Titkos átjáró a föld alatt
Shadowhunters
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.



 
Hello my
Little Guest
Becses nevem
Jelszavam
Jegyezz meg: 
Mi is volt a jelszóm?
Discord szerver
Shadowhunters



Utolsó posztok
Tagjaink tollaiból
Michael
Kedd Aug. 29, 2023 9:21 pm

Zoey Briggs
Csüt. Aug. 24, 2023 8:39 am

Hazel Sage Stargrace
Szer. Aug. 23, 2023 5:23 pm

Silvius S. Hildenborough
Szer. Aug. 23, 2023 5:19 pm

August A. Littlebury
Szer. Aug. 23, 2023 5:14 pm

Kimberly Storm
Szer. Aug. 23, 2023 5:09 pm

Kimberly Storm
Szer. Aug. 23, 2023 5:06 pm

Oliver Burton
Szer. Aug. 23, 2023 4:27 pm

User statisztika
Belépett tagjaink
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (45 fő) Szomb. Márc. 04, 2017 12:36 pm-kor volt itt.
Lélekszámláló
Elfogadott tagjaink
Csoportok ::
Összesen ::
211110
Angyalok ::
220
Klávé tagok ::
101
Árnyvadászok ::
220
Kör tagok ::
000
Tündérek ::
101
Mondének ::
303
Félvérek ::
101
Dámpírok ::
000
Vámpírok ::
312
Vérfarkasok ::
642
Boszimesterek ::
220
Bukott angyalok ::
000
Démonok ::
000



Legaktívabbak
A hónap méhecskéi

Megosztás
 

Titkos átjáró a föld alatt


Admin
Vezetõség

Admin
Admin


mindenhol
Tartózkodási hely :

2016. May. 28.
Csatlakozás ideje :


Titkos átjáró a föld alatt Empty
TémanyitásRe: Titkos átjáró a föld alatt ↠ Vas. Május 07, 2017 8:39 am

Lezárt játék



Vissza az elejére Go down
https://shadowhunters.hungarianforum.net
Vendég
Vendég

Anonymous
Anonymous



Titkos átjáró a föld alatt Empty
TémanyitásRe: Titkos átjáró a föld alatt ↠ Szomb. Jan. 14, 2017 11:42 pm

Isabelle & Raphael

"Mint alvilági az alvilágival." Micsoda megmosolyogtató gondolat. Talán még sem olyan reménytelen ez az árnyvadász, mint a többi. Képes felismerni, hogy ők is ugyanolyan "szörnyek" mint mi. Legalább jól megy a beszélőkéje, amikor nem éppen a nőiességével élne vissza. Értem én, hogy a mai világban már az összes férfit leveheti a lábukról ezzel a külsővel, de vannak egyesek -például jómagam- akinek már sokkal több számít a külsőnél.
Azért ez a mondata kicsikart belőlem egy kisebb tiszteletet, mert a legtöbb önfejű, egoista és nárcisztikus árnyvadász közül nem sokan mondták volna ki ezt a kijelentést.
Az is igaz, hogy nem akarom megszegni a törvényt. Pontosan ezért van az, hogy nem akarom átengedni azon az ajtón, ami a többi vámpírtól választja el. Semmire sem megyek azzal, ha cafatokra tépik. Meg gondolom a saját fajtámból is meghalnának, mert biztos vagyok benne, hogy nem hagyná magát. Ez a Lightwood túl tüzes ahhoz. Ahogy Simon mondaná "ez vicces, hiszen Lightwood a neve. Light akár a fény és a tűz." Istenem, miért én tanulom el tőle az ilyen hülyeségeket és miért nem ő tanulja el tőlem a fontos dolgokat?!
Felhúzom a szemöldökömet az alku szó hallatán. Amit rövid életem és hosszú halálomban nagyon jól megtudtam tanulni az az alkudozás. Remek üzletember lehetne belőlem, ha képes lennék a nappal is mozogni.
Nem hazudok, a nők iránti vágyam az évek során nem csökkent, viszont most már nem vagyok olyan, mint egy kanos kutya, aki minden mozgóra rávetné magát. Követem tekintetét, míg ő a gallérommal babrál. Nem igazán zavartatja magát, azonban nekem sincs annyira ellenemre, hiszen már többször is láttam így viselkedni. Nem lep meg.
Pontosan tudom melyik helyről beszél, bár nem vagyok benne biztos, hogy honnan tud egyáltalán arról az ügyemről. Már rég nem jártam ott, biztosan élvezetes hely lehet, bár nem mintha én annyira táplálkoznék emberi ételből. Azonban sohasem azért jártam oda. Maga a hely hangulata nyerte el még nagyon régen a tetszésemet.
Kivárom míg végez az öltözetem babrálásával, majd végignézem a zsebkendő hajtogató technikáját. Miután azzal is végez újra a szemében nézek, majd kicsit összeszűkítem a szemeimet, ami nyilvánvalóan a töprengésemet mutatja meg.
Végül is remek lenne újra azon a helyen eltölteni egy remek éjszakát. Miért is ne?
- Bekísérlek és miután meggyőződtél arról, hogy nincsen semmilyen démon sem a Hotelban visszafordulsz. Nem lenne ínyemre, ha az egyik testvéremet leszúrnád, mert éppen neked esett.- mondom karba tett kézzel és nem áll szándékomban ezen tovább alkudozni.- És akkor már téged viszlek el vacsorázni, ha már ennyire jó a beszélőkéd biztosan el tudsz majd szórakoztatni.
A mondókám végére elmosolyodom. Olyan igazi mosoly tűnik fel az arcomon, amilyet már régóta nem mutattam senkinek. Semmi gúny, semmi irónia. Egy szimpla mosoly. Ezt is kihúzhatom a bakancslistámról. Egy évszázadban egyszer igazén mosolyogni. Pipa.




Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég

Anonymous
Anonymous



Titkos átjáró a föld alatt Empty
TémanyitásRe: Titkos átjáró a föld alatt ↠ Szer. Jan. 11, 2017 11:58 pm





Isabelle & Raphael

Megállok előtte, miközben lassan visszacsúsztatom a szeráfpengém a tokjába. Erővel nem jutok túl rajta, ezt nagyon jól tudom, de mégis kell lennie valamilyen útnak vagy bárminek, hogy körülnézzek odabent. Elűzöm azt az énem, amit általában mindenki ismer, mivel úgy érzem, ezzel sem érek el sok mindent. Annyi nőt fektethetett meg a 100 akárhány éve alatt, hogy a nőies bájaim nem jelentenek neki újat és a többi élcelődő viselkedés sem visz tovább a célom felé. Előhozom magamból a mélyre ásott anyám által „belém nevelt” Isabelle Sophia Lightwoodot és már vér komolyan pillantok a szemébe. De azért megjegyzése még mosolyt csaj az arcomra.

Na jó Raphael beszéljünk úgy mint alvilági az alvilágival.

Ezt nem sok árnyvadász ejtette volna ki a száján. Nekem anyámmal ellentétben sosem voltak problémáim a törvénytisztelő alvilágiakkal. Persze a rosszakat meg kell büntetni az ártatlanokat meg kell védeni, de végül is mindig lesznek fajgyűlölők akár csak a mondének világában. Technikailag mi sem különbözünk, tőlük akármennyire is tagadjuk, hiszen nekünk bár angyal vér csorog az ereinkben még is épp olyan kívülállók vagyunk akár csak ők.

Tudom, hogy nem akarod megszegni a köztünk álló törékeny szövetséget, de az, aki nagy valószínűséggel odabent van egy olyan démon, aki nem csak mondéneket ölt, de többeket a te fajod közül is.

Ha érvelni kell, hát jöjjenek az érvek. Mély sóhaj hagyja el az ajkaimat és felengedek merev testtartásomból.

Mi lenne, ha kötnénk egy alkut, hm? Én bemehetek megkeresni azt a rohadékot odabent és te is kérhetsz valamit cserébe. Persze nem olyat, amiért mondjuk a Klávé első soron kivégez. Na, mit szólsz?

Éééss eddig tartott a komoly énem. Azért azt nem mondtam, hogy 5 percnél tovább bírom tartani, de az is valami nem igaz? Közelebb lépek és kezemmel végigsimítok a mellkasán, hogy lassan haladva elérjem a gallérját.

Lássuk csak, lássuk csak, mit ajánlhatnék fel? Ha jól tudom, van egy remek étterem, ami régebben a kedvenced volt, de egy sajnálatos perpatvar után az Akadémia kitiltott. C-c-c milyen kár, milyen kár. Talán, ha beengedsz, tehetek valamit annak érdekében, hogy mostantól újból ott „vacsorázz” valami csínos kis vámpír lánnyal.
Finom mozdulatokkal simítom ki a gallérját majd az ingjét is már már feszegetve a határokat és miközben a választ várom csínos kis szövetzsebkendőből olyan formát hajtok, amit etikett órán lát az ember, majd mint aki jól végezte dolgát visszateszem az újdonsült formát a mellzsebébe, aztán persze végignézek rajta mint aki új embert varázsolt belőle.

