Magnum x Alec
Shadowhunters
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.



 
Hello my
Little Guest
Becses nevem
Jelszavam
Jegyezz meg: 
Mi is volt a jelszóm?
Discord szerver
Shadowhunters



Utolsó posztok
Tagjaink tollaiból
Michael
Kedd Aug. 29, 2023 9:21 pm

Zoey Briggs
Csüt. Aug. 24, 2023 8:39 am

Hazel Sage Stargrace
Szer. Aug. 23, 2023 5:23 pm

Silvius S. Hildenborough
Szer. Aug. 23, 2023 5:19 pm

August A. Littlebury
Szer. Aug. 23, 2023 5:14 pm

Kimberly Storm
Szer. Aug. 23, 2023 5:09 pm

Kimberly Storm
Szer. Aug. 23, 2023 5:06 pm

Oliver Burton
Szer. Aug. 23, 2023 4:27 pm

User statisztika
Belépett tagjaink
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (138 fő) Kedd Okt. 15, 2024 8:05 pm-kor volt itt.
Lélekszámláló
Elfogadott tagjaink
Csoportok ::
Összesen ::
211110
Angyalok ::
220
Klávé tagok ::
101
Árnyvadászok ::
220
Kör tagok ::
000
Tündérek ::
101
Mondének ::
303
Félvérek ::
101
Dámpírok ::
000
Vámpírok ::
312
Vérfarkasok ::
642
Boszimesterek ::
220
Bukott angyalok ::
000
Démonok ::
000



Legaktívabbak
A hónap méhecskéi

Megosztás
 

Magnum x Alec


Clary Fray
Mondén

Clary Fray
Clary Fray


26
Kor :

₪ new york
Tartózkodási hely :

