Dylan ---

Nem túl sok embert engedek magamhoz közel, te viszont... Más vagy, mondén létedre rengeteget tudsz az árnyvilágról, (a megalkotóra bízom, hogy honnan szedett Dylan tudomást az árnyvilágról) és hát elég érdekes is volt a találkozónk. Vagy nem? Túl átlagos? Fogalmam sincs, nah de: A Pandemonium clubban találkoztunk, ki akartam ereszteni a fáradt gőzt így hát elmentem a barátnőimmel bulizni egy jót, te pedig nem figyeltél, nekem jöttél és a poharadban található alkoholos ital a pólómon landolt. Egyből elkezdted törölgetni, aztán kínosan elkaptad a kezedet amikor leesett, hogy éppen mit is csinálsz pontosan. Először én csak felvont szemöldökkel figyeltelek téged, majd egyszer csak elnevettem magamat. Annyira egyszerű és emberi volt az egész helyzet, ez volt az ami nekem hiányzott.
A buliban számot cseréltünk és pár nap múlva ismét találkoztunk, aztán újra és újra, annyiszor találkoztunk, míg szép lassan beléd nem szerettem... Elmondtam neked, hogy apám mit művelt velem, mikor 16 éves voltam, hogy megerőszakolt engem. te erre nem mondtál semmit, csak megfogtad gyengéden a kezemet, lassan közelebb hajoltál hozzám, és megcsókoltál.