Sokkal jobb! Szóval?



“Loving him is a sin; of that I’m fully aware.
But a sinner I am.”








Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég

Anonymous
Anonymous



Titkos átjáró a föld alatt Empty
TémanyitásRe: Titkos átjáró a föld alatt ↠ Kedd Jan. 10, 2017 6:44 pm

Isabelle & Raphael

A koromat nem szeretem hallani és főként nem tévesen. Nem értem el azt a bűvös százast még, de a kor nekem már elvont fogalom. Vámpírként nem ugyanolyan az "öregedés". Nincsenek körülöttem unokák és főként nincsenek ráncaim. Az idős kori bölcsesség és gondolkodás mód sem ért utol, úgyhogy a koromról ennyit. Bár igaz, ami igaz már nem vagyok ugyanaz, mint fiatalon. "Jól tartom magam." Micsoda mosolyogtató vicc, szinte nevetek, talán nem látszik? Biztosan nem, nem jellemző rám, hogy élvezem a poénokat. Ahhoz túl szarkasztikus vagyok és -többiek szerint- nem a jó fajtából.
Figyelem ahogyan az előttem álló nő a mögöttem lévő ajtóra pillant, de abban biztos lehet, hogy nem fogom átengedni. Na nem mintha a testi épségéért aggódnék, de amikor önkontrollra tanítok néhány vámpírt, nem a legjobb egy vérzsákot engedni közéjük. Na meg persze a törvényt sem szeretnénk, hogyha megszegnénk.
Az útbaigazításom látszólag nem tetszik neki. Mit is vártam? Az összes árnyvadász ilyen önfejű.
- Várj, megnézem, hogy hol érdekel a véleményed...hm...-játszom az agyamat, majd gondolkodós képet vágok.- Óh, igen, megvan! Sehol.
Egy gúnyos mosolyt teremtek az arcomon. A gúnyolódás remekül megy nekem, ha díjat lehetne érte kapni biztosan első helyezett lennék. Az ilyen gondolatokat is annak az újszülöttnek köszönhetem. Mindig ő szokott zagyvaságokat beszélni és elhadarni hasonló dolgokról.
- Most lebuktam, honnan tudtad? - mondom gúnyosan, majd forgatom a szemeimet.
Még hogy én? Alakváltó? Hihető történet. Azt hittem, hogy ennek az egynek legalább több esze van, mint a Szőkének vagy a Vörösnek. De lehet, hogy a végén kiderül mégsem. Bár észrevehető a komolyság hiánya az előbbi állításából, de Lightwoodnál nem lehet tudni, hogy ugyanaz amire gondol és amit mond.
Egyáltalán nem tetszik, ahogyan körbemegy körülöttem, de persze egy porcikámat sem mozdítom, csak állok tovább karba tett kézzel. Amikor megérzem a szeráfpengét az állam alatt először csak felvonom az egyik szemöldökömet, amolyan "ezt te sem gondolod komolyan" arckifejezéssel együtt:
- Micsoda ennivaló, amikor a gyerek a késsel játszik. - mosolyodom el, majd akarva-akaratlanul elővillantom a szemfogaimat.
Úgy érzem magam, mint egy oroszlán, aki csak játszik az ételével, mielőtt elfogyasztaná. Na persze én ezt szinte mindig így érzem, ha egy lihegővel beszélgetek. A lihegő itt annyit tesz, hogy élő. Micsoda frappáns kifejezés, ezt többször is használni fogom rájuk.




Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég

Anonymous
Anonymous



Titkos átjáró a föld alatt Empty
TémanyitásRe: Titkos átjáró a föld alatt ↠ Szer. Dec. 28, 2016 5:41 pm





Isabelle & Raphael

Kitör belőlem egy kellemes nyári kacaj miközben hajamat hátralibbentem. Utálom, ha megmondják mit csináljak. Oly annyira, hogy már gyerekkoromban is ellene voltam minden nemű szabálynak. Ezért is jövünk ki olyan jól Jace-el. Mind a ketten lázadók vagyunk a magunk módján. Megmosolyogtat az is, hogy 20 évesen még talán elcsábítanám.