2016. May. 28.
Csatlakozás ideje :


Magnum x Alec Empty
TémanyitásRe: Magnum x Alec ↠ Hétf. Szept. 05, 2016 7:39 pm

| LEZÁRT JÁTÉK! |



Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég

Anonymous
Anonymous



Magnum x Alec Empty
TémanyitásRe: Magnum x Alec ↠ Szomb. Júl. 30, 2016 11:54 am



Magnum X Love
"A szerelem egy csodálatos dolog"
Élet. Cél. Beteljesedés. Számomra ezek a kilátások vannak. Soha életemben nem is tűnődtem az elmúláson, pedig halhatatlan létemre.. mégis oly' sebezhető vagyok mint egy halandó, tehát annyira még sem vagyok halhatatlan. De ez a tudat.. hogy is mondjam. Nem is merült fel bennem idáig. De itt most más a helyzet, arról van szó, hogy Alec nem lesz velem örökkön örökké, míg a halál el nem választ. Bár jobban bele gondolva.. pont a halál fog minket elválasztani. Ő nem halhatatlan. Ezt persze nem csak neki, hanem nekem is nehéz feldolgoznom. Nyilván nekem már jobban megy, hiszen nem először nézem végig egy szerettem halálát. De mégis, még mindig olyan..rossz. Nem is tudok más szót találni erre. Egyszerűen rossz. Miért van az, hogy a halhatatlanok mind alattomosak, vagy csalfák. Olyanokba szeretek bele, akik kedvesek és megértőek. De ezen emberek... nem halhatatlanok. Ahogy hát.. Alec sem az. Őszintén, már most azon gondolkozom, milyen lesz majd nélküle, vajon mennyi időn belül heverem ki az elmúlását? Egyáltalán átvészelem, vagy véget vetek hosszú és fárasztó életemnek? De ami azt illeti, most inkább a jó dolgokra szeretnék gondolni. Talán még egy selfie sem ártana Alec-el, amivel Jace-ék agyára mehetünk. Meg hát, otthon a falamon is jól mutatna. Magnum. Őszintén mikor először így hívott meglehetősen meglepett. Csak arra tudok gondolni, hogy egy fagylalthoz hasonlítgat. Talán meg mindig olvadozok a jelenlététől mint egy fagyi ha kint felejtik szobahőmérsékleten. Haha, ezek szerint én tényleg egy fagylalt vagyok. Ami azt illeti, lehettem volna Magni – Magnim, Magnus – Magnusom, de én mégis Magnum lettem. Bár nem panaszkodok, tetszik ez a név, a végén az m is csak a tulajdonába helyez, ami egy ideig zavart, mert ez már majdnem olyan, mintha tárgy lennék számára, de mostanában ez sem foglalkoztat úgy. Másfelől pedig amíg beszél hozzám s nem hív ide-oda mint egy ölebet, addig nem gondolom, hogy tárgyként bánna velem. De ha mégis. Szeretem Alec-et, ennyit képes vagyok felvállalni érte. Felcsillannak a szemeim mikor hallom, hogy sajtos omlettet készített. Persze eléggé ínyenc vagyok, és a különleges ételeket tartom kedvenceimnek, de a sajtos omlett. Hát kicsit a sajt miatt különleges. Arról nem is beszélve, hogy szeretem és kész. Örömmel fogadom Alec odafigyelését, bár kicsit lealacsonyít, mintha nem volnék képes egyedül enni. De mégis.. olyan jól tud esni, mikor ilyen módon kényeztet. Boldogan fogadom hát el a falatot, közben mélyen a szemeibe nézve. Még mindig sokszor úgy érzem, nem ismerem eléggé és úgy gondolom, ha a szemeit bámulom, talán kiolvashatok belőlük valamit. Mert hát.. a szem a lélek tükre. Kivéve persze annak akinek lelke sincs. Annak bizony nehezen lenne. No de hogy is csinálom? Egyáltalán mit? Az egész zavaros, hiszen nem csinálok semmit máshogy mint eddig, mégis talán először kapom meg Alec-től, hogy lenyűgöző vagyok. Pedig ebben semmi titok nem rejlik. Mindenki olyannak lát amilyennek szeretne, én pedig olyan vagyok, amilyennek látni szeretnének. Vagy nem így működik a világ manapság? De ennek ellenére jól esnek a szavai, de mégis furcsa érzés tölt el mikor kimondja s akaratlanul is mintha mosolygás közben elpirultam volna. Talán csak egy 10-ed másodpercre, de éreztem, hogy elpirulok. Hozzá kell még szoknom, hogy Alec mindig megtud lepni valamivel. És nem úgy mint másokat a szerelmük. Nem apró kis kedvességekkel, ajándékokkal. Hanem akár a puszta jelenlétével is megtud lepni. - Nos.. semmi különöset nem csinálok, ezt csak te látod bennem, anélkül hogy bármit tennék érte. - Bököm ki végül, hiszen idáig csendben voltam és hallgattam. Illetve a szemeit bámultam és ettem. De ez most mégis kikívánkozott.

• <3  aww  • Love Me Like You Do • 573 szó • ©



Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég

Anonymous
Anonymous



Magnum x Alec Empty
TémanyitásRe: Magnum x Alec ↠ Csüt. Júl. 28, 2016 11:18 pm





To: My Love
A szerelem ledönti a határokat..

