Ragnor Fell

Sok sok évet tudhatunk magunk mögött amik alatt jó barátok lettünk. Utazgattunk, csak Te, én és Catarina. Emlékszel? 1791, 1885, 1890. Mondanak valamit ezen dátumok. Ez volt ám a mi hármunk fénykora Peruban. Míg én el nem intéztem ügyesen, hogy kitiltsanak az országból. Azóta pedig rengeteg dolog történt és rengeteg hullámvölgyön mentünk át. Végül miattunk kerültél bajba és haltál meg. De Te még így is kedves voltál hozzám, még halálod után is nagyszerű tanáccsal láttál el engemet. Némileg nagy űrt töltöttél be Te és Catarina az életemben, ott voltatok akkor is, mikor minden sötét rám zúdult. Így hát szeretnélek még látni. És talán még folytatni is a régi dolgainkat. Még ha Te már szellem is vagy, akkor is boszorkánymester maradsz és a legjobb barátom. Az egyetlen olyan vagy aki a legjobban ismerhetett, szinte mindent tudtál rólam.