Majdnem felnevetek a kijelentésén, de nem teszem, több okból kifolyólag sem. -Középkor? Inkább úgy nevezném, hogy bevált szokás és eljárás. - fonom karba a kezem, és nézek rá komolyan. Ha mindenkinek bizalmat szavaznánk akkor hol tartanánk ma? Hát sehol, ez a nagy helyzet, sehol sem tartanánk. Mindenki gyanús, amíg be nem bizonyítja az ellenkezőjét, és pont, semmiképpen sem fogok ezen változtatni még egy bájos mosolyért sem. Végül úgy határozom belefogok a kérdésekbe, hogy haladjunk. Bármennyire is úgy tűnik kellemesen érzem magam a vizsgabiztos szerepében nincs így, ezernyi feladatom van még, ennél fontosabb is. Valentine itt van a közelben de még nem a markomban és ez a lényeg. Minél előbb el kell kapni mert veszélyezteti a rendet, az egész árnyvilág sorsát. Ahelyett hogy rá vadásznánk folyton az alvilágiak lázadásaival vagyunk elfoglalva, ennek az ügynek a végére pontot kell tenni minél hamarabb. -Én tudok amit tudok, nem erre vagyok kíváncsi csupán a válaszaidra. - felelem kissé talán túlságosan is nyersen. De lássuk be, egy alvilágival másképp szót érteni lehetetlen. Luke a jelenlegi falkavezér, de több azóta a probléma, hogy ez a változás beállt. Garroway szégyen az árnyvadászok számára ezt pedig jól tudja, ott tesz be nekünk keresztbe szalmaszálat ahol csak képes. Örülnék ha távol tartaná a farkasait a problémától különben megteszem én. -Mi a munkája? - kérdezem következőleg. - Kivel áll közelebbi kapcsolatban a falkán kívül? - kérdezek még egy újabbat és várakozóan pillantok a farkasnőre. A székemben hátradőlve nézek szembe vele, látom a dacot a szemében, úgy érzi betörhetetlen, csak hát én pedig tudom, hogy bárki megtörhető, ha akarom elérem. Képes vagyok rá, jobb velem nem szórakozni. -Félelem? Nem ismerem, a félelem rossz útra terel. És levenném magáról, ha együttműködik, erre hajlandó vagy tovább játsza a játékát? - vonom fel a szemöldököm és kész vagyok csatát vívni is ha kell, mert tudom, hogy biztos én nyerek, ez kétséges sem lehet.
Csak tudnám, hogy mégis miért az árnyvilágiakat csesztetik, amikor van sokkal fontosabb bajuk is. Aminek inkább össze kéne kovácsolnia minket, hogy együtt keressük Valentine-t. Erre ezek itt ehelyett másokat szívatnak, köztük most engem. Nagyon ráérhetnek, ha egy magamfajtát itt kérdezgetnek. Nem vagyok olyan szinte, hogy akármi hasznosat tudjak mondani. S mégis engem faggat. Valami oka biztos lehet.. - Inkább modernnek mondanám, de látom itt középkor van még. - szórok oda neki egyet. Mert akárhogy nézem, ez nem feltétlen helyes dolog, de nem mintha sokat tudnék tenni ellene. Kezem bilincsben és kérdésekre válaszolok. Csak lenne ez ennyire ismerős helyzet. Mivel hiába tagadnám, nem az első eset, hogy bilincs van a csuklómon, habár akkor egy rendőr faggatott és nem egy árnyvadász. Az némileg más dolog volt. Kicsit más. Ott tudtam, hogy még élni fogok másnap, most nem vagyok biztos benne. - Luke Garroway, de ezt maga is biztosan tudja. - felelek neki, miközben látom, hogy rólam néz képeket. Valahogy nem lep meg, hogy figyeltetett. Van a házamnál, a munkahelyről és még az egyetemről is egy kép rólam. Alapos munkát végeztek. Mégis itt állok és bűnös vagyok, amíg ártatlanságom nem bizonyítom. Szép egy helyzet mondhatom. Végül azt mondja, ha még pár kérdésre jól válaszolok leveszi a bilincset. Na persze.. - Tudod, hogy nem fogja levenni rólam, mert akkor már nem lenne rajtam. Hacsak nem fél tőlem.. - mondanom végére felhúzom a szemöldököm, hátha sikerül kicsit felpiszkálnom őt.
