Férfi a háznál

Szia Derek! Nem tudom észre vettél-e már, én vagyok a lány az alsóbb osztályból, aki valamiért igényt tart a társaságodra. Egyenlőre csak példakép vagy számomra, meg sem merlek szólítani, hiszen biztos, hogy nem akarsz egy szörnnyel társalogni, a legutóbbi suli bulin mégis rám mosolyogtál és azóta teljesen ellenkező irányba nézek. Úgy gondolom kedves jó fej fickó vagy, a szemeid veszélyesen csillognak, az sem kizárt, hogy tudod mi vagyok (hiszen idősebb vagy[ha nem mondén]). Nem ismerem a szándékaidat, de annál jobban hajt a vágy, hogy egyszer az életben beszéljünk. Lesifotóm már van rólad, az éjjeli szekrényemen van, titkon abban reménykedek, hogy majd egy közös képre cserélhetem. Azt tudod, hogy motocross versenyző vagyok, a lapok még most is arról zengenek, a szörnyű balesetemről, ami lassan fél éve történt. Néha én is lehetek peches. Díjaznám ha csipkelődnél velem, vagy kezdeményeznél valami beszélgetésfélét. Te vagy az egyetlen aki nem tekint rám szánakozva. Talán mert nem tudod ki vagyok?! Vagy pont azért, mert tudod? A jövő időben tudunk egyenlőre csak játszani, de remélem ez nem okoz gondot, hogy belépj az életembe és fenekestül felforgasd. Te lehetsz az egyetlen aki eltéríthet a következő versenyzéstől! Féltesz mikor megtudod, de nem úgy, mintha a húgod lennék! Talán érzel valamit irántam? Tudnom kéne valamit? Mondd el!