⚚ New York ⚚
Tartózkodási hely :
2017. Jun. 23.
Csatlakozás ideje :
 |  Re: Lily Iris Herondale ↠ Szer. Jún. 06, 2018 5:34 pm |
Gratulálunk, elfogadva! Újabb Herondale sarj! Már a név is izgalmasan cseng, hisz tudjuk jól kikről van szó. Érdeklődve vártam az előtörténeted és nem is okoztál csalódást, maximum annyiban, hogy több óráig folytattam volna a sztoridat. Egy szó, mint száz, imádom a stílusod és tovább is engedlek, hogy foglalózz és meghódítsd a játékteret! Sok szépet és jót!
Gabe
|
|
| Lily Iris Herondale ↠ Vas. Jún. 03, 2018 12:02 am |
Lily Herondale Életünk során néha útkereszteződéshez érünk, és rákényszerülünk, hogy eldöntsünk, melyik úton akarunk tovább menni. És nem tudhatjuk előre, hogy a választott út gyönyörhöz, vagy fájdalomhoz vezet.
Ha egyszer választottunk, már nincs visszaút.  | Teljes neved: Lily Iris Herondale Foglalkozás: Született vadász vagyok |
ami az álarc alatt lapul
Szőke haj; igéző, mogyoróbarna tekintet; makulátlan bőr; hibátlan testalkat; kecses, már-már légies mozdulatok; laza, de mégis stílusos öltözet; kevés kiegészítő és minimális, de annál csinosabb smink és rengeteg rúna ami testem minden porcikáját beborítja. Ezek mind azok amiket kívülről láthatsz ha rám nézel. Messziről olyannak tűnhetek, mint minden fiatal és vonzó cicababa, de ha jobban megnézel feltűnhet, hogy én nem olyan vagyok, mint azok a lányok. Ez a porcelánbabára hasonlító külső egy semmitől és senkitől meg nem riadó személy külseje, akinek minden vágya az, hogy bebizonyíthassa, hogy egy született Herondale lány is megérdemli azt, hogy megismerje a nevét az árnyék világ. A név kötelez, ezt pedig nem csak hangoztatom hanem be is bizonyítom. Egészen kislány korom óta az volt minden vágyam, hogy én lehessek a londoni intézet egyik legjobbja.
Ennek ellenére alapvetően egy kedves, kissé bolondos, mások kedvence lány vagyok, aki imád mindent ami a művészettel kapcsolatos. Legyen az énekelés, táncolás, fényképezés vagy éppen a divat.
Mások véleménye soha nem érdekelt, szeretek mindent úgy véghezvinni, ahogyan azt az elején elterveztem. Még akkor is ha az úgy nem teljesen biztos, hogy jó. De ez már csak így van a végletekig makacs és önfejű embereknél.
Ezen felül még kellőképpen bátor, hevesen és temperamentumos is vagyok ahhoz, hogy szembeszálljak bárkivel vagy bármivel, hogy ha a helyzet úgy kívánja. Számtalan olyan barátom van akit igazán szeretek és rettenetesen közel áll a szívemhez, mégis sokszor iszonyatosan magányosnak érzem magam. Talán ez is az egyik oka annak, hogy átkérettem magam a New York-i intézetbe abban reménykedve, hogy itt végre megtalálom a számításaimat és jobban megismerhetem a családom múltját, jelenét és jövőjét.
porosodó múlt
“New York az örökké nyüzsgő nagyváros, ahol mindig történik valami.” Még mindig ott visszhangoztak a barátnőm szavai. Az utolsó pillanatig nem akarta elhinni, hogy képes vagyok otthagyni a Londoni intézetet és több ezer kilométerrel messzebb költözni, ahol tulajdonképpen senkit nem is ismerek. De megtettem és egy pillanatig sem bánom. Kell egy kis változás az életemben és ehhez elegendő apropót biztosít nekem Jace előkerülése és az a rengeteg megmagyarázhatatlan sötét erő ami jelenleg is itt lüktet a város ereiben. A megbeszéltnél egy picit hamarabb érkeztem és kíváncsian vártam a reakciókat arra irányulólag, hogy egy vadidegen császkál az intézetben. De semmi, mintha csak nem is léteznék, vagy legalább is láthatatlan volnék. Semmi sutyorgás, összepillantás vagy bármi ami arra engedne következtetni, hogy egyáltalán felfogták a jelenlétem. Ez elszomorító, hiszen ezek szerint annyira lankadt a figyelmük, hogy akár egy vérengző gyilkos is lehetnék aki észrevétlenül az életükre törhet. Mekkora csalódás. Azt hittem az itteni események fényében fokozottan odafigyelnek mindenre, de ezek szerint nem így van. - Alec Lightwoodot keresem. Itt van valahol? - teszem fel a kérdésem az először mellettem elsétáló lánynak. - Az irodájában. - vakantotta oda foghegyről és már ment is tovább. - Ez aztán a fogadtatás... - morogtam utána egy picit durcásan. Látszik, hogy nem otthon vagyok, nálunk azért nem így működnek a dolgok. A vezetőnk ennél nagyobb rendet vár el tőlünk. De egy ilyen apróság nem árnyékolhatja be a napomat és úgy általában a kedvemet sem. Attól makacsabb és önfejűbb vagyok mintsem ilyeneken fennakadjak. - Akkor megyek és megkeresem egyedül. - motyogtam szinte csak magamnak amikor elindultam. A mi intézetünk sem egyszerű építészeti látványosság, de ez itt maga az útvesztők útvesztője. Ha nem futok bele abba a kis töpörtyűbe és nem segítem ki a csomagok cipelésében akkor sosem találom meg az új vezetőm irodáját. Sokat hallottam már a Lightwood család ezen ágáról, de őszintén szólva nem néztem utána alaposan ki miről ismerhető fel és ki miről híres. Így amikor a kopogásomat követően bebocsátást nyertem az irodájába, meglepetten nyugtáztam, hogy a velem szemben álló fiatal, jóképű srác a totális ellentétem. - Elnézést, de egy picit korábban érkeztem. Lily Herondale. - mutatkoztam be tisztelettudóan. Azt kell, hogy mondjam egészen jól megértettük egymást a Alexanderrel és ezt az is bizonyítja, hogy több mint három órányi beszélgetés után jutottunk el oda, hogy megmutassa a szobámat. Ami hatalmas volt,tágas, világos és egy hatalmas volt a középpontjában. Színes és csillogó, antik és mégis modern egy szóval különleges ami megadta a szoba egész hangulatát. Pillanatok alatt otthon éreztem magam az új szobámban, főleg azután, hogy a saját tárgyaim is kikerültek méltó helyükre. Így már nem maradt más hátra mint felfedezni az intézet minden zegét és zugát na meg megismerni mindenkit aki hajlandó észrevenni, hogy itt vagyok. |
|