Mióta csak az Intézetbe kerültem, nos azóta nincs megállás, meglátszik, hogy itt gyökeresen beette magát a baj a falakon belülre. Hétről hétre van probléma az alvilágiakkal, hol a tündérekkel, hol a vérfarkasokkal, de a vámpírokat már meg sem említem, mert azokkal van a legtöbb probléma. Ezúttal mégis egy vérfarkas került terítékre. Velük szemben van a legnagyobb ellenvetésem minden tekintetben. Ehhez hozzá tehet a múltam is, sőt, biztos vagyok benne, hogy ez az oka a dolognak leginkább. -Ez annyira mondén felfogás...addig bűnös vagy míg azt nem látom, hogy ez mégsem így van, fő az elővigyázatosság, ezt nyilván megérted magad is. - mondom negédesen, de a legkevésbé sem vagyok kedves, sőt, nem is leszek, ez munka, ez a feladatom, ha minden egyes kihallgatásra behozott alvilágit teával kínálnék akkor nem itt tartanék ahol most. Végül kérdezősködni kezdek, ez az alapja az egésznek, már mindent tudok róla, amit tudnom kell, ha hazudik arról előbb tudni fogok, mint saját maga. És akkor végérvényesen bűnösnek ítéltetem, ennyire egyszerű. -Kielégítő válasz volt. - mondom majd felteszem a következőt. - Ki a falkavezére? - kérdezem és egyenesen a szemébe nézek, ha megnevezi akkor a falka részét is tisztáztuk. Persze még felfogom keresni Luke-ot, hogy hitelt adjon az állításnak. Néhány papírt veszek fel az asztalomról, amelyen ennek a nőnek a fényképe látható, eddigi életének minden egyes fő állomáspontja. Valóban nem volt eddig semmi zavargás tagja, egész normális mondén életet élt, ha mondhatjuk ezt úgy, hogy alvilági. -Ha még néhány kérdésre választ ad, utána megesküszöm leveszem azokat a bilincseket, de csak akkor ha igazat mond. - mondom nyájasan. Pedig eszem ágában sincs megfosztani a karpereceitől.
Re: Aldertree irodája ↠ Szomb. Dec. 23, 2017 9:46 am
Árnyvadász akadémia
Aldertree - & - Alice
Hiába próbálkoztam ez a jól kinéző bilincs rajtam marad. Kár, pedig nélküle jobban néznék ki szerintem, de nincs mit tenni. Ez a férfi csökönyös és makacs, s mellé ráadásul minden szavából érződik a felsőbbrendűség. Mintha én valami alattomos lény lennék. Nem mintha vérfarkas akartam volna lenni, mintha ez lett volna a vágyam és nem a hercegnő lét. Na jó, utóbbi sem volt, de akkor is. Idegesít ez a hangneme, de nem teszem szóvá, még a végén több bilincset kapok, ami nélkül meglennék. végül azt mondja, hogy képzeljem magam a helyébe. Sok fülest kap és mindet ki kell vizsgálja. Most sajnáljam meg, vagy mi? - Nos valóban van ebben is valami. De attól még megérdemelnék egy rendes bánásmódot. Vagy nem úgy mondja a törvény, hogy ártatlan vagyok, amik az ellenkezőjét be nem bizonyítják? - kérdem meg végül, de már előre érzem, hogy nem éppen kellemes választ fogok kapni. Mert eddig úgy érzem, hogy itt pont fordítva van. Bűnös vagyok és bizonyítsam be, az ártatlanságom. Mintha már puszta létezésem maga lenne a főbűnök egyike. Igencsak kellemetlen érzés, ami nélkül meglettem volna, ami azt illeti. Nagyon is meglettem volna. Végül belekezdünk, hogy tisztázzanak pár dolgot. Magamban felsóhajtok, miközben beszél. Csak ki ne rúgjanak miatta, mert akkor számon fogom kérni. S mellé addig fogok rájárni, amíg nem talál újra munkát nekem, ha már miatta leszek munkanélküli. - Van családom, mindössze semmiféle kapcsolatot nem ápolok velük már bő 2 éve. S a helyi falka tagja vagyok, nemsokkal azóta, amióta vérfarkas lettem. Remélem ez megfelel. - válaszolok mindenféle gondolkodás nélkül. Csak állok és nézem az előttem ülőt. Valóban ennyire ráér, amikor pont, hogy egy másik árnyvadászt kéne keresnie. Ennyire ráér engem itt faggatni? Miféle oka lehet rá azon kívül, hogy valaki rám kent valamit, amiben semmi igaz nincs.