Mért nem 20 éves vagy? Oh bocsánat van előtte egy 1-es is. De nézd a jó oldalát, legalább jól tartod magad.

Mosolyodom el kacéran miközben a szemem a tekintete és a mögötte lévő ajtó között cikázik. Mivel tudomásom szerint egyetlen út van és a démon is valahol arra felé mehetett eszem ágában sincs elmenni és megfutamodni. Sosem szúrok el küldetéseket még akkor sem, ha egyedül vagyok.

Biztos vagyok benne, hogy erre jött így eszem ágában sincs megfordulni és üres kézzel hazamenni.

Erőltetek magamra egy nyájas mosolyt, majd végigfuttatom tekintetem egész lényén. Azt latolgatom, mennyi esélyem lenne arra, hogy lefegyverezzem. Meglehet, egy törékeny nőnek tűnök, de lássuk be az éveken át tartó gyakorlás meghozta gyümölcsét így igen, merem állítani, hogy képes lennék elverni a drága Raphael Santiagot.

Hmm, na és mi van, ha épp te vagy az a bizonyos démon? Talán meglehet egy alakváltóról van szó én pedig itt bájcsevegek azzal akinek a fejéért jöttem.

Járom körbe szépen lassan, mint egy vadállat, aki a zsákmányát kerülgeti, mielőtt lecsapna. Persze ez így megfelelő iróniát csempész a napomba mivel a vadállat nem én vagyok sokkal inkább az, aki előttem pöffeszkedik. Felemelem a szeráfpengét és lapjával érintem hozzá Raphi állához. Kezdem úgy érezni, hogy túl megyek a határaimon, de meghazudtolnám önmagam, ha nem épp ezt csinálnám.

Úgyhogy neked nem kellene bajba keveredned és szépen tovább engedned.


“Loving him is a sin; of that I’m fully aware.
But a sinner I am.”








Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég

Anonymous
Anonymous



Titkos átjáró a föld alatt Empty
TémanyitásRe: Titkos átjáró a föld alatt ↠ Kedd Dec. 27, 2016 10:04 pm

Isabelle & Raphael

Az árnyvadászokról sohasem voltam jó véleménnyel. Mindig azt hiszik, hogy körülöttük forog az egész világ és csak azért, mert alvilágiak vagyunk akkor mindannyian rossznak számítunk, akiket meg kell ölni. Csak azért, mert vért szívunk és talán így okozzuk egy-két mondén halálát még nem leszünk tőle a "rossz fiúk". Ha élni akarunk, akkor muszáj táplálkoznunk. Ők talán nem ölnek meg más élőlényeket, hogy életben maradhassanak? Vagy csak azért, mert haszonállatok az élelmük az nem számít gyilkosságnak? De persze az ilyen nézeteket sosem hallgatják meg az Intézetbeliek. Túl makacsok és egoisták ők ahhoz. Legfőképpen a Szőke herceg szokott az agyamra menni, Miss Vöröske mellett.
Szórakozva nézem végig, ahogyan lehámozza a lábairól azokat a cipőket, majd a lány tekintetét követem. Isten nevét meghallva csak idegesen forgatom egyet a szememet, mert ahhoz jól tudom, hogy nagyon értek és ugyanúgy állok előtte, ahogyan eddig.
Végignézem, ahogyan magabiztosan elém libben most már lábbeli nélkül, majd csak felvonom a szemöldökeimet a furcsa csábítási kísérletét:
- Ha húsz éves lennék akkor még talán sikerült is volna elbájolnod.-jegyzem meg.- Mit keresel itt?
Kimérten teszem fel a kérdésemet. Egyáltalán nem örülök annak, hogy egy árnyvadász kóvályog a Hotelban, főként nem a járatokban. Még akkor sem, ha a kevésbé idegesítő példány is teszi ezt.
Végig hallgatom, ahogyan valami démonról beszél és hogy ő egyáltalán nem akart ide kerülni.
- Én egyetlen démonnal sem találkoztam, szóval biztosíthatlak arról, hogy valahol nagyon rossz helyen fordultál le. - mondom.
Egy pillanatra letéved a szemem a nyakára, de gyorsan újra a szemeibe nézek. Már nem ettem jó néhány napja. A sok munka és mások életben tartása teljesen lefoglalt, így a saját szükségleteim betöltése teljesen kiment a fejemből. Elég idős vagyok már ahhoz, hogy fékezni tudjam az étvágyamat és a szemfogaimat az élőktől, de ahogyan itt áll előttem az árnyvadász nyitott nyakkal hirtelen feltámad bennem a szomjúság érzete.
- Ha nem akarsz bajt akkor javaslom, hogy fordulj meg és libegj el. Errefelé már csak a hotel belseje van és nem fogom megakadályozni, ha netán az egyik édesszájú vámpír neked esik.
Valamiféle béke van a fajaink között jelenleg, de kétlem, hogy jól sülne el több tucat éhes száj és ennek a lánynak a találkozása. Ha kell még én magam is elkísérem a helyes út felé, nehogy a Dumort egy másik bejáratánál kössön ki.




Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég

Anonymous
Anonymous



Titkos átjáró a föld alatt Empty
TémanyitásRe: Titkos átjáró a föld alatt ↠ Kedd Dec. 27, 2016 8:51 pm





Isabelle & Raphael

A kijárat már nem is lenne olyan messze, vagy lehet csak én gondolom azt miközben magassarkúm úgy csattog azokon az omladozó köveken mintha földrengés lenne. Én még én akartam halk lenni. Nincs más teendőm megállok egy pillanatra sem téve el kezemből a szeráfpengémet és lekapom magamról a két pár gucci cipellőt. Imádom őket legszívesebben örökbefogadnám és anyakönyveztetném őket úgy nevezve el, hogy Izzy és Mizzy. Na de miközben bicegve lekapom a cipőmet majd a másiktól is épp úgy megszabadulnék, mikor megszólal egy hang valahol előttem. Csak pislognék, de haloványan villan fel a lánc a nyakamban. Nem hinném, hogy a démonom az mivel nincs egzotikus akcentusa és a nyakláncom sem haloványan világítaná be a teret. Így van nem más, mint Raphael Santiago áll előttem talpig öltönyben, ahogy szokott. Emlegetett vámpír megjelenik? Valami hasonló történhet itt is.

Dios mio! Épp hozzád jöttem szépfiú. Gondoltam bedobhatnánk egy bloody maryt, csak én paradicsomlével, na?

Haladok felé magabiztosan, de ezzel szemben csak reménykedem, hogy nem kell a mellkasába vájnom szeráfpengémet. Megállok előtte kezemben a két cipő másik kezem a csípőmön. Talán nem épp a mai démonvadászathoz kellett volna öltöznöm ilyen kirívó ruhába, de az időben már nem tudok visszamenni nem igaz?

Légy olyan helyes és jó fiú és hagyj elsétálni. Nagyon nagyon hálás lennék érte.

Hosszú vörösre festett körmeimmel már flört módba váltva át simítom végig a karját amit mellkasa előtt fon össze. Lassan ejtem ki a szavakat ezzel is fokozva az esetleges szimpátiát miközben felpillantok a szemébe. Kétkedem abban, hogy bármiféle férfias reakciót kiváltok benne elvégre az egyetlen amit esetleg megkíván az a vérem. Felsóhajtok és leteszem a kezem.

Na jó nézd Raphael én …. majdnem bírlak. Egy démont üldöztem egész idáig még a csatornába is lemásztam érte erre ő eltűnik a Dumort alatt. Ez nem az én hibám nekem eszem ágában sem volt ide jönnöm.

Kezdem helyette a magyarázkodást és az édes ártatlan szemeimmel tekintek az övéibe.

“Loving him is a sin; of that I’m fully aware.
But a sinner I am.”








Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég

Anonymous
Anonymous



Titkos átjáró a föld alatt Empty
TémanyitásRe: Titkos átjáró a föld alatt ↠ Kedd Dec. 27, 2016 8:28 pm

