Testvéreim

Nem könnyű legkisebbként, négy testvér között érvényesülni, és neked sem sikerült. A legidősebb, a kedvenc lány, a feketebárány, a tökéletes fiú szerepét mind betöltötték, te pedig egyszerűen csak csendesen figyeltél és tanultál. Most viszont már csak te maradtál az egyedüli (lány) az Intézet falai között, ami azt jelenti, hogy rád hárul minden feladat. élvezed, hogy végre először észrevesznek a szüleink és a többi nephilim, de gyakran túl sokat vállalsz magadra, veszélybe sodrod magad. Nem szeretném, hogy a hülyeséged és vakmerőséged miatt halj meg húgi! Az adrenalinfüggőség is csak eddig élvezetes, míg élsz.

//Az előtörténetemben sok szó van a Littlebury-családról, azt érdemes átolvasgatni. Az oldal újraindulása előtt volt egy játékom, ami anyánk temetéséről szólt, de az újranyitással ezt a szálat elengedtem (szóval anyánk egyelőre él), egyeztessünk erről, ha neked tetszik ez a vonal és szeretnél e tragédia kapcsán velem játszani. Mást nem nagyon szeretnék megszabni. A pb-hez viszont ragaszkodnék, ha csak ez tart vissza, egeztessünk. Várlak nagyon!//

A megszületésem után két évvel megint fiút hozott anyám a világra. Apám nagyon örült, hogy már két kisfia van, de ahogyan cseperedtünk fel, bennem egyre többet csalódott, majd, mintha nem is az ő gyereke lennék, nem is hederített rám. Te a korkülönbség ellenére mindenben lepipáltál, erősebb voltál nálam, gyorsabb, vidámabb gyerek. Mintha én örököltem volna minden selejt gént, te pedig a legszuperebbeket. Veled még nagyjából jó kapcsolatot ápoltam, nem voltam számodra konkurencia, és mint egyedüli fiútestvéred, mindent velem beszéltél meg. Mikor New Yorkba mentem, egyedül te mondtad, hogy hiányozni fogok neked.
Persze, azóta eltelt elég sok év, te pedig Wales sztárja lettél, sőt, több menyasszony-jelölted akadt, mint ahány nőt én valaha ismertem. Noha senki nem sejti, hogy a te igazi szerelmeddel sohasem házasodhatsz össze.

//Az előtörténetemet mindenképpen át kéne olvasgatnod de nem szeretnék nagyon megszabni bármit. A pbt csak egy ötlet, hasonló külső adottságokkal rendelkező arcot várok csak. A szerelmi életedet bonyolítsd csak magadnak, hirdess bátran valamit! Várlak!//

Bár a 2 perccel idősebb nővérednél kedvesebben bántál velem, azért te sem kíméltél engem. Igaz, csak verbálisan aláztál meg, de azt előszeretettel tetted. A nővéred mellett nem igazán juthattál ki a háttérből, így rá kellett jönnöd, hogyan édesgetheted apát magadhoz - te voltál a cukorlány. Így hívott, Cukorlány. Kedveskedéssel, mosolygással, néha sírással, hisztivel vívtad ki apánk figyelmét, akinek te voltál a gyenge pontja. Mikor a nővérünk elhagyta a walesi Intézetet te lettél a rangidős, ám ezt nem tudtad a helyén kezelni, a nyomás, ami hirtelen rád szakadt - rám nem esett semmi, engem már elkönyveltek reménytelennek - maga alá temetett, és megváltoztál. A rossz irányba. Zárkózott lettél, kiállhatatlan, és nem sokára te is otthagytad apuékat, vissza se néztél, és azóta is elszigeteled magad a családtól. Van benned bűntudat, hogy az utóbbi időben alig beszéltél anyánkkal?

//Az előtörténetemben sok szó van a Littlebury-családról, azt érdemes átolvasgatni. Az oldal újraindulása előtt volt egy játékom, ami anyánk temetéséről szólt, de az újranyitással ezt a szálat elengedtem (szóval anyánk egyelőre él), egyeztessünk erről, ha neked tetszik ez a vonal és szeretnél e tragédia kapcsán velem játszani. Mást nem nagyon szeretnék megszabni. A pb eredetileg Ellen Page volt, viszont nemváltása miatt találtam Shannont. Nem ragaszkodom hozzá, hasonló külső adottságokkal rendelkező arcot is választhatsz, végső esetben mindkét iker lehet Linda Cardellini, bár ezt a megoldást nem preferálnám. Amennyiben előbb érkezik meg az ikertesód vele is kérlek egyeztess az ET-vel és a pb-vel kapcsolatban. Várlak nagyon!//

Te nem csupán a szokásos idegenkedéssel gondoltál a kistesódra, azaz rám, hanem egyenesen gyűlölettel. Apánk elismerésére éhesen mindig mindenben igyekeztél a legjobb lenni, kárpótolni őt, hogy nem fia született elsőnek, még a saját ikerhúgodat is igyekeztél letaszítani a második helyre, pedig vele szavak nélkül megértettétek egymást. A legügyesebb íjász, a leggyorsabb futó, a legerősebb harcos szerettél volna lenni. Nem zavart, ha valakin át kellett taposnod, hogy elérd a céljaid. Elég hamar kirepültél az Intézet biztonságából, egyenesen Idrisig, ahol valami csoda folytán meglágyultál - talán az ikertestvéred hiánya, talán valami más miatt, ám sokszor üzentél haza anyának. Miután elmentem nem igazán beszéltünk, de mostanában egyre többet érdeklődsz a new yorki helyzet iránt. Azért remélem, itt nem zargatsz majd.

//Az előtörténetemben sok szó van a Littlebury-családról, azt érdemes átolvasgatni. Az oldal újraindulása előtt volt egy játékom, ami anyánk temetéséről szólt, de az újranyitással ezt a szálat elengedtem, egyeztessünk erről, ha neked tetszik ez a vonal és szeretnél e tragédia kapcsán velem játszani.  Mást nem nagyon szeretnék megszabni. A pb nekem nagyon tetszik, de hasonló külső adottságokkal rendelkező arcot is választhatsz. Amennyiben előbb érkezik meg az ikertesód vele is kérlek egyeztess az ET-vel és a pb-vel kapcsolatban. Várlak nagyon!//