Végig nézek tetőtől talpig a farkason és a bilincsen megakad a pillantásom. Egy farkasban még annyira sem lehet megbízni, mint egy vámpírban, őket az ösztöneik hajtják. Tapasztaltam, a nyomait a testem viseli és az emlékeim. Az alvilágiak nem megbízhatóak, egyik sem, mindben van valami sötét, démoni és a világ romlottabb tőlük... -Nem tartom tudatlannak, azonban az a bilincs marad, maga pedig válaszol a kérdéseimre, rendben? - kényelembe helyezem magam a székben és a szemköztire mutatok ismét. Valóban igaz a mai világban, hogy alvilági alvilági torkának ugrik hogy saját nyomorult életét védelmezze. Ha mi árnyvadászok nem tartjuk féken őket még nagyobb gondot okoznának, mint a démonok vagy maga Morgenstern. Az a férfi, aki ezt a nőt adta cserébe maga helyett mostanra egy cellában ül és várja a kivégzését, ha mindenkit, aki bűnt követ el életben hagyunk, nos, akkor a problémáink száma bőven megnövekedne. -Nyilván megértem az álláspontját, de képzelje magát az én helyzetembe, rengeteg emberért felelek, ha kapok egy fülest, nem vehetem félvállról, csak, mert az illető egy tünemény a mondén világban. Ujjaimat összefűzöm magam előtt és úgy nézek a nőre. Minden alvilági így vagy úgy de valamelyest beépül a mondénok közé, él egy látszat életet. De ettől még sosem lesznek ennek a világnak a részei. -Felakarok tenni magának pár kérdést amire ha válaszol akkor szabadon fogjuk engedni, ki kell vizsgálnunk minden körülményt. Tehát, van családja? Illetve a városi falkához tartozik? Kérdezem, de persze tudok mindent, csak akarom tudni hazudik-e bármiben is, ha igen, akkor a vizsgálódás nem ér ennyinél véget. A kamera mindent felvesz, ha betanult szöveget mond, nos, akkor az is ki fog derülni.
Re: Aldertree irodája ↠ Vas. Dec. 10, 2017 11:59 am
Árnyvadász akadémia
Aldertree - Alice
Az, hogy egy szép kis bilincsben állok itt csak egy dolgot jelenthet. Mégpedig azt, hogy valamit elkövettem szerintük. Ezzel viszont csak egy gond van, hogy az ég világon semmit nem csináltam. Így a legkevésbé sem tudom elképzelni, hogy mégis mi a fenéért állok én most itt. Miért?! De van egy olyan tippem, hogy nem fogok kellemes választ kapni rá. A bánásmódra is azt kaptam meg, hogy csak olyat, amit megilletek. Tényleg ide süllyedtek le az árnyvadászok? Tényleg arra a szintre jutottak, hogy mindenek felett állóknak képzelik magukat? Remélem nem mind olyan, mint ez az ember itt előttem, mert az senkinek sem lesz kedvező a jövőben. Bilincsre meg megkapom, hogy jól áll rajtam. Na persze. - Olyan hülyének néz, aki balhézna itt? - kérdem tőle felemelve a kezeimet. De van egy olyan érzésem, hogy esélyem sincs arra, hogy levegye ezt, mondhatok akármit. Továbbra sem ülök le, jobb nekem állva. Legalább a nevét megtudom, Aldertree és ő a vezető is mellé. Nagy hal, így még jobban értem ezt a hangnemet és magatartást. Azt, hogy azt mutatja felém, hogy ő feljebb való mint én. Mintha nem lennék más, csak egy rágó lennék a cipője talpán. Kellemetlen dolog, amitől minél hamarabb meg akar szabadulni. Csak tudnám, hogy mitől lettek ezek ilyenek az árnyvilág többi tagjával szemben. Aztán jött az ok. Nem hittem a fülemnek. Hogy valaki menteni akarta magát és engem dobott be?! Mi van?! Miért engem? Aki igazából semmit nem csinál a munkáján és az egyetemen kívül. Maximum néha elmegyek motorozni és ennyi. S erre valaki felnyom az a jó ég tudja miért és azért kellett ezt átélnem és azért kell itt állnom most? Hirtelen azt se tudom, hogy mit mondjak. Arcomon is döbbenet ül, nem is kicsi. - Aldertree, ettől még nem tudom az okot. S a munkám meg a tanulmányaim mellett nem igazán van időn olyan tevékenységre amik a törvények ellen lennének. - jelentem ki miután sikerül magamhoz térnem. Az biztos, hogy azért dobta be a nevem, hogy mentse a bőrét, ami hallottak alapján nem éppen sikerült neki. - S nem vagyok heves vérmérsékletű. Mindössze azon okra vagyok kíváncsi, ami miatt itt kell állnom és ami miatt ez a jól álló bilincs a csuklómon van. - jelezvén ismét, hogy szerintem nem áll jól. Hátha sikerrel járok, hátha.