Isabelle & Raphael

A szokásos tevékenységeket űztem aznap a Dumortban. Hallgattam a többi vámpír történeteit arról, hogy éppen mik a problémáik és hogy nekem ezzel kéne kezdenem valamit. Szerencsére az újszülöttel nem volt szerencsém találkozni, így összességében talán ezt nevezhetem a legjobb napomnak azóta, mióta átváltoztattam azt a mondént.
Aztán ott vannak az éhes szájak amiket etetni kell, ugyanis egyesekben nem lehet annyira megbízni, hogy csak úgy elengedjem őket vadászni. Akárhogy is tevékeny napom volt, de már a panaszkodásokból annyira elegem lett, hogy muszáj volt valahova elmennem. Nem túl messzire akartam menni, mert a végén még képesek és felgyújtják a helyet, ha nem felügyelnek rájuk valaki. Persze az idősebb vámpírok képesek valamennyire rendet tartani, míg én mással foglalatoskodom, de az évek során rájöttem, hogy csak magamban bízhatok.
Így úgy döntöttem, hogy a Hotelhez tartozó titkos járatokban teszek néhány kör lassú sétát.
A legtöbben nem tudnak erről a járatról, kivéve persze engem és még néhány olyan fajtársamat, akiben annyira megbízhatok. Tehát a személyek számát egy kezemen meg tudnám számolni.
Már éppen megfordulnék, hogy visszatérhessek a lakosztályomba és tovább hallgathassam a panaszkodásokat, mikor léptek zaja csapja meg a fülemet, egy dobogó szívvel kísérve. Hacsak nem valami csoda folytán az egyik fajtársam halott szíve kezdett el újra dobogni, akkor megbizonyosodva kijelenthetem, hogy egy élő van még rajtam kívül a járatban. Méghozzá a közeledő hangokból ítélve pont felém tart.
Karba tett kézzel megállok és bevárom a betolakodót. Pedig annyira nem terveztem, hogy összevérezzem az új öltönyömet...
Amikor már kicsit közelebb ér a járatban, fejlett látásomnak köszönhetően rögtön felismerem a lány arcát. Ő még nem láthat, legalábbis az arcomat nem ilyen messziről, de segítségére sietve megszólalok:
- Isabelle Lightwood. Mondanám azt, hogy szívesen látlak.. de akkor hazudnék. - mosolyodom el.
Az árnyvadászra nem igen számítottam. Főként nem itt, egy olyan járatban amiről csak a legjobb embereim tudnak.




Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég

Anonymous
Anonymous



Titkos átjáró a föld alatt Empty
TémanyitásTitkos átjáró a föld alatt ↠ Hétf. Dec. 19, 2016 1:14 am





Isabelle & Raphael

Az akadémia szerint a hónap legkeresettebb alvilági bűnözője nevén nevezve egy démon épp a körzetben falta áldozatait mikor jelentést kaptak. Persze épp én voltam „szabad” így én kaptam meg feladatként azt, hogy elkapjam, és lehetőleg sértetlenül leszállítsam, mivel olyan információ birtokában van, ami kell nekünk. Szívből utáltam ezeket a küldetéseket mivel még jól sem szórakozhatok, ha már a magas sarkúmban végigloholom a várost macska egér játékot játszva a démonnal.  Természetesen hol máshol kellett eltűnnie?! Persze, hogy egy csatornában. Csak pár másodpercig habozok, mielőtt elővéve a boszorkányfényem utána mászok. Bűzölgő járatból járatba haladok, de egyetlen nesz sem üti meg fülem, pedig úgy hegyezem őket akár egy macska. Percekig haladok, és már-már azt hiszem eltévedtem mikor lépteket hallok és meglátok egy lépcsőt felfelé. Messziről figyelve a két alakot a sötétbe elég nehéz kivenni, de olyan érzésem van nem az én démonom az, így miután eltűntek a sötétségbe felsétálok a lépcsőn és mire rájövök hová is lyukadtam ki már késő. A Hotel Dumort leváló tapétái már a titkos járat falain felhívják figyelmemet. Ez az a rész, ami cseppet sem tükrözi a vámpírok előkelő ízlését. Ám minek is feldíszíteni egy olyan helyet ahol még a madár sem jár. Legalább is nagyon remélem. Valószínűleg már rég meghallották, hogy itt vagyok, mégis valahogy abban reménykedem, hagynak elmenni és nem kötnek belém. Kötekedésről szinte azon nyomban Raphael jut eszembe. Legutóbb akkor találkoztunk mikor Simon is hasonlóvá alakult. Egy másodpercre tekintetem elé villan arca és azon morfondírozom talán még el is tudna csábítani, ha nem lenne olyan amilyen… de te jó ég miről is beszélek, hogy tetszhetne meg nekem éppen Raphael Santiago. Mosolyodom el és haladok tovább a szűk folyosón.  

“Loving him is a sin; of that I’m fully aware.
But a sinner I am.”








Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




Titkos átjáró a föld alatt Empty
TémanyitásRe: Titkos átjáró a föld alatt ↠




Vissza az elejére Go down
 
Titkos átjáró a föld alatt
   
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Titkos kert
» Britannie Jones- feltöltés alatt

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-
Ugrás: