|
Discord szerver
Shadowhunters
|
Utolsó posztok Tagjaink tollaiból | |
User statisztika Belépett tagjaink | Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég Nincs A legtöbb felhasználó (138 fő) Kedd Okt. 15, 2024 8:05 pm-kor volt itt. |
| Lélekszámláló Elfogadott tagjaink
Csoportok :: | | | | |
Összesen :: | 21 | | 11 | 10 |
Angyalok :: | 2 | | 2 | 0 |
Klávé tagok :: | 1 | | 0 | 1 |
Árnyvadászok :: | 2 | | 2 | 0 |
Kör tagok :: | 0 | | 0 | 0 |
Tündérek :: | 1 | | 0 | 1 |
Mondének :: | 3 | | 0 | 3 |
Félvérek :: | 1 | | 0 | 1 |
Dámpírok :: | 0 | | 0 | 0 |
Vámpírok :: | 3 | | 1 | 2 |
Vérfarkasok :: | 6 | | 4 | 2 |
Boszimesterek :: | 2 | | 2 | 0 |
Bukott angyalok :: | 0 | | 0 | 0 |
Démonok :: | 0 | | 0 | 0 |
|
Legaktívabbak A hónap méhecskéi | |
|
|
| Re: jughead jones ↠ Hétf. Márc. 06, 2017 6:15 pm |
gratulálunk elfogadva! Köszöntelek itt, a Shadowhunters Frpg oldalán, üdv köztünk! El sem tudod hinni mennyire örülök neked, öröm látni, hogy vannak még viszonylag átlagos sztorik is. Mégis olyan különleges a történeted a maga módján, hiszen dhampir vagy, akkor nem is lehet hétköznapi. Nos a család, igen, az nem egy jó dolog mikor elveszti az ember a szeretteit s a karakteren látszik, hogy próbálja feldolgozni, talán könnyebb is, mintha megismerted volna édesanyádat s később veszíted csak el. Mindenesetre alig várom, hogy többet megtudjak erről a bizonyos valakiről, akinek kérdésedet szegezted, szóval nem rabolom a drága idődet, sipírc foglalózni és mutasd meg nekünk mire vagy képes! Szerk.: Észre vélni vettem néhol elírást, de ezért semmiképpen nem tartanálak itt *---* shadowhunters frpg |
| | |
| jughead jones ↠ Vas. Márc. 05, 2017 1:51 pm |
jughead jones Ülök a tévé előtt, a reggeli zabpelyhemet eszem, már fogalmam sincs, hogy igazából milyen, de azt hiszem valami csokis, karamellás agybaj az egész. Már magam sem értem, hogy mit eszek ezeken, de a csomagolás szerint igazán finomnak tűnnek, aztán élményromboló mikor kinyitjuk, és nem is olyan étvágygerjesztő. Ez olyan, mint a Mcdonalds. Ott is, a reklámokban valami eszméletlenül finomnak tűnnek az ételek, míg mikor megvesszük és kivesszük a dobozából, valami összeaszott zsemle van, meg fura folyékony valamik. Igazából engem még ez sem tántorít el attól, hogy hamburgereket egyek onnan, mert az íze attól még jó. Apám teljesen nyugodtan sétál le az emeletről hozzám a konyhába és kezdi kapcsolgatni a a tévét, mire teli szájjal felkiáltok, de ő nem foglalkozik velem, csak nyomkodja a kütyüt, mígnem megáll az egyik hírcsatornánál. Ez a reggeli rutinja. Hírcsatorna megy a háttérben, míg kávét főz magának, amibe whiskeyt tölt, és várja, hátha bemondanak valamit. Egy ismeretlen fiatal fiút találtak az erdőben elásva, egy hatalmas fekete zsákban. Senki sem tudja, hogy ki lehetett a tettes, vagy, hogy miért tette, és mikor, de a rendőrság, már nagy erőkkel nyomoz az elkövető után. És innentől elmosódnak a riporter szavai, csak a saját szívdobogásom hallom a fülemben, érzem a torkomban, és magam sem tudom, hogy mit is tehetnék most. A kanalam kiesik a kezemből, egyenesen be a tányéromba, aminek következtében kis csokis golyók repkednek, és a tej is szétfröccsen. Csak tátott szájjal nézem tovább a képernyőt, nem tudom eldönteni, hogy ez tényleg igaz-e. Oliver az, nem mondják, de érzem, ő az egyetlen, aki túl régóta eltűnt, akit nem láttunk a suliban, nem vette fel a telefont, és otthon sem tudtak róla semmit. Bejelentették a szülei, keresni is kezdték, de eddig semmi sem volt, most viszont belefutok ebbe a hírbe, és az egész világ száznyolcvan fokos fordulatot vesz. - Fiam, jól vagy? - apám hangjára kapom fel a fejemet, kiragad gondolataimból, de én csak intek neki, hogy ne is foglalkozzon velem. Csak a nevelőapám, alig voltam egy éves mikor ő és a nevelőanyám befogadtak, vagyis anyám meghalt a szülésben, és a nővére az, aki most engem nevelt a férjével, de az élet otromba fintora, hogy ő is meghalt. Apám helyett is apámként szeret, szóval nincs vele bajom, az alkoholizálást is részben megértem, de a reggelim ott hagyom, miszerint készülnöm kell, pedig csak a telefonomért szaladok fel. Az ágyamba vágódom le, és a töltőn lévő készüléket kapom fel, hogy a b betűhöz letekerve egy számot tárcsázzak. - Te is láttad? - egy szimpla kérdés, de ő tudni fogja, mit kellett látnia.
◆ cole sprouse ◆ ◆ 18 ◆ dhampír ◆ ◆ 1999. 02. 21 ◆ ◆ tanuló ◆ |
| | | |
Similar topics | |
|
| Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| |