Lovely heartbreak

Sosem hittem volna, hogy egyszer ezt fogom érezni. Azt gondoltam, hogy ilyen mély kapcsolat csak a parabataiok közt alakulhat ki, és csak legyintettem, mikor a többiek szerelemről habogtak. Kinek kell a törött szív, a csalódás? Nekem nem kell.
Azonban mióta ismerlek, egyre csak arra tudok gondolni, hogy mikor láthatlak már, mikor beszélhetünk, mikor hallhatom a nevetésedet. Új életet kezdtem, és te azt azonnal elfoglaltad, kitöltötted minden egyes percét, szinte már alig érzem a gyászt, ami miatt elmenekültem. Csak a mosolyogós arcodat tudom magam elé képzelni, és érzem, Matthew, a parabataiom is nagyon kedvelne téged.
Viszont azt nem tudhatom, te mit érzel irántam. Mindenkivel ugyanolyan kedves vagy, melengető szavaid, mint egy kora tavaszi napsugár, bármilyen hűvös fájdalmat felolvaszt, s csupán reménykedhetem, engem örömmel olvasztasz ki.

//PB-hez ragaszkodnék, de ha csak az riaszt téged el, alkudhatunk, a karakter történetét nagyon nem szabnám meg, ahogy a sorsunk további kimenetelét se, csak gyere!//