Az élet döntések ezreit kínálja fel lehetséges opcióként nekünk, de igazából csak alig néhánnyal élünk, és még az a pár apró választás sem biztosít a tökéletes sorsunk felől. Ahogy telik az idő hibákat hibákra halmozunk, és előbb-utóbb ezen baklövések közepette elveszünk. Nem marad meg bennünk egykori fényünk, és nem ösztönöz már minket semmi sem arra, hogy helyesen döntsünk. Tehát voltaképpen egy bizonyos ponton túl, nos már nincs is igazából jövőnk. Ezzel szemben persze én tervezek, hiszen mi mást is tehetnék a szabadidőmben, ha éppenséggel nem ezt? Természetesen, nos nem mondom azt, hogy nem élvezem Magnus társaságát, mert akkor hazudnék, de keveslem. Túlságosan is rövidnek tartom az emberi életet, mely számomra megadatott, és amikor erre gondolok a röpke kedvem lehanyatlik. Hiába vagyok itt mellette fiatalon, és hiába érzem az ajkait az ajkaimon, ha nem tudok betelni vele, ha.. ha nem tudom elfogadni azt, hogy ennél több nincsen. Csak a most, és csak a ma, hiszen ki tudja, hogy holnap vehettek-e még levegőt, s hogy nem-e ragad el engem hirtelen, nos az egyik féle halál opciójának a ténye. Talán másnap ekkor éppen a démonmérge öl meg, talán két perccel később pedig már holtan esek össze. Utálom az olyan pontokat, amik nem biztosak az életemben, és míg kezdetben féltem Magnus felé nyitni, nos mostan attól félek, hogy elvesztem őt. Talán, ahogy öregszem beleszeret egy fiatalabb személybe, és mi szakítunk. De az sem kizárt eset, hogy idő előtt meghalok, és volt egyszer egy pillanat, amely már meg nem adódhat. S hogy miért ezeken gondolkozom? Félek.. Nagyon is rettegek attól, hogy mi lesz, hogy a jövő mit tartogat, hogy... hogy ez az egész helyzet hová sodor kettőnket, de leginkább őt. Számára van élet, hisz' halhatatlan. Találhat új szerelmeket, vagy összejöhet újra Camille-el. Már megint az a mocskos kis ribanc.. Mindig utat talál a gondolataimba, és természetesen számunkra sem hagy nyugtot. Az a csók.. az a majdnem szakítás. Az kétségesség, amelyet annyiszor elsuttogott azaz álnok kis nő a fülembe. Elmondta, hogy nem örök életű, ami köztünk van, és hogy csak kósza futókaland leszek Magnus-nak, hisz' előtte annyi év van, ami előttem sohasem lehet.. s mily' igaz! Nagyon is igaz!
- Jó reggelt neked is. - Suttogom mosolyogva a szavait követően, miközben a szemeibe nézek egészen mélyen. Finoman húzom végig a jobb kezem ujjait az oldalán, ahogy óvatosan magamhoz ölelem. Féltem. Talán őrültség, de annak ellenére is óvni szeretném őt, hogy a halhatatlanok táborát erősíti. - Én is szeretlek téged, Magnum.. - Mondom mosolyogva, ám végül elnevettem magamat a kis becenév miatt, amit ráaggattam. Szegényem, ha tényleg jégkrém lenne, akkor szerintem már menekülne előlem. - S még, ha tudnád, hogy mennyire.. - Vonom magamhoz egészen közel, ahogy végig simítok az egyik kezemmel a hátán, míg a másikkal átölelem. Arcomat óvatosan a nyakába temetem, miközben csókolgatni kezdem a vékony bőrfelületét. Annyira, de annyira szeretem őt.
- Hm.. - Dünnyögök egy sort, ahogy egészen elhúzódom tőle, majdan pedig a mellettünk lévő kis szekrényre tekintek. - ..már kezdtem elfelejteni. - Vallom be mosolyogva, ahogy megfogom a tányért, és a villát. - Sajtos omlett, kérlek. - Mondom őt figyelve, ahogy végül etetni kezdem, mintha éppen csak egy kisbaba lenne. Vicces ez a gondolatmenet, de szeretek vele kiélvezni minden egyes pillanatot. Imádom a játékainkat, a közös élményeket, és azt, ahogy mosolyog. Olyan imádni való Magnus Bane, és még, akkor is, ha éppen a kis fenyegető macskás szemeivel méreget valakit. - Nem tudom, hogy hogyan is csinálod.. - Kezdek bele félszegen, ahogy végül átadom neki az ételt, hogy folytassa magától. - ..de egyszerűen lenyűgöző vagy! - Mondom ki az ágy szélére ülve, ahogy a kezembe veszem az egyik pohár colát. Na én sem az egészséges étkezésről leszek híres, nos annyi szent!