Re: Aldertree irodája ↠ Vas. Dec. 10, 2017 9:49 am
Aldertree & Alice
Az alvilágiak zavargásai sűrűsödtek, lázadás állhat a háttérben, de míg nem tudjuk kik a lázadás szó szólói addig feleslegesen tisztogatjuk az utcákat, egy-egy alvilági a sok közül még nem állít meg semmit. Viszont ha nem cselekszünk akkor magunkat csapjuk be azzal, hogy a helyzet magaslatán állunk, árnyvadászok vagyunk, a kötelességért születünk élünk és halunk. A farkas nőt akit az imént az irodámba hoztak csupán azért hozták be, mert valaki cserét ajánlott, hogy mentse a bőrét. Állítása szerint ez a nő a zavargások egyik központi szereplője, bár ebben azért magam is kételkedem. Soha ne adj hitelt egy fogoly szavának. -Ez a bánásmód a különleges vendégeinknek van fenn tartva, ne akarja megismerni a másik végletet. - küldök felé egy vigyort. Mindent hallottam ami az autóban lezajlott, kamerával volt felszerelve, tehát megválaszoltam a nő kérdését, ha már Ben ilyen udvariatlan volt, nem egy beszédes fickó, mondanom sem kell, hogy nem az eszéért tartjuk. -Azért jobb szeretném ha magán maradna a bilincs, egész jól áll magának, vegye úgy, hogy ez kiegészítés. - mondom fanyar vigyorral és elkényelmesedem a székemben. - Foglaljon helyet. - mutatok az asztalommal szembeni fotelszerűségre. Nem régiben ott süttettem meg Santiago-t, a New York-i vámpírklán vezérét. a kamerát már rég beállítottam, veszi minden mozdulatunkat, szavainkat, gesztusainkat. -Nagyon heves vérmérsékletű egy farkas, bár pont erről híresek...a nevem Aldertree, ennek az intézetnek a vezetője vagyok, maga pedig azért van itt, mert valaki önt ajánlotta önmagáért cserébe, persze nem ma jöttünk le a falvédőről, tudtuk, hogy nem ártatlan és eszünk ágában sem volt élve elengedni. Meg kell hogy értse, azonban ki kell vizsgálnunk, hogy amit mondott igaz-e vagy sem. - mondom a legkomolyabban. Ha valami felett elsiklunk akkor annak végzetes következményei lehetnek. Kisebb gondunk is nagyobb annál, mint hogy minden apróságot elengedjünk, amiből aztán hasonló cunami lehet, mint Valentine.
Ki gondolta volna reggel, hogy itt kötök ki és így. Itt állok az árnyvadász akadémia fejesének az irodájában és halvány lila gőzöm sincs, hogy miért. Tudtommal semmit nem tettem a törvények ellen. Élem a mindennapi életem. Dolgozok, mint egy rendes ember és mellette tanulok. Az nem tagadom, hogy előtte nem éppen voltam mintagyerek, de az árnyvilágnak sem voltam tagja. S tudtommal nem bántottam senkit farkasként és nem is látott senki. S mégis itt állok egy rohadt szobában, egy templomban, egy nem feltétlen rosszul kinéző pasi előtt, aki valamiért faggatni akar. S még kamera is van! Te jó ég Lice, mibe keverted magad? Pedig reggel még semmi jele nem volt ennek. Annyira normális volt, mint amennyire normális lehet egy reggel. Felkelek fogatmosók, megmosakodok, majd csinálok egy könnyed reggelit. Aztán munkába indulok mivel nincs órám. De valahol a munkahely és az otthon között elrabolnak. Két igencsak marcona árnyvadász fog karon úgy, hogy kapásból megérted, hogy jobb, ha követeled őket. Így is tettem. Hamar egy autóban találtam magam és a kezemen egy bilincs is csattant. Mi a?! Ráadásul még rúna is van rajta! Mi vagyok én?! A város legveszedelmesebb farkasa? Közel egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hányszor változtam át a 2 év alatt. Na jó, van az kettő is, csak azért mert kicsit sokáig tartott, míg belejöttem, de akkor sem sok ujjam kell használni a másik kezemen. - Megtudhatnám, hogy miért kapom ezt a bánásmódot? - kérdeztem a mellettem ülőtől, akit később megtudom, hogy Ben-nek hívják. Viszont most semmi reakciót nem kapok tőle. Remek. Egyben biztos vagyok, tudom, hogy hová tartunk. Mégis hová vinne két gorilla egy rúnázott bilinccsel. S itt vagyok most. Annyira sötétben tapogatózva, amennyiben már igen könnyű rossz helyre nyúlni. Azt hiszem, a hónapban kevesebb pénzt fogok keresni. Végül a jóképű megszólal. Nos, én nem üdvözlőm, mivel nem éppen kellemes a jövetelem. Elém lép és a bilincsemre néz, azt mondja azért kell, hogy ne legyen belőlem vadállat. Nem mintha lennék olyan hülye, hogy itt átváltozzak. - Mi értelme lenne? 1 percig sem tudnám tartani mielőtt lenyomnak. - mondom neki, gondolom nem elég ok, hogy levegyék. Kár. Végül leül és elkezdi, hogy ez csak egy kis beszélgetés és a kamera csak egy apróság. - Egy beszélgetést szívesebben folytatok le úgy, hogy tudom ki a beszédpartnerem. Vagy már azt sem érdemlem meg, hogy ezt tudjam? Ennél kicsit úgy gondoltam, hogy több jólneveltség van az árnyvadászokban. Arról nem is beszélve, hogy még mindig nem tudom a behozatalom okát. - jelentem ki neki. Nem ülök le, addig nem míg nem tudok egy nevet és egy okot. Ennél rosszabb nagyon nem lehet már. Maximum megölnek.. Maximum.. Úgyse tudok semmi olyat, ami számukra hasznos lenne. Pontosan tudják, hogy melyik falkának vagyok a tagja és, hogy nekik hol a tanyájuk. Szinte olyan vagyok, mint egy nyitott könyv, ami kicsit azért zavar.
A káosz nem volt kifejezés arra ami akkor fogadott itt amikor ide küldtek, hogy tegyek rendet. Szinte egy kavalkád volt az Intézet, alvilágiak beették magukat a falakon belülre és szinte itthon érezték magukat. Az árnyvadászok nem követték a feljebbvalóik parancsát, ezen nem is csodálkozom, a Lightwoodok nem éppen vezetőegyéniségek, a romlottság a vérükben van. Most, hogy hónapok óta én irányítok a rend egyre inkább kezd látszani, bár ezzel nem egyszer sikerült ellenséget szereznem, de nem különösebben érdekel. A munkámat végzem, a Törvény kegyetlen, de a törvény az törvény. Az alvilági zavargások egyre sűrűsödnek Valentine és fia mozgalmainak hála és ezért nem egy cella van már tele az őrültebbnél őrültebb szörnyekkel. Ma is egy vérfarkast hoznak be, egy nőt, percek kérdése csupán, hogy behozzák, megkértem az embereimet, hogy egyenesen ide hozzák az irodámba, szeretek én beszélni előbb velük, hamarabb megtörnek. Aztán ha semmit nem tudok kihúzni belőle, nekem úgy is jó, van még hely a cellákban és Idrisben is szeretik a kihallgatások válogatott módszereit alkalmazni. Halk kopogás és nyílik az ajtó, belöknek rajta egy nőt és pedig mosolyogva fogadom. -Köszönöm Ben, majd szólok, ha végeztünk. Az árnyvadász bólint majd becsukja maga után az ajtót. Én felállok az asztal mögül és a nő felé lépek. -Üdvözlöm az Akadémián. A bilincsére nézek és ciccegek. - Ben néha szeret túlzásokba esni, de érthető, nem? Tart attól, hogy vadállattá változik, bár ezek a bilincsek megakadályozzák ezt, látja milyen előrelátóak vagyunk. Visszaülök a székembe és magam elé meredek. - Nyugodtan foglaljon helyet, a kamera ne zavarja, csak felveszem a beszélgetést, apró formaiság.
Kezdőlap
Re: Aldertree irodája ↠ Pént. Jún. 30, 2023 7:18 pm
