagy női nemű. Persze ez engem nem zavart és megértettem a rejtegetés okát. Az internet csodálatos világában ismerkedtünk meg, még mikor próbáltam elhitetni magammal, hogy élhetek úgy, mint egy mondén. Persze Te mindenről tudsz, nagyon jól ismersz, tudod mi vagyok és azt is, hogy létezik az árnyvilág. Sosem kételkedtél bennem és ez számomra mindennél többet jelent. Remek humorod van és ha kell véresen komolyan tudod venni a barátságunkat. Nem szeretnéd ha bántódásom esne, de én sem hagyom, hogy hősködj felettem. Azonban Te mindig többet éreztél, mint barátság, ez nyilvánvalóvá is vált, mikor legelőször találkoztunk Franciaországban. Kiutaztam, csakis miattad, de Te az egész helyzetet félreértetted és le akartál feküdni velem. Ekkor én még csak tizenhat éves voltam, így érthető okokból beijedtem és a legközelebbi géppel haza is jöttem. Azóta nem is láttuk egymást, mivel Te ott maradtál és elhelyezkedtél, mint pincér. De már piszkosul hiányzol. Fogalmam sincs róla, hogy New York-ba utazol és letelepedni készül idehaza, hiszen azóta nem tartottuk a kapcsolatot. Nem tudsz Daimon-ról, ahogy arról sem, hogy fordulóponthoz ért az életem. Na ki fogja jobban meglepni a másikat? Te vagy Én? Ez rögtön kiderül, ha megérkezel és végre találkozhatunk. Addig is, jó utat, meg minden.
//A pb nincs megszabva (persze nem hátrány, ha Dylant hozod ) és a név is teljes mértékben átszabható. A fajhoz ragaszkodnék viszont. Gyere hamar