||music:Touch||Words:606|| I love you <3 || ®





Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég

Anonymous
Anonymous



Magnum x Alec Empty
TémanyitásRe: Magnum x Alec ↠ Szer. Júl. 27, 2016 8:06 am



Magnum X Love
"A szerelem egy csodálatos dolog"
Az emberek változnak, a szituációk is változnak. Sőt, még az érzelmek is változó képesek. –Alec, szeretlek– Kimondom ezt a két szót, és érzem, hogy felgyúl a szerelem lángja bennem. Nem is tudnám mással elképzelni az életemet vele. Hoztam jó és rossz döntéseket, de olykor pont a jó látszott rossznak. Jó döntést hoztam ugyanis, mikor eldöntöttem küzdök Alec-ért és nem adom fel. Idővel minden megváltozott. Végül velem maradt. Emlékszem mikor letérdelt előttem. Úgy éreztem magam mint egy kislány, aki megkapta élete nagy álmát. De én is pont azt kaptam meg. Hiszen az eljegyzést házasság követi. Talán ezt várom a leginkább, hiszen a házasok nem élnek külön. Persze Alec-nek lesznek kötelezettségei utána is, ahogy most is vannak. El is fog tűnni akárcsak most. De a közelsége az évek során úgy megbabonázott, hogy nem tudok élni nélküle. –Szeretlek, Alec– Hangzik el újra és újra az az egyetlen kis mondatom. Sokszor hajtogattam neki, talán többször is mint mások a kedvesüknek. De én így érzem, pontosabban úgy érzem, így tudom igazán átadni mennyire is szeretem. Szívem szerint ha tehetném mindig mellette lennék. Ahogy most. Apropó, cseles ám, mert azt gondolta majd elhozza az íját és a nyilait én pedig természetesen nem veszem majd észre. Csakhogy már látom rajta ha rejteget valamit. Ezen kívül nem tudja elrejteni előlem. Már nem. De nem fogom magam s veszekszek vele egy sort emiatt. Két okból kifolyólag is. Első, hogy azért jöttünk, hogy kikapcsolódjunk míg az esküvőt tervezzük. Hogy ne legyen gond, nyűg a hátunkon. Hiszen nem az a cél. Második ok, hogy valahol megértem a félelmét. Az erőmet is régen használtam már mert nem kellett, ki tudja, lehet szunnyad. Ha pedig így van. Akkor jobb ha itt van Alec és a fegyvere. Én a helyében még egy szeráfpengét is hoztam volna. Kitudja, lehet azt is hozott magával. De most ez sem zavar, olyan békés itt minden. Alec-et látom amint Izzy-vel beszél. Elmondja a nagy hírt. De a legkülönösebb, hogy Izzy a nyakába ugrik örömében. És igen, ez megtörtént. Ezzel álmodni egy csoda. A mély alvásomat idő közben megzavarja halk víz csobogás. Biztos vagyok benne, hogy míg alszom, Alec már nagyban fent van s fürdik. Ami azt illeti nekem is fel kéne már ébrednem. Eleget álmodoztam már. 
Már csak félálomban vagyok és hallom ahogy 'betotyog’ a szobába, majd leül mellém. Ez utóbbit inkább érzem. A talpai még nedvesek, csoda, hogy nem csúszott el. Képzelem mennyire lehet felöltözve. Végül a végső löketet a csókja adja ami először csak az ajkaimat kelti fel. Egyből vissza csókolok. Majd a kezemmel karolom át egy olyan pózban, mint a kisgyerekek szokták az édesanyjukat ha arra vágynak, hogy anyuci maradjon. Végül kinyitva a szemeimet tapasztalom, hogy tényleg nincs felöltözve. Csoda, hogy törölköző van rajta. Egy halovány mosoly jelenik meg az arcomon úgy szólalok meg. - Jó reggelt - Kicsit félkómásan, kicsit szeretethiányosán, de felülök az ágyon s oda bújok Alec-hez. Akárcsak a macskáim hozzám annak idején. Éppen csak az hiányzik, hogy dús bundám legyen, doromboljak és dörgölőzzek simit óhajtva. - Szeretlek Alec - Mondom most már ébren, a fülébe suttogva. Jó így mellette. Tényleg olyan szinten az életem részévé vált Alec, hogy létezni majdnem hogy képtelen vagyok nélküle. Így hát, egyértelmű, hogy Hawaii jó választás volt. Jó messze New York-tól, jó messze minden árnyvadászos és boszorkánymesteres mizériától. Csak mi. Itt. Ketten. - Mi a reggeli? - Teszem fel a kérdést mikor a levegőbe szimatolok mint egy kiskutya. Érzem, hogy valami finomat csinált, de Tőle kell hallanom, hogy mit. Az esküvő témát pedig későbbre hagyom.

• <3  aww  • A Thousand Years • 578 szó • ©



Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég

Anonymous
Anonymous



Magnum x Alec Empty
TémanyitásMagnum x Alec ↠ Kedd Júl. 26, 2016 11:16 pm





To: My Love
A szerelem ledönti a határokat..

Az évek múlása megváltoztatja az embert, és elhoz olyan dolgokat is, amikről nem is gondolnánk, hogy megtörténhetnek. Jelenleg például Hawaii-on tartózkodom Magnus Bane-nel, úgymond a jegyesemmel, ugyanis megkértem a kezét. Egy ideig tervezgettem, aztán pedig egyszer csak megléptem, míg mostan az esküvőnkre készülünk ketten. Ahogy ezt néha kimondom, avagy elgondolom, nos igazából el sem hiszem, mert.. mert azt hiszem, hogy álmodok, avagy pedig képzelődöm. Ha valaki évekkel ezelőtt azt mondja nekem, hogy közte, és köztem lehet valami, nos kinevettem. Bár az első pillanatól megfogott a jelenléte, de mégis akadtak folyton folyvást akadályok, és kételyek közöttünk. Többek közt Magnus volt nője, akitől néha képes lettem volna a falra mászni - szó szerint. De most azt hiszem nyugalom van, és békesség. Minden probléma tőlünk távol, és bár azt hinném, hogy az éjszaka teremtményei majdan itt nem zavarnak meg minket, de mégis hoztam a drága íjkészletem. Magnus tudtán kívül természetesen, ugyanis ő kikapcsolódásra vágyott, míg én magam szeretem az életem. Árnyvadász vagyok, és imádok harcolni. Ezenfelül pedig számoltam a veszélyekkel. Nem, mintha nem tudna varázsolni a jegyesem, de mégiscsak nem árt a felkészültség sem, nem de bár? Ha pedig 'Magnum' - elneveztem így - látná, hogy én magam harci eszközökkel is készültem kirepítene az ablakon. Vicces gondolat, de mégis igaz. Néha New Yorkban sajnáltam ott hagyni, és napokig eltűnni tőle, viszont az, ami vagyok, és az, aki vagyok, nos megköveteli ezt. Számtalanszor bocsánatot kértem, de sohasem tudtam kitörölni teljesen Magnusból azt, hogy egy ideig nem voltam mellette. Nyilván voltak összezördüléseink, és vannak is, de hát ilyen egy kapcsolat.. és üdv. a valóságban!
Kora reggel van, Magnus még aludt, amikor is bejöttem a fürdőbe lezuhanyozni. Most pedig fogalmam sincsen arról, hogy felébredt-e már, de mindenesetre jó pár percen keresztül, nos kiélvezem a meleg víz csodákra tevő hatását. Miután sikeresen végeztem, nos elzárom a vizet, és kimászom a zuhanyrózsa alól. Mondhatni már sajnálom, hogy ott hagytam, de nem tehettek semmit ez ellen. Egyszer minden véget ér, ahogy az is, miszerint elkezdek enni valamit, és ahogy az élet is elfog majdan múlni. Mint tudjuk, semmi sem tart örökké, kivétel Magnust, aki eleve halhatatlan, és bár próbálom kiélvezni a kettőnk közt zajló eseménydús dolgokat, de képtelen vagyok megbirkózni azzal a gondolattal, hogy, míg ő egy szemernyit sem változik, én addig mellette megöregszem lassacskán. S már megint túl aggódok mindent, nem igaz? Megrázom a fejemet, ahogy megtörölközve, végül a derekam köré csavarom az anyagot. Nem készültem be ruhával, pedig általában szoktam magammal behozni. Na mindegy.
Halkan lépek ki a szobába, ügyelve arra, hogy ne ébresszem őt fel, ugyanis nem lenne szerencsés megzavarnom az álmát. Kiérve pedig, finoman bezárom magam mögött a fürdőszoba ajtaját, és néhány lépést teszek az ágy irányába. Szerencsémre szólva, nos még mindig az igazak álmát aludja. Óvatos mozdulattal leülök mellé, és a tekintettemmel pedig azt figyelem, ahogyan alszik. Elmosolyodom akaratlanul is, ahogy finoman végig simítok a haján, s majdan az arcán. Egy váratlan gondolattól fogva pedig egy 'jó reggelt' csókkal ébresztem, mármint, ha hajlandó is felkelni, mivel az sem kizárt tény, hogy annyira álmos, hogy inkább aludna még egy kicsit. Bár készítettem neki reggelit is, ami azt illeti. Majd mindjárt kiderül, hogy hogyan is reagál. Főleg, hogy nincs is ruha rajtam, és még egy csókkal is zaklatom a szerencsétlent, nos így reggel hétkor.


||music:Touch||Words:535|| I love you <3 || ®





Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




Magnum x Alec Empty
TémanyitásRe: Magnum x Alec ↠




Vissza az elejére Go down
 
Magnum x Alec
   
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Alec Lightwood
» clary & alec & izzy || demon @ the institute
» Alec Lightwood
» Pro Bono || Magnus & Alec
» Tető - Alec&Magnus

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: